Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2021. június 25. 13:10

Ceglédi Zoltán: Újabb fölösleges cikk az egymásnak tökéletesen ellentmondó közvélemény-kutatásokról

Marad úgyis az alakoskodás, mellébeszélés, a szakma, tudomány és morál félrelökése.

Hirdetés

– Mikor született a hölgy?
– Kicsoda?
– Hát ön!

Sokan panaszkodnak, hogy bezzeg őket még soha nem hívták fel a közvélemény-kutatók, TEHÁT az egész kamu. Nos, nekem még hármasom se volt soha a lottón, pedig arra sokkal nagyobb az esély, mint nyolcmilliónyi választásra jogosult polgár közül bekerülni egy ezerfős kutatási mintába – de sebaj. Mindenki abban hisz vagy sem, amiben akar. Engem speciel fel szoktak hívni, a fenti párbeszéd is onnan való. Valamikor bekerülhettem egy naaaaagy adatbázisba, ahonnan javarészt irreleváns kampánykísérletek jönnek: például a belvárosi Fidesz, illetve Pikó András géphangja keres rendszeresen, pedig sem Juhász Péter „viselt dolgait” (értsd: felszólalt, hogy a helyi Fidesz és helyi ellenzék is hagyja már békén az önkormányzati lakásokat) nem tudtam volna leszavazni, sosem éltem ott – és bár Józsefváros horzsolósabb szélén tényleg éveket töltöttem, de már rég Zugló a lakhelyem.

Tippem szerint ugyane medencéből halászták ki a telefonszámomat a közvélemény-kutatók is, mert hívnak. Én pedig felveszem, válaszolgatok, végül összeveszünk. Hogy a két állítás közül nem választok, mert mindkettő hazugság, vagy hogy a választható pártok közül miért hiányzik a Kétfarkú, ha máshol magasabbra mérik, mint több, parlamenti frakcióval rendelkező alakulatot, plusz ők ma azt mondják, hogy külön listát állítanak.

Egyébként szerintem nem merik megcsinálni a külön listát a kutyák, és maximum pár egyénit indítanak majd csak, de ezt a kérdést ne most nyissuk ki.

Szóval engem szoktak hívni, de abban sincs feltétlenül sok köszönet. Sőt, igazából két okból szoktak megkeresni: vagy a kutatás végett, mint megkérdezett polgárt, vagy más kutatása miatt, de azért már maga a politikus, kutató, egyéb, hogy miért raktam ki a számukra kedvezőtlen adatokat a Facebookra – hiszen KÖZTUDOMÁSÚ, hogy XY intézet mérése kamu.

Ilyenkor mindig felajánlom, hogy írja meg ezt a problémát, és megosztom. Kitapétázom vele minden felületemet, felkínálom az ügyben szintúgy szkeptikus Puzsérnak is egy tévés kiabálásra, megírom, bemondom, nosza, rajta! Hát nem, nem, jön ilyenkor a szabadkozás, csak inkább magát a kutatást se osszam meg, hiszen tudod, tudoooooood, hát kamu. Az ellenfeleik fizették. Ma már minden ellenzéki pártnak van finanszírozott kutatási leágazása, ahol véletlenül mindig a finanszírozó párt áll jól. Oké, ez van.

No de ugyanakkor ott a másik mantra, hogy de „a Mediánnak meg a Závecznek kell hinni, ők mindig jól mérnek”.

Itt van előttem a júniusi Medián és Závecz. Totálisan más a kettő több ponton is. Nem, nem magyarázza a kutatási módszertan különbsége. Nem, nem ignorálhatjuk a felét, mondván, a másik fele nézhető úgy is, hogy kedvező az összefogott ellenzéknek. Egyszerűen a két anyag egyszerre nem lehet igaz.

A Mediánnál a teljes népességben a DK 7 százalékon áll, Závecznél ez 12. Az MSZP a Mediánnál 1 százalék, egy, mondom egy százalék, míg Závecz 6, mondom hat százalékra mérte. A Mediánnál a valószínű miniszterelnök-jelöltet adó két pártnak, az MSZP-nek és a Párbeszédnek összesen van két százaléka? Karácsony pártjainak? A kutyapárt itt 5 százalék, amot csak 1. És nem, mondom nem, tehát N E M állítható az sem, hogy „de a tendenciák megegyeznek”, mert ott is több az eltartó szál.

De nem mond, továbbra sem mond erről senki semmit. Csak nekem írogatnak, hogy ne vegyem már észre, ne tegyem ki. Nonszensz. Ezekből a számokból nem lehet dolgozni. Megírtam időben, két évvel ezelőtt, hogy mindenki elkezd maga kutatásokat rendelni, a valóság pedig csak a választáson tud bekopogtatni az ablakon – mint a 2018-as országgyűlési voksoláson, ahol egyetlen kiugró Medián-mérésen túl mindenki kizárta a kétharmadot, vagy a 2019-es EP-n, ahol, hazudjanak vagy hallucináljanak utólag bármit is egyesek, minden kutatócég bődületesen leszerepelt.

Nem, nem, N E M, nem jól emlékszel, hogy „de azért a Bandi jól eltalálta”, meg „de azért a Tibor számai végül jók voltak”. Nem. Senki nem mérte négy mandátumra a DK-t, senki nem mérte két mandátumra a Momentumot. Utóbbi pártot egyébként őszre, a közös lista végleges összeállítása idején majd szépen vissza is nyomják oda, ahová a „mérések” az EP előtt tették. Ahol a helye van a többiek szerint. 

De mindegy. Ez is csak egy pusztába kiáltott szó, egy újabb fölösleges cikk arról, miként hülyíti magát az ellenzéki nyilvánosság a különböző megrendelt kutatásokkal. Az intézeteknek nem kell ezzel elszámolni, a stúdióban a riporter udvariasan úgy tesz, mintha az épp a számait ismertető kutató előtt, tegnap ne egy tök más számsort ismertető kutatóval beszélt volna. A politikus a legtermészetesebben válogat az interjú során, hogy melyik kutatás a tetszetős számára, a kutatási igazgatók pedig valamiféle céhes szolidaritás jegyében vidáman paroláznak a konferenciákon, annak tudatában, hogy amit állítanak, az egyszerre nem lehet igaz.

Mindegy. Ez egy újabb fölösleges cikk, aztán majd jön a valóság. Meg a rikácsolás, hogy „utólag könnyű okosnak lenni”. Nem utólag, jóbarát, hanem most és folyamatosan mondom: ezek a számok egyszerre nem lehetnek igazak.

Ceglédi Zoltán

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Ceglédi Zoltán jegyzet vélemény
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés