Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Művház
  • Jó tanács olvasáshoz – Bak Róbert ajánlja Andrus Kivirähk Szépséges kék állat című kötetet
Művház 2021. július 17. 11:51

Jó tanács olvasáshoz – Bak Róbert ajánlja Andrus Kivirähk Szépséges kék állat című kötetet


Hirdetés

Bár maga az észt irodalom nemzetközileg sem túl ismert, és nem is tekinthet vissza túl régi múltra, de legjelentősebb kortárs képviselője, Andrus Kivirähk kimondottan jól csengő névnek számít idehaza is, hisz már a magyar olvasók is nagyon jól tudják, a szerzőtől minden egyes alkalommal nemcsak minőségi, de – ami talán még ennél is fontosabb – igazán különleges történetekre számíthatnak. Gondolok itt elsősorban az észt mondavilágot és az észt rögvalóságot mesésen és rendkívül humorosan vegyítő Ördöngös időkre, vagy a melankolikus hangvételű fantasyre, amely Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét címmel jelent meg itthon. Ennek fényében persze mindig kiemelt figyelmet érdemel minden új Kivirähk-kötet, így az elmúlt hetekben a Gondolat kiadó gondozásában megjelent Szépséges kék állat is.

Ez az új könyv úgy viszi tovább a már jól megszokott kivirähki stílusjegyeket, hogy közben több újdonsággal is szolgál. Az egyik ilyen a valós, valóban létező emberek szerepeltetése a történetben. Ugyanis maga a regény egy idehaza gyakorlatilag teljesen ismeretlen észt festő, Oskar Kallis fiktív naplója (mindenképpen érdekes tény, hogy ennek a XX. század elején élt fiatalembernek egyetlen írásos dokumentuma sem maradt fenn, sem napló, sem levelezés, sem bármiféle feljegyzés, így ennek a szövegnek a megalkotásához az író csak a képzeletét, illetve Kallis műveinek képi világát tudta felhasználni), amiben meglehetősen naiv módon mementót kíván hagyni önmagáról az őt majdan biztosan csodáló utókornak.

Önarckép

Itt hadd tegyek egy aprócska közbevetést, vagy hadd adjak egy jó tanácsot a leendő olvasóknak: mivel mind a művész, mind a kor, mind az utalásháló nagy része ismeretlen legtöbbünknek, ezért javaslom, hogy az olvasás előtt ismerkedjünk meg Kallis életrajzával, műveivel, valamint az észt mitológiával (különösen a Kalevipoeg című verses eposszal). Mindezekhez nagy segítséget nyújt az utószó, illetve a féltucatnyi festményt, grafikát tartalmazó képmelléklet a kötet végén. Ha ezzel már megvagyunk, akkor semmi sem ment meg attól, hogy elmélyedjünk Kivirähk / Kallis furcsa és varázslatos világában.

Siuru

Mint említettem, a fiatal, húszas éveiben járó festő eredeti célja a naplóval az, hogy örökül hagyja azt az utókor számára, hogy a száz évvel később élt emberek is megtudhassák, milyen volt a nagy Kallis a világhírnév előtt. Hogy milyen volt? Hát egyszerre humoros, irritáló és végletekig naiv. A fiatalember ráadásul elég furcsán fog a naplóíráshoz, eldönti, hogy mindig azt írja le, ami éppen az eszébe jut, és soha nem is fog belejavítani, hadd maradjon minden úgy fenn, ahogy egyszer leírta. Ennek köszönhetően a szöveg elég sokáig (egészen addig, míg meg nem értjük Kivirähk valódi céljait) egyensúlyozik az üres fecsegés, az együgyű őszinteség és a megállíthatatlanul szárnyaló fantázia hármasa között. Kallisnak ugyanis – aki gyűlöli a valóságot és a szürke hétköznapokat –, szinte minden apróságról eszébe jut valami humoros és fantáziadús dolog, amit nem átall a majdani olvasókkal és csodálókkal megosztani.

Kalevipoeg deszkát hord

A naplóból szép lassan megismerhetjük Kallis mindennapjait: élet egy fojtogatóan konvenciális és kispolgári családban, és élet egy fojtogatóan konvencionális és kispolgári mennyasszony mellett, akikkel persze nem is igazán tud mit kezdeni az ifjú művész, aki előbb a számára elviselhetetlenül unalmas hivatalnoki munkával keresi meg a napi betevőt, majd rendszeresen rajzórákat vesz egy híres festőtől, akinél – ha tetszik, ha nem – folyton „népi karaktereket” kell rajzolnia, mert ettől lesz jó észt művész – legalábbis a mentora szerint.

A Nap

Bár ez az egész sodró lendületű és roppant humoros szöveg már önmagában is bőven működőképes lenne, és gond nélkül viszi is magával az olvasóját, ám ahogy belép a fő téma (Kallis véletlenül belebotlik a nemzeti eposzból ismert Kalevipoeg királyba, akit lerajzolva megelevenedik annak egész birodalma az Öregördöggel, bujálkodó boszorkányokkal, óriásokkal és a csillagokat az égre szögező kováccsal, Ilmarinnal együtt) az egész érezhetően kitágul, és igazi mélységet kap. Ahogy a sokáig csak kallódó, saját helyét és saját stílusát sem találó festő végül rálel az igazi témájára – ami által végül igazi művésszé válik, és ami által megtalálja az élete igazi értelmét is –, rengeteg fontos felvetés hangzik el az élet céljainak kereséséről és megtalálásáról, a művészet nemzeti identitásban betöltött szerepéről, a művész felé támasztott társadalmi elvárások és a valódi, szabad művészet kikerülhetetlen összeütközéséről, a hétköznapi realitásokon való felülemelkedés fontosságáról, és még persze sorolhatnám.

Szóval, ha azt mondom, hogy itt van egy kötetben az észt identitás kialakulásának, egy elfeledett, de ragyogó művésznek, a kötetlenül szárnyaló fantáziának és a minden való felülemelkedésnek a regénye, amely ráadásul még szórakoztató, vicces és egyedi is, akkor ugye nem kell nagyon magyaráznom, hogy ne hagyja ki senki, akinek módja van rá?

Bak Róbert

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Bak Róbert irodalom könyv könyvajánló kortárs irodalom Andrus Kivirähk
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés