Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Augusztus elsejétől alapítványi működésű a Szegedi Tudományegyetem, de kérdéses, mennyire lesz ez tartós állapot
Szegeden 2021. augusztus 2. 14:45

Augusztus elsejétől alapítványi működésű a Szegedi Tudományegyetem, de kérdéses, mennyire lesz ez tartós állapot

Nagyon rossz gyakorlat, ha az óceánjárókat úgy mozgatják, mint a motorcsónakokat, és fordítva. A magyar felsőoktatással pontosan ez történik. A nagy rendszereket olyan gyorsaságággal alakítják át ebben az országban, amit talán az esztelenség szóval lehet a legpontosabban leírni.

Hirdetés

A fentieket annak kapcsán bocsátjuk előre, hogy augusztus elsejétől alapítványi működésűre vált a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), ami nem kevesebbet jelent, mint azt: megszűnik az állami fenntartása.

A kijelentés még azzal a megszorítással is igaz, hogy az egyetem működési költségeinek 90 százalékát továbbra is az állam adja, ugyanakkor a fenntartás és a működtetés jogát teljes egészében átadták egy ötfős testületnek, amit kuratóriumnak neveznek.

Ennek a testületnek nincs legitimitása. Az öt szakmailag aligha kikezdhető embert senki nem választotta meg. Helyzetük éppen ezért kényes, még akkor is, ha emberi tisztességük nem vonható kétségbe. Sőt, hozzátehető, hogy valójában mindannyian komolyan gondolhatják, hogy jó és sok munkát szeretnének végezni, aminek eredménye, egy, a jelenleginél jobb egyetem lenne.

Átláthatatlanul történt

Mindaz, ami a szegedi egyetemmel és hozzá hasonlóan a többi felsőoktatási intézménnyel történt és történik, szakmailag és politikailag átláthatatlan. Amikor a Corvinus Egyetemet kiszervezték az állami felsőoktatásból, az Orbán-kormány nem győzte hangsúlyozni, hogy az egyetem esete, ha nem is teljesen egyedi, de abból semmilyen általános jellegű következtetés nem vonható le.

Ez közérthetőbben kifejezve azt jelentette, hogy a magyar egyetemek fenntartását és működtetését kizárólag kivételes esetekben képzelték el a politikai döntéshozók alapítványi formában, magánkézben.

Ezt a véleményt erősítette meg 2019 decemberében a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában megrendezett egyetemi fórumon Horváth Zita, az egyetemeket felügyelő minisztérium, az ITM akkori helyettes államtitkára. Megnyugtatásnak szánta szavait, amikor úgy fogalmazott a Corvinus magánkézbe adása kapcsán, hogy: „Egyszer volt Budán kutyavásár”.

Horváth Zita 2019-ben azt mondta, nem lesz, aztán mégis lett SZTE-átalakítás 

A közel kétszáz, a teremben megjelent egyetemi oktatót megnyugtatta, hogy az SZTE alapítványi átszervezése egyáltalán nincs napirenden. Fél évvel később ugyanezt állította az ITM tárcavezetője, Palkovics László is. Úgy fogalmazott: egy vidéki tudományegyetem olyan bonyolult szervezeti egység, ami szinte lehetetlenné teszi, hogy alapítványi formában működjön.

Tény, hogy a közgazdasági oktatás hazai fellegvára, a Corvinus Egyetem kisebb, szervezetileg és tudományos spektrumát tekintve sokkal egyszerűbb intézmény, mint egy tudományegyetem. A könnyebb érthetőség kedvéért tegyük hozzá: a Szegedi Tudományegyetemnek tizenhárom kart működtet. Önmagában ezért is bonyolult rendszer.

Hirtelen minden megváltozott

Máig nem tudni pontosan mi történt, de 2020. december közepén valami drámaian megváltozott. Hogy a kiinduló képhez visszatérjünk: az óceánjárót, vagyis az egyetemet úgy igyekeztek mozgatni, mint egy motorcsónakot.
 
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a karácsonyi ünnepek után gőzerővel kezdett neki annak, hogy a mit sem sejtő hazai egyetemekre rákényszerítsék akaratukat. Ez nem más volt, mint az, hogy „önként” kérjék, hogy a következő tanévet már alapítványi formában és működésben kezdhessék.

Az egyetemeket irányító szenátusoknak egy hónapot adtak (!), hogy meghozzák az erről szóló döntést. A kormány és a minisztérium azzal kívánta segíteni az „önkéntes” döntéshozatalt, hogy ezermilliárd forintot meghaladó fejlesztési összeget lebegtetett meg a hazai felsőoktatás szereplői előtt.

A ki nem mondott alku valahogy úgy szólt: megkapják az egyetemek a pénzt, ha engedelmesen fejet hajtanak a kormány akarata előtt, és szenátusaik megszavazzák az alapítványi működésre való átállást. A rekordösszegű fejlesztési összeget a kormány az Európai Unió Helyreállítási Alapjából vélte megszerezni.

Mivel ebben az alapban eredetileg 6 ezer milliárd forint volt, realitásnak tűnt, hogy ebből az egyetemek 1200-1300 milliárdot kaphassanak. A brüsszeli pénz a miniszterelnök egyszemélyes döntése nyomán 2550 milliárdra csökkent, mára pedig az alap felhasználására benyújtott magyar tervet visszadobta az Európai Bizottság (EB), jelezve, hogy javíthatatlanul rossznak tartja.

Ha hinni lehet másfajta forgatókönyveknek, akkor mentőakció volt a mások mellett a vidéki tudományegyetemek alapítványivá történő átszervezése. Állítólag létezett egy Kásler Miklós Emmi-miniszterhez köztető terv, ami le akarta választani a klinikákat a tudományegyetemről. Máig nem tudjuk, hogy ennek volt-e komoly valóságalapja, vagy olyan trükk volt, amit egy nagy játszma részeként dobtak be az klinikákat is működtető egyetemekkel szemben.

Az érintett egyetemek annyira megijedtek ettől, hogy inkább beletörődtek az alapítványi formába, csak megtarthassák a klinikáikat. A számok nyelvére lefordítva Szegeden ez nagyjából annyit jelenti, hogy miközben a teljes éves egyetemi költségvetés 85 milliárd forint, addig a klinikák működtetésére ebből 53-55 milliárdot fordítanak. Vagyis pénzügyi törpék az egyetemek a klinikák nélkül.

Döntött a szenátus, furcsán

Rovo László, az egyetem rektora igencsak egyoldalúan tájékoztatta kollégáit a döntés előtt

Januárban előbb rendkívüli szenátusi ülést tartottak, majd a karok maguk tárgyalták meg, hogy igent vagy nemet mondanak az átalakulásra. Az egyetem rektora, Rovó László, és kancellárja, Fendler Judit meglehetős egyoldalúsággal tájékoztatta egyetemi oktatókat arról, milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal járna az alapítványi működés. Az online oktatás miatt a hallgatóság szinte teljesen kimaradt a tanulmányaikat közvetlenül érintő „előadásból.”

A diákok számára légüres térben a frissen alakult Veritas Virtus Libertas (VVL) mozgalom igyekezett tiszteletre méltó következetességgel képviselni a hallgatóság érdekeit. Nem rajtuk múlt, hogy nem értek el több eredményt.

Ilyen előzmények után jutottunk el a még sokáig emlékezetes 2021. január 29-ei naphoz, amikor furcsa körülmények sokaságától tarkított szenátusi ülésen szűk többséggel, mégis megszavazták az alapítványi formára való áttérést.

A döntő szavazás előtt nem lehetett pontosan érteni, éppen a rektor zavaros felvezetője miatt, hogy pontosan miről szavaznak a szenátorok. Mivel az ülést online tartották meg, a tisztázás lehetősége még kevésbé volt adott, mint lett volna normál körülmények között.

Hat szenátor kötött mandátuma ellenére megszavazta az alapítványi átalakulást. Közülük többen nem sokkal az ülés után lemondtak tisztségükről. Meglehet, jogilag nehezen támadható az eljárásuk, de etikailag alighanem védhetetlen, amit tettek.

Az egyik jellembajnok szenátor, Pál József, bölcsészprofesszor, helyi Fidesz-alelnök

Az egyetemek alapítványi átalakulásáért felelős korábbi kancelláriaminiszter, volt alkotmánybíró, egyetemi tanár, Stumpf István kora tavasszal járt Szegeden, majd online fórumot tartott. Őt legtöbben „az emberarcú fideszesnek” tartották és tartják, aki könnyebben képes szót érteni azzal az egyetemi közeggel, ahol el kell fogadtatni a hatalom által kierőszakolt döntéseket.

Van pénz, nincs pénz?

Hihetetlenül szűk határidőt szabtak a fenntartói és szervezeti átalakulásra azzal, hogy a határnapot 2021. augusztus 1-jére jelölték ki. Ekkortól már alapítványi formában kell működnie az egyetemnek. Nem akármilyen jogi fiaskó is kísérte az átalakítást, amikor kiderült, hogy a Cégbíróságon olyan nevű alapítványt szerettek volna bejegyeztetni az egyetem fenntartójaként, amilyen már létezett. A bírósági bejegyzés ezért hónapokig állt.

Már a tavasz végére, a nyár elejére kiderült, hogy az unió helyreállítási alapjából egyelőre egyetlen fillér sem érkezik az országba. Így semmivé vált az a korábbi kormányzati ígéret, hogy a „jól viselkedő” egyetemek pénzügyileg igencsak jól járnak majd. Hatalmas pofon volt ez az egyetemek vezetőinek, és mindazoknak, akik támogatták az átalakulást. A harminc ezüstpénzről kiderült, hogy az valójában nem létezik.

Igaz, a napokban Palkovics László tett egy meglehetősen homályos bejelentést, ami szerint a kormány más forrásból biztosítja az egyetemi fejlesztésekhez szükséges összeget. Hogy milyen forrásból, nem tudni, ahogyan azt sem, hogy az összegek lehívása mikor válik elérhetővé az egyetemek számára. 

Persze, az is kérdések sokaságát veti fel, hogy a megugrott állam- és költségvetési adósság mellett kitől és milyen feltételekkel képes a kormány ezermilliárdos nagyságrendben hitelt felvenni.

Ha ezt nem is tudjuk, azt igen, hogy augusztus elsejétől kik irányítják a Szegedi Tudományegyetemet. Velük egy korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk.

A kuratórium összetétele

  • Szabó Gábor akadémikus, az egyetem korábbi rektora, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője
  • Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter, a Fidesz EP-képviselője
  • Nagy Anikó, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgató főorvosa, volt egészségügyi államtitkár
  • Hegedűs Éva, a Gránit Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója
  • Lantos Csaba, a Lantos Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója és tulajdonosa

Az előttünk álló időben velük kell ismerkedni. Nem egyértelmű, hogy valóban sokáig fognak-e ténykedni, mert ha jövőre kormányváltás lesz, a fideszes delegáltakból álló kuratóriumokat alighanem rövid úton szélnek ereszti az új kormányzat. Dacára annak, hogy a kuratóriumokról sokan azt hiszik, mozdíthatatlan a pozíciójuk.

Aztán kiderülhet, hogy mégiscsak mozog a Föld.

Bod Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!


Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés