Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2021. október 24. 14:03 Forrás: Szegedi Tükör

A kiskakas gyémánt félkrajcárja – Zsadányi Nagy Csaba olvasói levele

Hol volt, hol nem volt, Nekeresdország határain innen, Harácsföldön túl, élt egyszer egy szegény asszony és annak egy kiskakasa. Nagyon átlagos kiskakas volt, a szárnyai pirosak, törzse fehér, sarkantyúja zöld, de őt hiába válogatták volna be a forinttáppal felfújt álnemzeti válogatottba, ő sem tudott focizni, de nem is akart kijutni a vb-re. Igencsak sovány kiskakas volt, s hiába kapirgált a zsákfalu határában, alig-alig talált valamit. Már csak ő volt a település egyetlen kakasa, a többiek elmentek Al- és Felcsútra keresgélni, mert ott még a kukacok is kövérebbek voltak, s találtak már olyan egzotikus csemegéket is a hetedhét országra szóló lakodalom után, amit öregapjuk, a kakasok legkakasabbja sem ismert, pedig azt mire megfőzték, vagy két nap beletellett. De a mi haza- és faluszerető kakaskánk naiv lelkesedéssel kapirgált, s reggelenként váltótárs nélkül is szorgalmasan kukorékolt. Nap mint nap, kihagyás nélkül. Ez nagy dicsőséget s esetenként némi konyhai maradékot eredményezett, amikor a Facebook hat órán keresztül meg sem tudott szólalni.

Egyszóval a mi soványka kakaskánk addig kapirgált a faluvégen, mígnem valami csillogót nem talált. Nézegette jobbról, majd balról, megkocogtatta a csőrivel, de az csak csillogott, semmi ennivalót nem mutatott. De azért csak türelmesen és – be kell vallani – kíváncsian foglalatoskodott, mígnem a csillogásból óriási fényesség nem támadt. Előbb ijedten kukorékolt, felrebbent, de nem történt semmi, hát közelebb merészkedett. Noha csak csibe korában látott palatáblát, el tudta olvasni a feliratot: igazság.

De nem sokáig büszkélkedett írástudományával, mert arra járt helikopterével az álszent császár, s ráparancsolt: – Kiskakas, add nekem a gyémánt félkrajcárodat.

– Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak.

De a császár ráküldte a seregét, erőszakkal elvette tőle, betette a kincseskamrájába. A kiskakas megharagudott, felszállott a kerítése tetejére, elkezdett kiabálni:

– Kukurikú, te császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! Odahaza már petróleum sincs a lámpába, ennek fényénél mindent el tudunk olvasni, még a sosem kért konzultációs lapokat is, melyekből gyújtós készül. Különben is, nem az öregapja gánti bányájánál, sem pedig a főhercegi arborétumban találtam, hanem itt a nekeresdi határ szemétdombján, az pedig nem lehet a császáré!

Megharagudott erre a császár.

– Eredj, te szolgáló, fogd meg a kiskakast, hogy ne kiabáljon, vesd bele a feneketlen kútba!

A szolgáló kútba vetette, de az a kút majd olyan száraz volt, mint a Velencei-tó. De a kiskakas csak elkezdi odalent:

– Szídd fel, begyem, ezt a kis vizet! – Erre a begye mind felszítta a maradék vizet a kútból, nem is maradt benne egy csöpp sem. A kiskakas megint felszállott a budai császár ablakába:

– Kukurikú, te telhetetlen császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!

Megint azt mondja erre a császár a kabinetminiszterének:

– Eredj, te szolgám, fogd meg azt a kiskakast, vesd belé az égő kemencébe!

A miniszter megigazította magát a tükörben, hátha ott van már a ballibsi tv, megint megfogta a kiskakast, s az égő kemencébe vetette. Bizony a kemence alig lángolt, a rezsibiztos tekergette az ukrán és az orosz gázcsapot, mégis fáztak a fél országban. A kiskakas egyet tüsszentett, megint csak elkezdi:

– Ereszd ki, begyem, a vizet, hadd oltsa el a tüzet! – Erre a begye mind kieresztette a vizet, eloltotta a tüzet. Akkor megint csak felszállott a budai vár erkélyére:

– Kukurikú, te tolvaj császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!

Még nagyobb méregbe jött erre a császár.

– Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kiskakast, vesd bele a méhes kasba, hadd csípjék agyon a darazsak.

A szolgáló fogta a kiskakast, elvitte Brüsszelbe, mert ott hallott nagy zsibongást, zsongást, döngicsélést, belevetette a kiskakast az uniós kasba. Ott megint elkezdi a kiskakas:

– Szídd fel, begyem, a sok jogállamisági méhecskét, szídd fel, begyem, a sok fullánkosat!

Tisztelt Olvasóink!

Szerkesztőségünk fenntartja a jogot arra, hogy az észrevételeket, olvasói leveleket rövidítve, szerkesztett formában adja közre.

Arra a begye mind felszítta a parlamenti frakciók valamennyi döngicsélőjét, jobbról és balról is. Akkor megint felszállott a császár ablakába:

– Kukurikú, hazug császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!

Már a császár nem tudta, mit csináljon vele.

– Eredj, te szolgáló, hozd ide azt a kiskakast, hadd tegyem ide a bő bugyogóm fenekébe.

Megfogja a szolgáló a kiskakast; a császár beteszi a bő bugyogója fenekébe.

Akkor a kiskakas megint csak elkezdi:

– Ereszd ki, begyem, a sok fullánkost, ereszd ki, begyem, a jogállamiakat, méhet és darázst, hadd csípje meg a farát.

A begye mind kieresztette a darázst, azok jól megcsipkedték a török császár farát. Felugrik erre a császár:

– Jaj, jaj, a fránya egye meg ezt a kiskakast; vigyétek hamar a kincseskamrába, hadd keresse meg a maga gyémánt félkrajcárját.

Bevitték a kiskakast a kincseskamrába, ott megint elkezdi a maga nótáját:

– Szídd fel, begyem, a sok uniós pénzt, szídd fel, begyem, a sok uniós pénzt!

Erre a begye mind felszítta a császár tíz éve összeharácsolt három kád pénzét. Mind felszippantotta, a császár meg fejvesztve menekült. Csak annyi szerencséje volt, hogy a kormányzati magánrepülőt a kakas nem vette észre, s 133 hívével rögvest Spanyolba ment, ahol már nem bántotta szemét a világosság fénye. A kiskakas pedig hazavitte, odaadta a pénz egy részét gazdasszonyának; gazdag asszony lett belőle, máig is él, ha meg nem halt. Másik részével a civil szervezeteket örvendeztette meg, volt vagy 4 milliárd. A csodás fényű félkrajcár, az igazság fénye azóta sem homályosult el.

Zsadányi Nagy Csaba

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: olvasói levél Szegedi Tükör Zsadányi Nagy Csaba

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés