Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Művház
  • Ég és Föld között ott A padlás, ahol bármi megtörténhet – üzeni a Szegedi Nemzeti Színház évadnyitó bemutatója
Művház 2021. szeptember 24. 10:48

Ég és Föld között ott A padlás, ahol bármi megtörténhet – üzeni a Szegedi Nemzeti Színház évadnyitó bemutatója

Képriport
A legsikeresebb magyar musicallel, A padlással nyitja új évadát ma, pénteken este a Szegedi Nemzeti Színház. Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter félig mese, félig musicalje már tavaly elkészült, ám a pandémia miatt csak most tudják bemutatni. Megérte várni rá!

Hirdetés

Kevés olyan legendás színházi előadás létezik, amit több évtizeden keresztül játszanak, mégsem unja meg a közönség, sőt, továbbra is generációk nevelkednek fel rajta. A padlás ilyen. Átütő sikere és varázsa éppen az egyszerűségében rejlik, abban, hogy az emberi érzelmekre és kapcsolatokra koncentrál úgy, hogy kilenctől kilencvenkilenc évesig mindenki örömét lelheti benne – de akár százéves kor fölött is bátran ajánlhatjuk.

Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter A padlás című félig mese, félig musicaljét 1988-ban mutatták be először a Vígszínházban. Több színészgeneráció közreműködésével azóta is folyamatosan játsszák, túl az ezredik előadáson már több mint egymillióan látták.

Szegeden is láthatták már korábban a nézők Korognai Károly rendezésében, most Méhes László színész-rendező vette elő – szerencsére.

Az eredeti terv szerint – amelyet a koronavírus-járvány felülírt – tavaly november végén mutatták volna be a legsikeresebb magyar musicalt. A varázslat megszületett, a házi főpróbát is megtartották, de a bemutatóra éppen tíz hónapot kellett várni. A főpróbát elnézve, megérte.

„És benne van a kenyér, benne van a víz! Benne van a tudás, benne van az íz! Benne van az idő, benne van a só! Benne van a válasz: embernek lenni jó!” de „Mit ér egy nagymama unokák nélkül, mit ér az étel, ha folyton kihűl?” A nyitóképre vagy ide kattintva nézze meg Szabó Luca képeit!

A szerzők műfaji meghatározása szerint a darab féli mese, félig musical, és ezzel teljesen egyet is lehet érteni. Valóban félig musical csak, mert eltér a műfaj megszokott szabályaitól, jóval több a prózai rész, és nincsenek látványos tánc- és tömegjelenetek benne. Ugyanakkor csak félig mese: a történetnek más és más olvasata lehet gyerekeknek és felnőtteknek.

Ezen a padláson „Ég és Föld között” ugyanis bármi megtörténhet, akárcsak a mesékben, ahol mindenki keres valamit, vagy valakit: a Rádiós a külvilágtól elzárkózva a világmindenség hangjait és lényeit kutatja szuper-számítógépével, Robinsonnal, Mamóka társaságra vágyik, Süni szerelemre, a rendőrök pedig egy veszélyes bűnözőt üldöznek. Ebbe a világba csöppen bele a négy bolyongó szellem – Kölyök, Meglökő, Herceg és Lámpás –, akiket kihagytak a mesékből.

Itt szeretnének találkozni a Révésszel, aki elviszi őket egy távoli csillagra, ahol végre otthonra lelhetnek. A szellemeket csak azok láthatják, „akiknek a szíve olyan romlatlan és tiszta, mint a gyerekeké”.

Váratlan találkozások és fordulatok kuszálják össze a szereplők életét, a padláson pillanatok alatt hatalmas felfordulás lesz, a mesehősök álmai pedig egyre elérhetetlenebbnek tűnnek, de a végén mégis megtörténik a csoda: a mese győz, a láthatatlan láthatóvá válik, a szellemek elköltözhetnek az „örök szépek bolygójára”, Rádiós pedig szerelemre lobban Süni iránt.

A szegedi előadást rendező Méhes László igyekszik olyan varázslatot teremteni a színpadon, amitől a gyerekek színházba járókká válnak, a szüleik pedig megható, nosztalgikus érzésekkel élhetik át újra a játékot.

„Valahol, a fényeken túl ami szép volt s elmúlt, újra vár valahol, az árnyakon túl újra befogad egy távoli táj”

Méhes László láthatóan olyan produkcióban gondolkodott, amivel csodát igyekszik teremteni a színpadon, ahol átjárót nyit a földi és az égi világ között. Azt igyekszik sugallani, hogy bárhol megteremthetjük a saját padlásunkat, ha figyelünk egymásra, csak le kell porolni azokat a rétegeket az életünkről, amik elfedik a tisztaságot, a jóságot.

Az ezoterikus elemeket is felmutató előadás hangulatát a különleges látványvilág is erősíti, ami még a felnőtteket is elvarázsolja. Rózsa István díszlete egyszerre sejtelmes, mégis vonzó és szerethető. Horváth Kata szellemjelmezei pont olyanok, ahogyan a szellemek képzeletünkben is élnek: egyszerre légiesek, és ugyanakkor mégis porosan földhözragadtak.

Presser Gábor dalait pedig szinte együtt dúdolják a nézők a szereplőkkel: Fényév távolság, Valahol, Szilvás gombóc, Enyém a pálya – eddig is mindannyiunk fülében ott csengtek ezek a dallamok, amelyek most életre kelnek.

A padlás azokat is elvarázsolja, akik kevésbé szeretik a könnyűműfajokat.

„S az elégett mécsesek újra kigyúlnak és összesimulnak az évek. Ó, ott ébrednek ők, az örökre szépek”

„Presser Gábor csodát tett – adja meg a magyarázatot Sztevanovity Dusán. – A zene úgy simul a meséhez, mintha a próza folytatódna, csak egy másik hangnemben. Öröm volt megírni a dalszövegeket. Egyszer egy barátom, aki dramaturgiát tanított nekem, azt mondta, hogy akkor jó egy musical, ha a dalok nélkül nincs is értelme.”

Dalokkal pedig nagyon is van!

Szereplők

Rádiós: Károlyi Krisztián / Szaszák Zsolt
Süni: Sziládi Hajna / Dichter Dóra
Mamóka: Vajda Júlia
Révész és Barrabás: Bánvölgyi Tamás / Poroszlay Kristóf
Herceg: Szaszák Zsolt / Krausz Gergő
Kölyök: Fekete Linda / Kulcsár Viktória / Rózsa Kitti
Lámpás: Szívós László / Ferencz Nándor
Meglökő: Taletovics Milán / Zombori Béla
Témüller: Viczei Zsolt / Szegezdi Róbert
Detektív: Rácz Tibort / Kárász Zénó
Üteg: Ferencz Nándor / Bánvölgyi Tamás

Alkotók

Díszlettervező: Rózsa István
Jelmeztervező: Horváth Kata
Zenei vezető: Koczka Ferenc
Koreográfus: Hajdú Anita
Súgó: Molnár Tünde
Ügyelő: Stefanik Sándor
Rendezőasszisztens: Czene Zoltán
Rendező: Méhes László

Nézze meg a Szeged Televízió híadós anyagát a főpróbáról!

rag

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: A padlás bemutató Horváth Péter Méhes László musical premier Presser Gábor Szegedi Nemzeti Színház Sztevanovity Dusán Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés