Hirdetés
Hirdetés
Művház 2021. június 28. 17:48

Ifjú, szép asszony került a trónusra – írta Erzsébetről Krúdy Gyula

Képriport
A szombaton megnyílt szegedi Sisi-kiállítás nem a királyné városhoz való kötődésről szól, noha életútja és Szeged több ponton keresztezik egymást. Az uralkodónő szépsége elől azonban ma sem lehet kitérni.

Hirdetés

Három éve voltak házastársak Erzsébet és Ferenc József, amikor 1857-ben az uralkodói pár szemleútra érkezett Magyarországra. A helyszínek körül nem maradt ki Szeged sem. Május 24-én jártak itt, ami jelzi, hogy már másfél évszázada is jelentős településnek számított a város egy a mainál lényegesen nagyobb országban.

Szimbolikus, ám annál többet mondó gesztus volt, az akkora már a magyarok kedvencévé vált királynőtől, hogy írországi vadászát a szegedi árvíz hírére (1879 márciusa) azonnal megszakította, és hazautazott Bécsbe.

Kimagasló személyiség

Egyebek mellett ez a tudnivaló is szerepel a Móra Ferenc Múzeumban szombaton nyílt Sisi-kiállításon. A maga korában 172 centijével kifejezetten magas nőnek számított. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a császár és király csupán 168 centis volt, akkor királyné magassága még sokat mondóbb.

Imádott lovagolni, és kifejezetten szerette az olyan férfias sportokat, mint a falkavadászat. Elsőként ilyenen Rómában (1869) vett részt, majd ezek követte több angliai és írországi vadászat. Hagyományteremtő jelleggel Gödöllőn 1872-ben rendeztek első alkalommal falkavadászatot.

Remek lovas volt, akit ezért és kitartásáért csodáltak a vele vadászók. Pontosan tisztában voltak vele, milyen átlagon felüli lovaglótudás, kitartás és erőnlét kell ehhez a fajta játékhoz. A legjobb női lovas szeretett volna lenni, ezért különösen rosszul érintette, hogy elhatalmasodó testi fájdalmai miatt 1883-tól nem ülhetett lóra.

Akibe az ország szerelmes

Ekkortól lett szenvedélyes sétáló, aki karcsúságát mozgással is szerette volna megőrizni. A magyar férfiak szinte elolvadtak a tüneményes Sisitől. Krúdy Gyula, aki ugyancsak sokat tudott a két nem közötti vonzalomról, így írt a királynéról. „Hála istennek, ifjú szép asszony került a trónusra, akibe lehet újra szerelmesnek lenni.” Szintén Krúdy írta róla: „(…) nemigen akadt férfi Magyarországon, aki oda ne adta volna fél karját Erzsébetért.” Ha ő mondja…

A korabeli visszaemlékezések szerint, amikor 1867-ben magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet és királynévá Erzsébetet, akkor a 29 éves Sisi asszonyi szépségének teljességében pompázott.

Az utazó királyné

A Szegeden nyílt kiállítás bemutatja, mennyire szeretett utazni az uralkodónő. Sok időt töltött Magyarországon, Budapestet hamar a szívébe zárta. A család szívesen töltötte az időt a gödöllői kastélyban, amelynek parkját különösen kedvelte az uralkodópár. Bár a férj és feleség sok mindenben különböztek egymástól, de a természet iránti rajongásban egymást múlták felül.

Kedvelt fürdőhelye volt Sisinek a ma Romániában található Herkulesfürdő, ám gyógykezelések és lelki gondok oldása miatt gyakran járt a királyné Korfu szigetére és Madeirára is. Élete második felében tett külföldi útjai összefüggtek Rudolf fiának öngyilkosságával.

Rajongott a fiáért, halála feldolgozhatatlan veszteség volt számára. Tetézte a bajokat, hogy négy gyermeke közül Rudolf a második volt, akit elvesztett. Kétévesen tífuszban – éppen az 1857-es első magyarországi útjuk alatt – halt meg Zsófia lánya.

Gyereknevelési kérdésekben nagyon különböző elveket vallottak férjével. Ez különösen Rudolf nevelése kapcsán vált visszatérően komoly vitaforrássá kettőjük között. Sisi abból a tényből, hogy fia szeretőjével együtt öngyilkos lett, úgy érezte felelősség terheli a tragédiáért.

Genf, tőr, ruha, halál

A szegedi kiállítás legnagyobb szenzációja Sisinek az a ruhája, amelyben 1898. szeptember 10-én Genfben egy olasz anarchista meggyilkolta. Látható a kis fekete selyemfigaró ruhán, szívtájéknál az a csöppnyi lyuk, ahol a penge áthatolt a szöveten.

Bármilyen furcsa a későbbi áldozat a támadáskor nem tudta pontosan, mi történt. A gróf Sztáray Irmával kettesben sétáló Erzsébetet fellökte Luigi Lucheni, akit miután felsegítettek, a genfi kikötőben hajóra szállt. Ott lett rosszul, és ruhája meglazításakor derült ki, hogy szívtájékon szúrták.

„Mi történik velem?” – kérdezte kísérőjét. A hajó visszafordult súlyosan sebesült Erzsébettel, aki szállodai szobájában halt meg, nem sokkal később. Óriási pompa és megrendülés közepette Bécsben a Kapucinusok Templomában, fia, Rudolf mellé temették.

Szeged már akkor is az élen

Ezzel kapcsolatos szegedi vonatkozás, hogy az országban az első között itt létesült Erzsébet-liget, Újszegeden, még a királyné halálának évében. Budapesten ez csak 1907-ben történt meg. A teljes képhez tartozik, hogy a Magyarország teljes területén utcák, terek vették fel Erzsébet nevét. Parkok és ligetek létesültek, és egymás után állították fel az Erzsébet-szobrokat.

A szegedi Sisi-kiállítás ékessége mások mellett az a neki varrt magyar díszruha, aminek különös jelentősége volt a soknemzetiségű Monarchiában. Mellette azok az étkezéshez használt tárgyak, amely közül a tányérok és csészék kivétel nélkül Herenden készültek fehér porcelánból arany babérágakkal díszítve. Az étkészlet a budavári palota tartozéka volt, alighanem ugyanúgy, mint Sisi egyik legyezője.

Legenda és kultusz övezi a mai napig Sisit idehaza. Mi, magyarok sokat tudunk erről. Ha még többet akarnánk, akkor vegyük az irányt a múzeum felé…

B. P.  

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: kiállítás Móra Ferenc Múzeum Sisi-kiállítás
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés