Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2021. július 16. 10:46

Mi történik az összefogással ezeknél az ellenzéki önkormányzatoknál? – Ceglédi Zoltán jegyzete

Az előválasztáson nem vitáznak, hanem visszalépegetnek meg bizniszelnek, de a megválasztott önkormányzati képviselők és polgármesterek székét fűrészelik. Így akarnak nekifutni 2022-nek?

Hirdetés

Baján voltam középiskolás, Pécsett egyetemista. 2019 ősze után nagyon drukkoltam mindkét városnak, hogy az új, Fidesztől független vezetők sikerre vigyék a NER évei alatt különböző módon bár, de bukdácsoló, jobb sorsa érdemes helyeket. Látni azt, hogy ugyanazon a pár napon belül hullott szét mindkét helyen az eddigi városvezető szövetség, személyesen is elszomorít. Ugyanakkor azt is remélem, a problémák szőnyeg alá söprése helyett megpróbálják megérteni, miért siklott ki ezeken a helyeken az összefogás, és mit kellene másként csinálni – az országgyűlési választási stratégiában is. Ha bárki komolyan veszi, hogy a csapatával Magyarország vezetésére jelentkezik, annak nem csak a választás éjszakáig kell tervekkel rendelkeznie.

Két éve ősszel az ellenzéki pártok vezetői azt mondták: az önkormányzati választáson elért sikerek lehetőséget adnak, hogy bemutassák, miként képesek együttműködni; mit tesznek, ha őket bízzuk meg a vezetéssel. Azt mondták, hogy az önkormányzati összefogás lesz a reputációjuk alapja, amikor közös kormányzást ígérnek. Most pedig nézem, ahogy a terézvárosi MSZP támadja saját, de momentumos polgármesterüket, és nem akarom elképzelni ugyanezt kormányon.

Az egyik kormánypárt majd gyalázkodó óriásplakátot rak a másik kormánypárt politikusa által vezetett minisztérium elé? Kölcsönösen felveszik majd a belső egyeztetéseket, hogy Karácsony kormányfő mi a füttyért vállalta el az egészet, meg most épp merre ásnák el?

Ha van rossz referencia a 2010 előtti kormányzásból, az az a tény, hogy két miniszerelnököt is ciklus közben cseréltek le, továbbá képtelenek voltak államfőt választani (és amikor megpróbálták, akkor Szili Katalint erőltették!), a reformprogramjaikat maguk vonták vissza, a koalíció szétesett, és Orbán Viktor több területen már akkor átvette a hatalmat, amikor papíron még ellenzékben volt. Ment közben a risztelés is. Teljesen világos volt, hogy a pártok gazdasági hátországa jobbról-balról egymásba ér.

A NER 11 éve alatt sok múltbéli bűn és hiba feledésbe merült. Külön cikket érdemelne, szeretnénk-e, hogy a politikát illetően fittebb emlékezete legyen a magyar közvéleménynek. Annyit elöljáróban, hogy nem lehet mazsolázgatni: akkor követelhetem csak, hogy emlékezzenek az ellenfelem 10-20-30 évvel ezelőtti mondataira, ha a magam és a szövetségeseim múltját illetően is ugyanazt vállalom. Akárhogy is, a mai ellenzék jól-rosszul, de a harmadik kétharmad idejére javarészt feledtetni volt képes, hogy egyes szereplői miként kormányoztak. Pláne, hogy beálltak hitelesíteni új szereplők a Momentummal, akik még fiatalok ahhoz, hogy ilyen foltot találjunk a múltjukban. Az orbáni országirányítás hétköznapjaiból pedig rengeteg példa hozható az állandóan összeomló honlapokkal, a nyilvánvaló korrupcióval, az agresszív és ellenségképző kommunikációval arra, mit csinálhatna jobban a 99% Mozgalom kormánya, benne az összes ellenzéki párttal.

Amikor azonban ránézünk az e pártok által referenciának kijelölt önkormányzati munkára, akkor Miskolc és az ott repedező összefogás is szembejön. Meg Göd és Eger, ahol szintúgy irgalmatlanul durva vita zajlik, a városvezetés szétrobbant. Ez pedig nem egyszerűen visszaélés az állampolgárok bizalmával, de súlyos ki nem kényszerített hibák sorozata a döntő szettben. Erre nem tud rátakarni, hogy milyen fineszesen sikerül visszaléptetni az előválasztási jelölteket. Sőt! Pont ott kéne vitázni! Választás előtt! Jól látni, hogy az ellenzéki pártvezetők harmonikusan egyeztetik a várt zsákmányt, a 2022-es országgyűlési mandátumokat. Ha viszont az önkormányzatokban, a már megkapott feladatot csak így sikerül ellátni, egyre nyíltabb belső összecsapásokkal, akkor maguk szolgáltatnak muníciót a Fidesznek, és elriasztják a szavazóikat, hiszen ki kívánna az ország élén olyan drámákat, amelyeket az ellenzék rendez Baján, Pécsett, Egerben, Miskolcon, Gödön? Tessék végre dolgozni. Annál jobb kampány nincs is, mint bemutatni, hogy mi ezt tudjuk egy kerületben, egy megyeszékhelyen, a fővárosban, ránk lehet bízni az országot is.

A megoldásra két út kínálkozik.

  • Az egyik Szegedé, Hódmezővásárhelyé vagy épp Budaörsé: helyi politikusok helyi erővel vezetik a helyi közösséget, a pártok szerepe másodlagos. Nem véletlen, hogy az ilyen településeken a Fidesz is elkeskenyedik. Ha ugyanis nem pártos kihívást kap, hirtelen maga sem tud választ adni arra, miért is egy országos pártlogó lenne a legjobb megoldás a helyi problémákra. Ideális esetben valaki előbb szegedi, és csak aztán egyik vagy másik párt embere.
  • A másik opció ennek az ellenkezője: az az állítás, hogy a pártok több szinten is megoldást kínálnak a közösségek vezetésére. Az a mondás, hogy létezhet szocialista, jobbikos vagy fideszes város, momentumos kerület, satöbbi. Ezt sem vetem el, meg lehet próbálni. De akkor eleve így fussunk neki legközelebb a választásnak, ne utólag jöjjenek rá, hogy bár mind az Élhető-Alható Kerületért Összefogás vagy az Egyesült Ebergencsért Egyesület nevében indultak, de az egyik mégis DK-s, a másik meg momentumos utólag. Továbbá e pártok fogadják el és fogadják meg, hogy az önkormányzati politikusaik „beérik” azzal a feladattal, amit az önkormányzati kampányban még életük legnagyobb megtiszteltetésének neveztek.

Ne azért legyen valaki önkormányzati képviselő, polgármester vagy még magasabb poszt birtokosa, hogy onnan könnyebben ugorjon be a parlamentbe. Ha az önkormányzati munka az ellenzéki párt referenciája a politikai munkavégzésre, akkor tartsa fenn, ne számolja fel azzal, hogy „olyan jól dolgozik az emberünk a képviselő-testületben, hogy szavazz rá az országgyűlésin is, hogy jól otthagyhassa az önkormányzatot, tudod, ahol olyan jól dolgozik”.

Nem titok: magam egyre kevésbé látom és kívánom a pártpolitika jelenlétét az önkormányzatokban. Az ellenzéki belső viszályok mindig e törésvonalak mentén alakulnak. De kiegyezek a második megoldással is, ha megígérik, hogy az önkormányzati pozíciót nem ugródeszkának, hanem megtisztelő, legalább a cikluson át kitartó feladatnak tekintik.

Ceglédi Zoltán

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Ceglédi Zoltán ellenzék ellenzéki összefogás jegyzet vélemény
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés