Hirdetés
Hirdetés
Szegeden 2021. november 24. 21:00

Most kapcsolták össze Moholy-Nagy Lászlót és Szegedet

Mi is hibásak voltunk, hogy Moholy-Nagy kapcsán Szegedet nem emlegették – ismerte el önkritikusan a képzőművészről írt új kötete kapcsán Szabó Tamás, a szerző, de mostantól ez alapjaiban megváltozhat.

Nagy mű, szegedi könyv – ezekkel a szavakkal vezette be Szabó Tamás Képek és hátterek, Moholy-Nagy László a Nagyalföldön 1895-1919 című kötetét a szerdai könyvbemutatón az est moderátora, Apró Ferenc.

Érdekes egybeesés, hogy a mostani kötetbemutatót napra pontosan a művész halálának 75. évfordulóján, november 24-én tartották.

Legyünk egy kicsit elfogultak, és mondjuk azt, hogy Moholy-Nagy László volt a XX. század legnagyobb magyar képzőművésze – fogalmazott Apró Ferenc, aki arról kérdezte Szabó Tamást, hogyan kezdődött Szegeden a Moholy-Nagy itteni életét és munkásságát feldolgozó kutatás.

Az első róla megjelent újságcikket 1969-ben publikálták, ezt követően növekedtek a róla szóló híradások. A fordulópontot a 2007-es év jelentette, amikor a Móra Ferenc Múzeum képzőművészeti osztályának megbízott vezetője, Szabó Tamás azt javasolta, rendezzenek Moholy-Nagy-kiállítást Szegeden.

Ennek érdekében felvette a kapcsolatot az akkor már elhunyt művész Zürichben élő lányával, aki utóbb ellátogatott a kiállításra, több napot Szegeden töltött, felkereste mások mellett a Somogyi-könyvtárat, és azt a középiskolát, ahol apja tanult – hangzott el a pódiumbeszélgetésen.

A frissen megjelent kötet előtti, Moholy-Nagy szegedi éveinek történetét feldolgozó kutatásainak eredményét, Szabó Tamás 2016 és 2019 között publikálta. A képzőművész 1918-ban és 1919-ben töltött hosszabb időt a városban.

A helybeli művészettörténészek nagy szívfájdalma, hogy Moholy-Nagy László életrajzát szinte minden róla szóló munka azzal kezdi, hogy 1919-be Bécsbe érkezik, majd onnan székhelyét Berlinbe tette át.

Éppen ennek kapcsán hangzott el az a megállapítás, hogy nem véletlenül maradt szó nélkül a képzőművész eddig életrajzaiból a szegedi évek krónikája. Nem volt, mire hivatkozni – egészítette ki az elmondottakat Szabó Tamás.

Szeged azért is fontos Moholy-Nagy pályáján, mert itt festett portrét a varázslatos szépségű Fischhof Ágotáról, aki az ország első szakképzett könyvtárosa volt, Móra Ferenc egyik munkatársa.

A város akkori legszebb nőjének egyáltalán nem tetszett az Ági című kép, amelyet éppen Móra keresztelt át Tahiti Madonnának. Jellemző, hogy Fischhof Ágota évtizedekig az olajfestmény egyik szekrénye háta mögött tárolta, látni sem akarta.

Az eseményen részt vett Bárkányi Ildikó, a múzeum igazgatóhelyettese, a Múzeumi Tudományokért Alapítvány elnöke, mert a kötet kiadója éppen az alapítvány volt. Nem mellékes az a tény sem, hogy a rendkívül szép kötet kiadásának főtámogatója az Egyesült Államokban működő Fundation Moholy-Nagy volt, vagyis ebben az esetben is egy alapítványról van szó.

Szabó Tamás rendkívüli szerénységgel úgy fogalmazott: igazi csapatmunka volt a kötet megírása, mert rendkívül sokan és sokat segítettek a források megtalálásában és szöveg készre formálásában.

Büszkék vagyunk arra, hogy egy olyan nagy és teoretikus művész, amilyen Moholy-Nagy László volt, a városhoz kötődik – fogalmazott Apró Ferenc.

A most megjelent kötet pedig utat nyithat ahhoz, hogy Szeged a képzőművészet világtérképére úgy tegye fel magát, ahogyan eddig ott nem szerepelt.

Bod Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: könyvbemutató Móra Ferenc Múzeum Moholy-Nagy László Apró Ferenc Bárkányi Ildikó Képek és hátterek, Moholy-Nagy László a Nagyalföldön 1895-1919

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés