Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Művház
  • Még a KGB-ügynök vádját is ráaggatták Spiró Györgyre – a szegedi egyetem és a Grand Café vendége volt az író
Művház 2021. szeptember 24. 13:42

Még a KGB-ügynök vádját is ráaggatták Spiró Györgyre – a szegedi egyetem és a Grand Café vendége volt az író

Zavarba ejtően sokoldalú és sokműfajú alkotó a Kossuth-díjas író, Spiró György, aki korszakos művek szerzője, Kertész Imre egyik felfedezője, és talán a legokosabb és legműveltebb kortárs magyar író. Szegeden járt a Grand Caféban.

Hirdetés

Korántsem véletlen, hogy az ötödik alkalommal a szegedi egyetem bölcsészkarán megrendezett Magyar Könyvkiadók Napja az Évfordulók emlékezete címet kapta. A rendezvény ezzel is kapcsolódni kívánt a száz éve Szegeden működő egyetemi ünnepségekhez, és a meghívottak sorában csupán olyan költőt és írót találhattunk, akik kerek életkorukat ünneplik vagy ünnepelték az idén.

Ezek sorába tartozott az idén hetvenötéves Spiró György, aki Szabó Gábornak, a bölcsészkar oktatójának kérdésére úgy válaszolt: leginkább dramaturgnak tartja magát, noha beszélgetőpartnere sokfajta választási lehetőséget kínált fel: színdarabszerző, író, tudós.

Azzal korán tisztában volt, hogy színdarabírásból nem lehet megélni, ezt bizonyítja, hogy első színpadi művét megírását követően tizenhat évvel később mutatták be. A szláv nyelveket ismerő, a szláv irodalmakat kutató Spiró kezdetben a MTA Kelet-európai Kutatóintézetben dolgozott, majd 16 évig oktatott az ELTE világirodalmi és esztétikai tanszékén, és ezzel párhuzamosan lett színházi dramaturg.

Irodalmi indulásában szerepet kapott Örkény István, akinek nagyon tetszettek a fiatal Spiró novellái, majd a színházi kritikaírás két olyan óriása vette szárnyai alá, mint Molnár Gál Péter és Koltai Tamás. Hosszú éveken keresztül írt színházi előadásokról.

Rendkívül jó emberi kapcsolatba került Kardos G. Györggyel, akinek Avraham Bogatir hét napja című regényét remekműnek tartja. Mellette baráti viszony fűzte Kertész Imréhez. Bár általában Spiró nevéhez kötik Kertész Imre magyarországi felfedezését, az író a szegedi pódium-beszélgetésen elmondta, hogy neki Hajnóczy Péter író ajánlotta figyelmébe a Sorstalanságot mint nagyszerű kötetet.

Az élvezetes beszélgetés során szóba került, a korszak jelentős alakjait így vagy úgy beleírta regényeibe. Így az első regényében szerepel a Kádár-korszak rettegett irodalompolitikusa és kritikusa, Pándi Pál, az 1981-ben megjelent Ikszek című regénybe mások mellett beleírta Major Tamás színész–rendezőt, a Nemzeti Színház korábbi vezetőjét.

A lengyel tárgyú Ikszek című regénye kapcsán egy lengyel irodalmár durván megtámadta 1983-ban Spiró Györgyöt, akit azzal vádolt, hogy lengyelgyűlölő, cionista és rettegett szovjet titkosszolgálat, a KGB-ügynöke.

Spiró György: „Kiölték Magyarországon az értelmiséget a rendszerváltás után” (fotó: B42 - DiY/Grand Café)

Irodalom az, ami valós tudást ad és mutat fel az emberről – válaszolt egy kérdésre. Majd hozzátette: a próza feladata, hogy olyan alakot alkosson, amilyet korábbi korok szerzői nem ábrázoltak.

Írói élményanyagát sokáig nem érezte erőteljesnek, majd rájött, hogy két témának a birtokában van. Sokat tud az emberi butaságról, amelyet ábrázolni mégiscsak írói feladat. E mellett úgy érezte sokat tud a kelet-európai emberek kiszolgáltatottságáról, szervilizmusáról és a földrésznek ebben a felében uralkodó kortalan feudalizmusról.

Tragikusnak tartja – fogalmazta meg a Grand Caféban megtartott estjén – hogy a rendszerváltás után kiölték Magyarországon az értelmiséget.

Érdekes gondolatot fogalmazott meg zárlatként. Ezekben az években ugyanaz történik Magyarországon, mint a világban. Ez nagyon nagy baj, mert ilyesmi csak a világháborúk alatt szokott történni.

Spiró György borúlátón ítéli meg a kontinens és a világ helyzetét. Mint legutóbb megjelent esszékötetében, a Mikor szabad ölni?-ben leírta: világunk a káosz felé tart, és a ma gondolkodó emberének az a feladata maradt, hogy szemtanúja legyen az összeomlásnak.

B. P.

(Fotók: B42 - DiY/Grand Café)

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: beszélgetés Grand Café Spiró György Szabó Gábor Szegedi Tudományegyetem irodalom SZTE Bölcsészettudományi Kar Magyar Könyvkiadók Napja Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés