Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2021. augusztus 12. 10:05

Szergej barátja – Lakner Zoltán jegyzete

Három repülőgépre volt szüksége Szijjártó Péternek, hogy személyesen vigyen el harminchármat a feleslegesen és áron felül bevásárolt tizenhatezer lélegeztetőgépből Mongóliába. Ez ma a magyar diplomácia csúcsteljesítménye.

Kellett ugyebár egy különgép az eszközöknek, s miután Ulánbátor nem közelíthető meg jachttal, ezért a külgazdasági és külügyminiszter úgyszintén különgépen utazott, egy másikon. Mivel azonban a személyzetnek kötelező pihennie az újabb szolgálat előtt, a prompt visszaút egy harmadik gépet igényelt.

Hogy miért nem másik garnitúra személyzet szolgált ugyanazon a gépen, mint az utasszállítók esetében, ezt sajnos nem fogjuk tudni kideríteni. Ahogyan azt sem, mi végre kellett Szijjártónak személyesen jattolni a lélegeztetőgépeket kísérve mongol barátainkkal.

Mielőtt még félreértés támadna: a tavaly tömegesen beszerzett lélegeztetőgépek abban az értelemben „feleslegesen” nagy mennyiségűek, hogy a hazai egészségügyi személyzet 2700 lélegeztetőgép üzemeltetését tudja egyidejűleg megoldani. Hiába porosodik tehát az ideiglenes raktárban ennek a hatszorosa, és hiába nevezi ki a kormány a két és fél milliárd forintba kerülő végeleges raktárat európai elosztó-központnak, attól még ez a bevásárlás teljesen észszerűtlen volt.

Legalábbis a járványkezelés szempontjából, mert a gépeket beszerző baráti cégek jól jártak.

Hát, ilyesmivel múlatja az időt a magyar külügy, amelynek vezetője sajátos keveréke Orbán Viktor szóvivőjének és egy nemzetközi porszívóügynöknek. A magyar diplomácia teljesítményét az elmúlt évtizedben hangerővel mérik, minél hangosabb a hiszti, annál jobban fekszik a miniszter a miniszterelnöknél.

Hovatovább oda jutottunk, hogy a kormány határozatba foglalta, hogy megsértődött Norvégiára. Ez mindenképpen a nemzetközi kapcsolatok új megközelítésének számít, különösen, hogy a magyar kormány volt az, amely nem tudott megfelelni a Norvég Alap 77 milliárd forintjának lehívásához szükséges feltételeknek. Fel is nyomjuk a norvégokat az Európai Uniónál, amelynek a norvégok nem tagjai, és keresünk majd egy bírói fórumot – talán szóba jöhetne a Türk Tanács –, ahol beperelhetjük az északi királyságot, mert nem adta oda azt, ami nekünk „jár”. A norvégok erre szerényen megjegyezték: az Európai Gazdasági Térség tagjaként az Alapba tett összegek önkéntes hozzájárulásnak számítanak.

Amíg ez a vita eldől, a magyar kormány „átfogóan felülvizsgálja” a gazdasági kapcsolatokat Norvégiával. A világ tíz leggazdagabb állama közé tartozó országban összerezzentek a hírre.

Ezeket az idegrohamokat a magyar kormány hogyan, hogyan nem, kizárólag európai és észak-amerikai, azaz nyugati demokráciákkal szemben engedi meg magának. Hivatkozással arra, hogy például Kína és Oroszország nem akarják nekünk megmondani, hogyan éljünk, ellentétben a gaz imperialistákkal.

Hát, igen, a kínaiak, pláne az oroszok híresen nagy be nem avatkozók, erről minthogyha lennének is némi történelmi tapasztalataink.

Nemrég lehetett olvasni arról, hogy egy svájci egyetemista kínai témájú doktori tanulmányait felfüggesztette a kínai állammal szoros kapcsolatban álló svájci egyetem néhány olyan tweet miatt, amelyekben a kínai politikát, azon belül járványkezelést bírálta. Hiszen a kínai globális stratégia pont arra épül, hogy ők nem szólnak bele semmibe.

Oroszország befolyásmentes közeledéséről jó pár évvel ezelőtt nyilatkozott egy kiugrott magyar titkosszolgálati vezető, akinek a szavai nyomán egy átjáróház képe bontakozhatott ki az olvasó előtt. Elhangzott az is, hogy a NATO-országok partnerszolgálatai növekvő bizalmatlansággal tekintenek az egyre megbízhatatlanabbnak tartott Magyarországra, amellyel már nem szívesen osztanak meg bizonyos érzékeny információkat.

Sikert sikerre halmozó külpolitikánk olyannyira független a Kremltől, hogy a magyar külképviselet-vezetők évente szokásos értekezletére díszvendégként várják Szergej Lavrovot, Szijjártó Péter atyai jóbarátját. Nem tudok felidézni olyan esetet, amikor ezen az eseményen külföldi politikus vett volna részt, beszédes, hogy a premier főszereplőjét Moszkvából importálják.

A szuverenitást szajkózva szatelitállammá válás és a hangerővel helyettesített diplomácia persze nem újkeletűek a magyar történelemben. Egy igazi konzervatív ikon, gróf Bánffy Miklós, egy másik gróf, Bethlen István külügyminisztere így írt erről visszaemlékezésében:

„Az a régi kuruckodás, ami egykor a dualizmus ellen hangoskodott, az a mindig kritizáló, mindent jobban tudó szellem, amivel népszerűséget tudott akárki szerezni, ha elegendő badarságot beszélt, most áttevődött külpolitikai térre.”

A badarságok fájó hatásosságának bizonyítékaként pedig szolgáljon az az egyszerű tény, hogy míg Bánffy Miklós alig több mint másfél évig tölthette be a külügyminiszteri posztot, addig Szijjártó Péter lassan hét éve birtokolja azt.

Ha így megy tovább még az új űrhajós is ő lesz, feltéve, ha biztosítanak a számára egyszerre három űrhajót.

Lakner Zoltán

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: járvány jegyzet koronavírus Lakner Zoltán lélegeztetőgép pandémia Szijjártó Péter vélemény világjárvány Mongólia

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés