Hirdetés
Túl a városon 2021. szeptember 23. 10:55

Négy évből nyolc hónapot szántak kormányzásra – Lakner Zoltán jegyzete

Kampányüzemmódra kapcsolt Orbán Viktor, és ezt várja el a Fidesz-frakció tagjaitól, adta hírül múlt héten a Magyar Nemzet, elképesztően vakmerő tényfeltárást követően.

Hirdetés

A parlament őszi szezonnyitója is híven tükrözte a választási kampány hangulatát, valamint a kampány minőségét, amely – ne legyen illúziónk – megy majd még lejjebb is.

Nehéz elképzelni, hogy még hova, de biztosan így lesz.

Hogy mennyire nincs új a nap és a parlamenti kupola alatt, arra bizonyíték Orbán tavaly szeptemberi úgynevezett esszéje, amely ugyancsak a Magyar Nemzet hasábjain jelent meg, abból az alkalomból, hogy az akkori járványügyi intézkedések közepette nem tartották meg a kötcsei NER-pikniket. Az ott elmondott vezénylő szavakat helyettesítette a terjedelmét tekintve mindenképpen nagy cikk, amelyet Orbán a következőképpen zárt:

„A kormányzás nehéz évei után vissza kell térnünk a választási csatatérre. Itt az ideje szedelőzködni, hogy a megfelelő pillanatban kilovagolhassunk. Nagy ütközet vár ránk 2022-ben. Készüljetek.”

Emlékezetes – vagy nem –, hogy ez a „Készüljetek” volt az Alapjogokért Központ akkoriban megalkotott, nemzetmitológiai kisfilmmel súlyosbított tematikus honlapjának hívószava is. Sok találgatás folyt annak idején arról, mire is készülnek tulajdonképpen, de a nagy készülődés sajnos abbamaradt, így ez sosem derült ki.

A lényeg viszont az, hogy a 2021 szeptemberében nagy hírként tálalt kampányüzemmódot a miniszterelnök valójában egy évvel korábban már bejelentette. 2020. szeptember 21-én, a ciklusfelezőt nem egészen fél évvel maga mögött hagyva.

Ami azonban ennél is mókásabb, hogy Orbán a következőket mondta 2020. január 9-én:

„A választási időpontok miatt nem a 2018-as év volt csak választási év, hanem a 2019-es is, hiszen volt két választásunk: egy európai parlamenti meg egy önkormányzati, de az önkormányzati választással a választási év lezárult. Tehát ami előttünk van, a következő több mint két év, már a kormányzásról kell, hogy szóljon, és nem pedig a választásokról. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a kampányidőszak véget ért, és a kormány a maga részéről politikai kampányban, választási kampányban legközelebb majd 2022. január 1-je után vesz részt.”

Foglaljuk tehát össze, amit idáig megtudtunk: a 2018 áprilisában tartott választást követően 2018 májusában megalakult a negyedik Orbán-kormány, amely a miniszterelnök szíves közlése szerint 2020 januárjában kezdett kormányozni, mely tevékenységét 2020 szeptemberében befejezettnek nyilvánította.

Vérmérséklettől függően az olvasó reagálhat erre akár úgy is, hogy neki ez is sok, de itt most nem egészen erről van szó.

Választásokon előfordul, hogy nem az a párt győz, amelyre szavaztunk, hanem az, amelyre mások szavaztak. Ilyenkor az történik, hogy elindul egy olyan kormányzás, amivel az ellenzékben maradt szavazó nem rokonszenvezik ugyan, de mégiscsak folyik valamilyen kormányzás, amelyhez viszonyulhat. Ez természetesen befolyásolja a következő választáson leadott voksot is.

Egy politikus természetesen mindig a választásokra gondol, folyton mérlegeli, hogy amit tesz, jól mutat-e majd a kampányban, vagy ha valami félremegy, netán kalkulálhatóan kockázatos, az reparálható lesz-e a választásig hátralévő időben.

De hogy egy kormányfő nyilvánosan arról beszéljen, hogy ő nem kormányoz, mert a saját hatáskörében úgy döntött, hogy a rendelkezésére álló negyvennyolc hónapból nyolcat szánt a kormányzásra, az azért mégiscsak egy újabb hungarikum.

A parlamenti szezonnyitón elmondott Orbán-beszéd hemzsegett is az öndicsőítés mellett annak a katalógusszerű felsorolásától, hogy ki mindenkivel állunk hadban, perben, haragban. Azaz, kik ellen kell kampányt folytatni, még pontosabban, kik ellen uszítva lehet kampányhőfokra hevíteni a híveket. A kormány hatalmas teljesítménye eszerint az, hogy mindenki minket támad – kivéve keleti barátainkat és a hozzánk látogató válogatott szélsőjobboldaliakat, meg az Orbán által felkeresett fasisztákat. A „kormányzás” mérlege megannyi kormányrendeletbe foglalt összeveszés, a lehetőségekhez képest kedvezőtlenebb hitelfelvétel, közadatok sokaságának titkosítása, lassan a teljes adóbevétel előre odaígérése különböző választói csoportoknak – de még ezt is a jól bejáratott társadalmi igazságtalanság jegyében teszik –, valamint újabb és újabb társadalmi csoportok kipécézése ellenségként.

Legyünk méltányosak, a koronavírus-válság a világ minden országában felülírta a kormányok terveit. De éppenséggel oly módon, hogy minden korábbinál nagyobb mértékben volt szükség a kormányzati tudásra, vagyis a kormányzásra magára. Nálunk viszont még a pandémia kellős közepén deklarálta a miniszterelnök, hogy ő mostantól kampányolni fog. Ettől fogva pedig nem kell semmit sem felfedezni, hiszen ki van mondva, hogy a járványintézkedések, az elején keleti vakcinákkal felpörgetett, majd aztán teljesen elengedett oltási kampány, vagy éppen a gazdasági válságkezelés egyedül a kampányszempontok felől értelmezhetők.

Nem kell tetten érni: kimondta.

Én ehhez még azt tenném hozzá, hogy szerintem magából a kormányzásból már 2014-re kifogyott a szufla. Addigra a Fidesz átrendezte a maga kedve szerint az országot, új idea azóta csak a gyűlöletkeltésben jelentkezett.

Az ország kormányzati értelemben jó ideje gazdátlan, és akik hatalmon vannak, nem is szégyellik bevallani, hogy őket maga a kormányzás nem érdekli. Csak a kampány, csak a választás, csak a hatalom megtartása.

Érdemes lenne olyan kormányt összehozni jövőre, amelynek nem csak kampányból áll az élet(ünk).

Lakner Zoltán

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: jegyzet kampány Lakner Zoltán Orbán Viktor választás választás 2022 vélemény Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés