Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Özvegye jelenlétében emlékeztek a 128 éve született Szent-Györgyi Albertre a Szegedi Tudományegyetemen
Szegeden 2021. szeptember 16. 16:17

Özvegye jelenlétében emlékeztek a 128 éve született Szent-Györgyi Albertre a Szegedi Tudományegyetemen

Képriport
Ezen a napon született 128 éve Szent-Györgyi Albert, aki a szegedi egyetemen végzett kutatásaiért 1937-ben Nobel-díjat kapott. Nem csupán kiváló kutató volt, hanem nagyszerű oktató, igazi reneszánsz ember is. Olyan rektora talán soha nem lesz a szegedi egyetemnek, amilyen Szent-Györgyi Albert volt. Rá emlékeztek özvegye, Marcia Szent-Györgyi jelenlétében csütörtökön.

Hirdetés

„Nehezen szólalok meg” – kezdte ünnepi beszédét Rovó László, az egyetem rektora, a Dugonics téri főépület bejáratánál álló, Szent-Györgyi Albert-szobornál rendezett ünnepségen, azt követően, hogy a nagyszerű tudós Psalmus Humanus című versének egy részletét Kosztolányi József kivételes tolmácsolásában meghallgatták az egybegyűltek.

Rovó László Szent-Györgyi sorvezetőit használva lenne jó rektor

A vers is jelezte, hogy a néhai rektor személyisége jóval összetettebb, semhogy azt természettudósi és rektori szerepeivel leírható lenne. Rovó László emlékeztetett arra is, hogy a 17 magyar Nobel-díjasból Szent-Györgyi volt az egyetlen, aki hazai egyetemen végzett kutatásai után kapta meg a legrangosabb tudományos díjat.

Emberi kiválóságát mutatta, hogy az első világháború idején önként jelentkezett frontorvosnak. Tudását európai egyetemeken (Prága, Berlin, Leiden, Groningen, Cambridge) gyarapította. A tudományos munka mellett motorral bejárta a kontinenst, evezett és repült – hangzott el az ünnepi beszédben, jelezve, hogy nem egy hagyományos tudósember portréja rajzolódik ki Szent-Györgyi esetében.

Részese volt a magyar kiugrási kísérletnek a második világháború idején: Isztambulban angol diplomatákkal vette fel a kapcsolatot, és ennek nyomán Hitler személyesen adta ki ellene az elfogatóparancsot – mondta el Rovó László, aki szerint a Nobel-díjas tudós gyakorlatiasan döntött, amikor felismerte, a szovjetizált Magyarországon nem tudja folytatni a munkáját, ezért külföldre távozott.

„A biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezései, különösen a C-vitaminnal és fumársav katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen”

Ezzel az indoklással jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Nobel-díj Bizottsága, hogy 1937-ben a szegedi tudósnak, Szent-Györgyi Albertnek ítélte az orvosi és fiziológiai díjat. Szent-Györgyi a Nobel-díjat lényegében azért kapta, mert volt egy sejtése, miszerint a hexuronsav tartalmaz C-vitamint, amit a neki dolgozó Joseph L. Svirbely, a magyar tudósnak végzett vizsgálatával be is bizonyított. Szent-Györgyi 1932. március 18-án egy előadáson a világon elsőként beszélt arról, hogy a hexuronsav az lényegében koncentrált C-vitaminból áll, majd március 26-án meg is jelent egy cikk erről az Orvosi Hetilapban. A másik ok, amiért Szent-Györgyinek ítélték a Nobel-díjat az, hogy a világon elsőként volt képes szintetizálni a C-vitamint olcsón és nagy mennyiségben előállítható alapanyagból, a paprikából. Korábban több tudós is próbálkozott a C-vitamin kinyerésével, de az Egyesült Államokban mindössze 25 grammnyit sikerült előállítani mellékveséből. Felfedezését követően Szent-Györgyi egy hét alatt másfél kilogrammnyi C-vitamint állított elő paprikából, amivel millióknak adott lehetőséget a korábban halálosnak számító skorbut kezelésére. Ezért is nevezték el a C-vitamint aszkorbinsavnak (skorbutellenes savnak). A történet érdekessége, hogy a Szent-Györgyinek segítő Joseph L. Svirbely korábban Charles Glen King kutatócsapatának tagja volt, ezért King azzal vádolta Szent-Györgyit, hogy ellopta a „találmányát”, majd 1933-ban szabadalmi jogvédelem alá akart helyezni a C-vitamint. Végül a jogvitát Szent-Györgyi nyerte, és a Nobel-díjat is ő kapta, mivel ő már 1932-ben közzétette, hogy megtalálta a C-vitamint.

Marcia Szent-Györgyinek nagyon tetszett Bíró Lajos alkotása néhai férjéről. Nyitóképünkre vagy ide kattintva nézze meg Iványi Aurél fotóit!

Ha azokat a sorvezetőket használja, amiket Szent-Györgyi használt egyetemi vezetőként, akkor rektorként nem vezeti majd rosszul az egyetemet – zárta beszédét Rovó László utalva a saját munkájára.

Szent-Györgyi Albert Szegedre kerülésének sem mindennapi a története, mert őt személyesen Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter hívta meg az egyetemre tanárnak 1928-ban. Tekintve, hogy akkor Cambridge-ben a helyi egyetemen kutatott, a feladat korántsem volt egyszerű. Két évet kapott angliai kutatásai befejezésére, és ezt követően 1930. szeptember 26-án foglalta el a szegedi katedrát, hogy hét évvel később, 1937-ben Nobel-díjjal ismerjék el tudományos teljesítményét. Legendás rektora lett nem akármilyen történelmi időkben a szegedi egyetemnek. Példaként szolgál minden irányú munkássága.

Zakar: Meg kell élni a Szent-Györgyi-hagyományt

A hagyományt nem ápolni kell, mert nem beteg. Nem is őrizni, mert nem rab. A hagyományt meg kell élni – fordult a rektori hivatal épületének aulájában hallgatóságához Zakar Péter nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes, a Szent-Györgyi Albertről szóló kiállítás megnyitóján.

A Nobel-díjas tudós, a szegedi egyetem egykori rektorának életútjából Zakar főként azt emelte ki, hogy tudományos tevékenysége mellett a huszadik század történelmi tragédiákkal teli időszakában is megőrizte polgári értékrendjét, azt nem zavarta sem a Tanácsköztársaság, sem az ország második világháború előtti és alatti külpolitikai németbarátsága, sem az 1945 utáni szovjet hatás.

Bár rektorhelyettes nevet nem említett, de jelezte: amikor Szent-Györgyi egyik jó ismerősét koholt vádak alapján letartóztatták, minden kapcsolatot megszakított a Magyarországgal. Az író, Zilahy Lajos elleni eljárásról a tudós 1947-ben svájci tartózkodása alatt értesült, és onnan már nem tért haza, hanem utóbb az Egyesült Államokba távozott. 

Szent-Györgyi Albert 1973-ban lett a szegedi orvostudományi egyetem díszdoktora, 1978-ban tagja volt annak az Egyesült Államokból érkező küldöttségnek, ami visszaadta hazánknak a Szent Koronát.

Így nézett ki a világhírű tudós rektori dolgozószobája Szegeden

A most nyílt tárlaton látható Szent-Györgyi egykori berendezett rektori dolgozószobája és annak több berendezési tárgya: íróasztala, fogasa, írógépe, bőrfotelja is, a külön vitrinben kiállított Nobel-díjával együtt. A Magyar Nemzeti Múzeum, a Móra Ferenc Múzeum mellett a Somogyi-könyvtár anyagából állt össze a kiállítás.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert SZTE megemlékezés Marcia Szent-Györgyi Nobel-díj Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés