Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2021. július 20. 17:30

Jogállamisági jelentés: szégyenkezhetünk a leírtak miatt

Rendszerszintűek a problémák, az Európai Bizottság mindent bevet a demokrácia védelmében. Ehhez képest nem történt érdemi előrelépés az országspecifikus jelentés alapján a 2019-es hasonló jelentéshez képest. Pedig már akkor is hasonlóan „szép dolgokra” törekedett Brüsszel.

Hirdetés

Megjelent az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentése hazánkról. Innen bárki le tudja tölteni, több mint harminc oldalon keresztül részletesen foglalkoznak

  • az igazságszolgáltatás,
  • a média,
  • a korrupció és
  • a jogállamiság helyzetével.

Az összefoglalót szó szerint közöljük – már ez is épp elég szégyenkezésre ad okot.

„Ami a hatékonyságot és a minőséget illeti, a magyar igazságszolgáltatási rendszer jól teljesít az eljárások hossza tekintetében, és magas szintű a digitalizáció. Folytatódik a bírák és ügyészek fizetésének fokozatos emelése.

Ami azonban az igazságszolgáltatás függetlenségét illeti, olyan új, az igazságszolgáltatási rendszert érintő fejlemények következtek be, amelyek tovább súlyosbították az Európai Parlament által kezdeményezett, az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás keretében már kifejezésre juttatott, meglévő aggályokat.

Gyakorlati megvalósítást nyertek azok az új szabályok, amelyek alapján az Alkotmánybíróság tagjait a szokásos eljárás mellőzésével lehet a Kúriára kinevezni, és e szabályok alapján új elnököt lehetett kinevezni a Kúria élére, akinek tisztségét további hatáskörökkel ruházzák fel. A Kúria említett elnökét az Országos Bírói Tanács elutasító véleménye ellenére választották meg. Az európai szemeszter keretében tett, a bírói függetlenség megerősítésére irányuló ajánlás nyomán továbbra sem történt semmilyen intézkedés. Az ajánlás szerint többek között szükséges a független Országos Bírói Tanács hatásköreinek formális megerősítése annak érdekében, hogy az képes legyen ellensúlyozni az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatásköreit.

  • A korrupcióellenes stratégia végrehajtása folyamatban van, annak hatóköre azonban továbbra is korlátozott.
  • Változatlanul hiányosságok tapasztalhatók a politikai pártok finanszírozása, a lobbitevékenység és a »forgóajtó-jelenség« szabályozása tekintetében.
  • Továbbra sem történtek intézkedések a közigazgatás felsővezetésében megjelenő klientizmus, favoritizmus és nepotizmus kockázata, valamint az üzleti és politikai szereplők közötti kapcsolatból eredő kockázatok tekintetében.
  • A független ellenőrzési mechanizmusok továbbra sem elégségesek a korrupció felderítéséhez.
  • Változatlanul aggályos a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok rendszeres ellenőrzésének hiánya és elégtelen felügyelete.
  • Új büntetőjogi rendelkezések irányulnak a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése és az egészségügyben megjelenő hálapénz kezelésére.

Bár a korrupciós ügyekben magas a vádemelések aránya, és 2020 óta eljárás indult néhány magas szinten elkövetett korrupciós ügyben, továbbra is kevés eredmény születik a magas rangú tisztviselőket és azok közvetlen környezetét érintő állítások kivizsgálása terén.

A médiapluralizmus változatlanul veszélyben van. Továbbra is fennállnak a Médiatanács függetlenségével és hatékonyságával kapcsolatos aggályok, a Médiatanács azon döntéseinek fényében is, amelyek a Klubrádió független rádióállomás megszüntetéséhez vezettek. Bár nem hoztak létre médiatámogatási programokat a Covid19-világjárvány hírmédia-orgánumokra gyakorolt hatásának ellensúlyozására, a jelentős mennyiségű állami hirdetések továbbra is lehetővé tették a kormány számára, hogy közvetett politikai befolyást gyakoroljon a médiára. A világjárvány idején bevezetett veszélyhelyzeti intézkedésekkel megszigorították a nyilvános információkhoz való hozzáférést, megnehezítve, hogy a független médiaorgánumok időben hozzájussanak az ilyen információkhoz. A független médiaorgánumok továbbra is akadályoztatással és megfélemlítéssel szembesülnek.

Ami a fékek és ellensúlyok rendszerét illeti, változatlanul aggályos a jogalkotási eljárás átláthatósága és minősége.

Az Alaptörvény egy módosítása 2023 júliusa után korlátozni fogja a kormánynak a „veszélyhelyzeti” szabályozással kapcsolatos hatáskörét. Bővült az alapvető jogok biztosának hatásköre, az érdekelt felek azonban megkérdőjelezték a biztos függetlenségét. A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított annak érdekében, hogy biztosítsa a Bíróság azon ítéletének végrehajtását, amely a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényre vonatkozik. Ezt követően az Országgyűlés hatályon kívül helyezte a törvényt, és új szabályokat vezetett be a civil társadalommal kapcsolatos jogszerűségi ellenőrzésekre vonatkozóan. Továbbra is nyomás nehezedik a kormánnyal szemben kritikus civil társadalmi szervezetekre, miközben aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy jelentős közfinanszírozást juttatnak olyan újonnan létrehozott vagyonkezelő magánalapítványoknak, amelyeket a jelenlegi kormányhoz közel álló kuratóriumi tagok irányítanak.”

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Brüsszel EU Európai Bizottság jogállamiság jogállamisági jelentés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés