Hirdetés
Hirdetés
Szegeden 2021. szeptember 12. 12:47

Szeged és a közlekedés 28. – Ez várhat ránk

A rendszerváltásra Szeged is teljesen autókra alakított város lett, de fokozatos megjelent egy újabb szemlélet.

Hirdetés

Szétterült Szeged

A sok „nyugati trenddel” egyetemben a szétterülő város problémája is jól látható Szegeden. Sok korábbi írásban találgattuk, mi lehetett az oka annak, hogy az árvíz utáni városképet tervező Lechner Újszegeddel nem számolt komolyabban, és a város növekedését a szegedi oldalon várta. Mivel az autók ekkoriban Magyarországon még éppen csak hallomásból léteztek, a „kertvárosprobléma” pedig teljesen ismeretlen volt, ilyesmit tervezési hiányosságként nem szabad felróni neki.

A szétterülés mindenesetre itt is megjelent, és kialakult az újszegedi kertváros, de természetesen kertvárosi, „nagyon autós” övezetnek tekinthetőek a fokozatosan Szegedbe olvadó elővárosok is – Baktó, Petőfitelep. Az amerikai példák kapcsán leírt jelenségek kitűnően megfigyelhetők itt is: Újszegeden a közösségi közlekedés hálózata laza, a kihasználtság a csúcsidőt leszámítva mérsékelt. A buszjáratok hosszú útvonalaik miatt gyakran képtelenek tartani a menetidejüket, és – bár a hálózat rendkívül okosan van kitalálva – előfordul, hogy sokat kell sétálni egy-egy megállóig (ezt nevezi a szakma rágyaloglásnak).

Újszeged madártávlatból (fotó: Google Earth)

Az újszegedi lakosságra jellemző az autós közlekedés, és az sem ritka, hogy egy háztartásban több autó is van. A belvároshoz közeledve egyre gyakoribbak a dugók, hiszen becsatlakoznak például a Szőreg felől érkezők is a forgalomba.

Mivel a belvárosba közvetlenül csak egyetlen helyen, a Belvárosi híd egyetlen sávján lehet eljutni, a híd az autók miatt rendszeresen bedugul, ami megakasztja a közösségi közlekedés buszait, trolijait is. Mivel a hídon naponta 15–30 ezer autó halad át, és egy dugót már hatvan autó is képes okozni, a torlódás kockázata csúcsidőben szinte borítékolható.

Az autós túlterhelés kezelése érdekében a közlekedésszervezők a Torontál téren hatalmas, ingyenes parkolót alakítottak ki, lehetőséget adva az autósoknak arra, hogy a belváros közelében, de még a hídon túl letegyék az autóikat, és átsétáljanak, vagy a közelbe telepített megállón trolira, buszra tudjanak szállni, amit a lámpa előre is enged.

Jelen és jövő

A város szétterülése még nem ért véget, jelenleg a nem lakóövezeti kiskertekbe áramlik új lakosság, és követeli a lakóövezeti szolgáltatások bevezetését egy olyan szűk területen (víz, áram, aszfaltozott út, parkolók, stb), ahol gyakran nincs hely a megfelelő vízvezetékek lefektetéséhez sem.

A motorizáció továbbra is erősödik: soha nem nőtt annyival az autók száma Szegeden, mint az elmúlt öt-hat évben, ez pedig lassan állandósítja a belvárosi dugókat, és sosem látott távolságra nyújtja ki őket. A hídra váró sorok vége már a Kálvária és a Boldogasszony sugárutakra is „rálóg”. Különösen rosszat tett a helyzetnek a koronavírus-járvány, hiszen lényegében kiürítette a közösségi közlekedés járatait, és sokakat az autók felé terelt – szerencsére sokakat a kerékpár felé. Teljesen értelmetlen és káros rendelkezés volt az ingyenes parkolás bevezetése is, ami tovább terhelte az utakat a parkolóhelyet keresgélőkkel, de a szabálytalan parkolók gyakran akadályozták a gyalogos, vagy kerékpáros forgalmat is, máskor zöldfelületet károsítottak. A teljesen abszurd intézkedés járulékos pozitívuma lehetett azonban sok szakember szerint az, hogy a kialakult helyzet sokaknak érthetővé tette, hogy a parkolási díj milyen fontos forgalomszabályozási eszköz, ahogy sokakat elgondolkodtathatott az autók helyfoglalásának kérdésével kapcsolatban is. Illetve, akadnak olyanok is, akik az így kialakult helyzet miatt már sokkal versenyképesebbnek éreztek valamilyen fenntartható közlekedési módot, és elhagyták a nem szükséges autózást a városi környezetben.

A belvárosi fejlesztések az Oskola–Stefánia tengely átalakításával lassan befejeződnek, így a fenntartható közlekedési módoknak szinte a belváros teljes területén jó minőségű, előnyben részesített infrastruktúrája van.

Örömhír, hogy 2021-ben elindul a vasútvillamos Szeged és Hódmezővásárhely között, ami jelentős hatással lehet mindkét település gazdasági teljesítményére, de a városok összekapcsolódásával rengeteg más, hosszú távú előnnyel is járhat.

Próbaúton a vasútvillamos Szegeden

Egy igazán fontos stratégiai építkezés a „gyűrű” déli lezárása, a déli híd megépülése azonban még mindig várat magára. Ezzel a kormány késlekedik évek óta, a hídhoz szükséges elengedhetetlen önkormányzati beruházások már lassan tíz éve elkészültek (ilyen például a Boldogasszony sugárút–Bécsi körút sarkán kialakított körforgalom, és az onnan a folyó felé vezető út). Bár a híd megépülésével megnyílik az út a belváros autóforgalmának jelentős csökkentéséhez (hiszen a Belvárosi híd forgalmának jó része átterhelhető lesz a déli hídra), ettől a beruházástól sem szabad csodát, vagy a dugók eltűnését várni, hiszen továbbra is többször annyi autó fog mozogni a városban, mint amennyi „egészséges” lenne.

Örömhír, hogy a harmadik híd nemcsak közúti, hanem (annak második ütemében) vasúti híd is lesz, így a Tiszántúllal való vasúti kapcsolat visszaállítása elérhető közelségbe kerül, ami fontos stratégiai lehetőségeket hordoz magában Szegednek.

Megnyílna a vasútvillamos lehetősége Makó felé, de sokat erősödhetnének a gazdasági kapcsolatok Temesvárral és Araddal is. Ha ezek a vasúti kapcsolatok létrejönnének, illetve érdemben fejlesztenék a Szeged–Szabadka vasúti összeköttetést is, Szeged városa néhány évtizedes közelségbe kerülne ahhoz, hogy a Szeged–Hódmezővásárhely–Makó–Arad–Temesvár–Szabadka városhálózat korábbi, szerves egységének megteremtésével ennek az egymillió fős régiónak a vezető szerepét töltse be, hiszen az itt lévő tudományos, közigazgatási és a határ közelségéből adódó logisztikai tudás erre kiemelt lehetőséget biztosítana neki.

Nyitóképünkön: Újszegedre tartó autósor vége a Boldogasszony sugárúton (fotó: Szegedbicaj)

A SASMob cikksorozatában a közlekedésnek és Szeged városának közös történetét járjuk körbe. A sorozat cikkeit, itt érheti el.

A sorozatot készítette: Szerdahelyi Mátyás, Elephant Studio.
A lektorálásért a szerző Körtvélyesi Csabának, Szalontai Csabának és Vincze Tibornak, a korrektúráért pedig Hévízi Biankának, Nagyné Pajkó Tímeának és Vincze Zsófiának mond köszönetet.
A Szeged.hu-n az egyes fejezeteket Garai Szakács László szerkesztette.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: helytörténet közösségi közlekedés SASMob szegedi közlekedés történelem tramtrain urbanisztika vasútvillamos
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés