Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Művház
  • Enyedi Ildikó A feleségem történetéről: Gondoljuk újra a világban való szerepünket!
Művház 2021. szeptember 22. 10:33

Enyedi Ildikó A feleségem történetéről: Gondoljuk újra a világban való szerepünket!

Képriport
Eddig senki nem mert „filmes kézzel” hozzányúlni Füst Milán A feleségem története című monumentális regényéhez, amit most a világhírű magyar rendező, Enyedi Ildikó megtett. Háromórás lenyűgöző, igazi európai mozifilm született.

Hirdetés

Két nappal az országos premier előtt, a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál első napján, versenyen kívül mutatták be a magyar–olasz–német–francia együttműködésben készült A feleségem története című filmet Szegeden, a Belvárosi Moziban.

A vágy titokzatos tárgya a nő? A férfi képes a nő megértésére? Megoldható feladat a férfi számára a férfi–nő kapcsolat átlátása vagy ez is része a világ megérthetetlenségének? Mindebből az is következhet, hogy ezért nem is feltétlenül feladatunk, hogy logikai rendbe szervezzük életünket és a világhoz fűződő viszonyunkat. Ezekről és ezekhez kapcsolódó kérdésekről beszélgetett a kedd esti filmpremier után a Belvárosi Mozi Zsigmond Vilmos termében Enyedi Ildikó rendező Sághy Miklós filmesztétával.

Enyedi szerint a regény és film főszereplője, Störr kapitány uralni és kontrollálni szeretné életét azt követően, hogy házasságot köt, mert a belé nevelt férfi szemlélet szerint ezt kell tennie. Ilyen értelemben meglehetősen maszkulin szemléletű a film, de arra ösztönöz, hogy újragondoljuk a világban való szerepünket.

Rendezői koncepciója szerint Enyedi Ildikó azon az úton szerette volna végig vinni a férfi főszereplőt, hogy az életben képessé váljunk a dolgok elengedésére. Legyen szó nőről, szerelemről, vágyról és érzelmekről – hallhattuk a beszélgetésen. 

Láng Imola látványtervező, Enyedi Ildikó rendező és Sághy Miklós filmesztéta a közönségtalálkozón. A nyitóképre vagy ide kattintva nézze meg Szabó Luca fotóit!

Sághy Miklós kérdésre válaszolva Enyedi nem titkolta, a filmbeli Störr kapitány jelleme és személyisége sok mindenben különbözik a regénybeli figurától. A vásznon finomabb, érzékenyebb, összetettebb, töprengőbb, noha a hajósok faék egyszerűségű életmódjában és szemléletében szocializálódott.

A regényben Párizsban és Londonban játszódik a cselekmény. Enyedi Ildikó Londont Hamburgra cserélte, a forgatás jelentős része ebben az északi Hanza-városban zajlott. Párizs a finomságával, a polgáriasultságával, élvhajhász jellegével a női város. Ellentétben a kemény munkára, a hajózás mindennapjaira épülő férfi-várossal, Hamburggal – jelezte Enyedi Ildikó, aki Láng Imola látványtervezővel együtt válaszolt a felmerülő kérdésekre.

A rendező teljes mértékben egyetértett Sághy Miklósnak azzal a véleményével, hogy klasszikus, letisztult filmnyelvet használva született meg egy igazi kosztümös film, ami az 1920-as években játszódik. Ennek a világnak és az időnek a megidézése egészen bravúrosra sikerült az európai mércével mérve nagy költségvetésű, tízmillió euróba, mintegy 3 és fél milliárd forintba kerülő filmben.

Enyedi Ildikó ennek kapcsán némileg szomorúan tette hozzá, hogy a filmjét sokan félreértik, nem tudnak mit kezdeni annak klasszikus filmnyelvével. Tény, hogy az bár az alkotást percekig tapsolták a cannes-i bemutató után, az amerikai filmes lapoktól durva kritikákat is kapott.

A film két főszerepét a holland Gijs Naber (Störr kapitány) és a francia Léa Seydoux (Lizzy) alakítja. Előbbi kevésbé ismert, és a legutolsó pillanatba került a filmbe, miután a szerepre eredetileg kiválasztott norvég színésztől elköszöntek. Léa Seydoux A-kategóriás színész, aki olyan hollywoodi filmekben is szerepet kapott, mint a Robin Hood, a Mission Impossible vagy a Becstelen brigantyk. Ám ezek mellett fontos szerzői filmekben is látható.

Enyedi szándéka szerint A feleségem története című film a férfi elbizonytalanodásáról és ezen keresztül arról szól, hogy a férfiak neveltetése nem készíti fel őket a mai világban való helytállásra. Korántsem azért, mert elnőiesedtek volna.

Störr kapitány közel két méter magas, erős, férfias megjelenésű és gondolkodású ember, akit munkája keménységre és határozott döntések meghozatalára kényszerít. Ez a fajta férfi típus szerethetősége és becsületessége mellett bizonyos értelemben védtelenné válik a társas kapcsolatokban. Ez az alapsztorija a regénynek és a filmnek egyaránt.

Enyedi Ildikó ragaszkodott a magyar szinkronhoz

A férfi főszereplő folytonosan szeretné megérteni feleségét, annak viselkedését, rajta keresztül a világot és annak működését, de mindez nagyon nehezen megy neki. Megejtően fogalmazott ennek kapcsán Enyedi Ildikó: kéznyújtásnak gondolja filmjét, amivel a tanácstalanná lett férfiaknak szeretne segíteni, hogy a korábbiaknál jobban eligazodjanak a világban. Egyben eljussanak annak a felismeréséig is, hogy nem kell és nem lehet mindent megérteni. Ezért kell az élet dolgait olykor elengedni, könnyebben, gondtalanabbul élni. A feleség, Lizzy, az élet titokzatosságát és labirintusszerűségét hordozza magában.

Enyedi Ildikó ragaszkodott a magyar szinkronhoz. Egy magyar regényt, amiből film készül ,a magyar néző hadd nézhessen hátra dőlve, anélkül, hogy a feliratokat kellene olvasnia. A film élvezeti értékéhez alighanem sokat hozzátesz a kiváló magyar hang.

A feleségem történetéről eddig született angol nyelvű kritikák éppen azért marasztalták el a filmet, mert szereplőinek angolja kívánnivalót hagy maga után. Az állítás innen nézve lehetetlen ellenőrizni.

Rév Marcell operatőrnek köszönhetően is gyönyörű képi világú film született, ami háromórás játékidejéből nagyjából két óra ötven percet végig cigarettáznak a szereplők. A korfestés szándékával – írnám ide, ha nem volna képzavar.

Elkezdődött a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál

Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjének keddi szegedi premierje előtt a Belvárosi Mozi nagytermében nyitották meg az ötödik Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivált.

Elsőként Kozma József, az önkormányzat kulturális bizottságának elnöke köszöntötte a közönséget, emlékeztetve arra, hogy valói ünnep az itteni filmes seregszemle, amire öt év alatt kétezer alkotást neveztek szerte a világból.
A fesztivál zsűrijét Szabó Éva, a Belvárosi Mozi igazgatója, a filmfesztivál művészeti vezetője mutatta be, majd Kolonics Erika, a Belvárosi Mozit működtető Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont nevében kívánt tartalmas öt napot a közönségnek és a zsűrinek.
 

Így indult az 5. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál a szegedi Belvárosi Moziban. Ide kattintva megnézheti Szabó Luca fotóit a megnyitóról!

Bod Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Belvárosi Mozi bemutató Enyedi Ildikó Jávorszky Iván Kolonics Erika Kozma József Szabó Éva Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál A feleségem története Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés