Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2021. június 24. 18:48

Frittmann Tamás: Szegedet szoktuk a második otthonunknak nevezni!

Vajon van, aki még mindig azt hiszi, hogy az Alföldön csak pancsolt bor van? Nyilván nincs, hiszen már legalább 15 éve, hogy a Bëlga is megmondta: ott van a Frittmann. A soltvadkerti Frittmann Borászat Szegeden és környékén rendkívül népszerű, ennek köszönhetően ők is nagyon szeretik Szegedet, és minket, szegedieket. Megkérdeztük tőlük, mi a helyzet velük mostanában. Frittman János fia, Frittmann Tamás borász válaszolt.

Hirdetés

– Másfél éve része az életünknek a koronavírus, ami szinte mindent megváltoztatott. A Frittmann Borászatot mennyire viselte meg a pandémia, hogyan élték, élik meg a járványidőszakot, az egymást követő hullámokat? 

– Azt gondolom, hogy elmúlt évtizedekben a családommal és a kollégáinkkal sokat tettünk a kunsági borok népszerűsítéséért, ami sok elismert hozott nekünk a szakmában és a fogyasztók részéről is, szerintem szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy mára egy jól ismert, kedvelt névnek számítunk a magyar borok világában. Tavaly, a járvány első egy-két hónapjában a forgalmunk nagyjából ötven százalékkal esett a korlátozások miatt, ezt követően, ahogy jöttek májusban a lazítások, úgy kezdett visszaállni a forgalom, sőt, a tavalyi nyarunk már kifejezetten erős volt, ami nem feltétlenül mondható el általánosan a borászatoknál. Mi a forgalmunk döntő többségét, legalább hatvan százalékát a nagyáruházakon keresztül bonyolítjuk, emellett van a helyi értékesítésünk is, és a maradékot a HoReCa-szektornak (szállodák, éttermek, kávéházak – a szerk.) adjuk el, ezért összességében olyan nagy visszaesésünk nem lett, míg az olyan borászatokat, akik csak a vendéglátóhelyeknek értékesítenek, nyilvánvalóan sokkal erőteljesebben érintették a járvány és a korlátozások. A második hullámban is volt egy kisebb visszaesés, de már sokkal kisebb, mint az első hullámban, és most az idei évünk is viszonylag jól alakul, úgyhogy nem panaszkodok. Egész évre vetítve 2020-ban néhány százalékos visszaesést szenvedtünk el az azt megelőző évhez képest. Persze azért próbáltunk mi is nyitni az új értékesítési csatornák felé: a járvány alatt újraindítottuk a webshopunkat, amitől növekedett is valamennyit a forgalom, de a bor egy bizalmi termék, ezért a teljes értékesítés viszonylag kis százaléka bonyolódik az online térben, nálunk a forgalomnak talán még az egy százalékát sem teszik ki az online eladások. Helyben, Soltvadkerten van a borászatunknál egy vendéglátóegységünk is, ahol korábban folyamatosan fogadtuk a vendégeket, azt hosszú időre teljesen be kellett zárni, így a helyi értékesítés egy részét elvesztettük, ami szintén jelentős mínuszt eredményezett, de a szerencsére a szaküzletünkbe azért bejöhettek a vásárlók.

– Mostanra az élet nagy része újra beindult, újra működnek a vendéglátóhelyek, teraszok, itt a nyár, így az emberek visszataláltak a borokhoz is. A Frittmann Borászattal a járvány után ugyanazokon az értékesítési helyeken, ugyanazzal a kínálattal lehet találkozni? Aki bemegy a kedvenc áruházába, vagy borboltjába, ott megtalálja a Frittmann-borokat ugyanúgy, mint azelőtt?

– A fajtáink természetesen nem változtak, azokat ugyanúgy készítjük és forgalmazzuk továbbra is. A járvány alatt viszont megpróbáltuk bővíteni a kínálatunkat házasításokkal, kijött egy teljesen új borunk, ami Olívia nevet kapta. Ez egy illatos fajta, Irsai Olivér és Generosa házasításából, tavaly nyáron jött ki július környékén, szóval már szűk egy éve forgalmazzuk, és azóta elég nagy népszerűségre tett szert. Már ez is ott van a hipermarketek polcain is, ugyan nem az összesben, de sokban már rendszeresen megtalálható.

– Szeged nem borvidék, mégis Szegeden van az ország legnagyobb borfesztiválja. Évről évre óriási létszámmal mennek ezek a rendezvények, de a kisebb boros rendezvényeket is szeretik az emberek. Itt van például most a Szent István téri kézműves- és borpiac, amin a Frittman Borászat is jelen volt. Mennyire fontos önöknek Szeged, a környék, tapasztalták-e, hogy itt jobban fogynak-e a boraik, mint máshol?

– Nekünk országos a lefedettségünk, de három megyében vagyunk a legerősebbek. Itthon, Bács-Kiskun megyében, Pest megyében, és Csongrád-Csanád megyében. Szegedet szoktunk a második otthonunknak is nevezni. Még a kétezres évek elején a rozénk Szeged Város Bora lett a borfesztiválon, ami nagy lökést jelentett a pincészetnek. Korábban nem nagyon akarták elhinni, hogy a Kunsági borvidéken is lehet ilyen minőségű borokat készíteni. Egy időben volt több üzletünk is Szegeden, mára ezeket bezártuk, de ez nem jelenti azt, hogy elengedtük volna Szegedet, ez csak amiatt van, mert az áruházakban nagyon erősek vagyunk, és vannak környékbeli kereskedők is, akik által Szeged és környéke teljesen le van fedve. Szegedet mi mindig egy kiemelt helynek tekintettük a Frittmann Borászat szempontjából, a szegedi borfesztivált és a kisebb szegedi boros rendezvényeket is nagyon szeretjük. A borfesztiválon ott voltunk minden évben eddig, és még az esős években is nagyon erős volt a forgalmunk, ezért is sajnáljuk nagyon, hogy már két egymást követő évben is elmaradt a járvány miatt.

– Más borfesztiválokra az országban mennyire járnak, azok elmaradása mekkora érvágást jelentett?

– Azt nyugodtan kijelenthetem, hogy forgalom szempontjából messze a szegedi a legerősebb fesztiválunk minden évben, de a Bortér is komoly forgalmat jelent nekünk már évek óta. Nagyon sok fesztiválra egyébként nem szoktunk eljárni, csak a nagyobbakra, mint a szegedi vagy a budavári borfesztivál, meg persze az itteni, környékbeli fesztiválokra. Más nagyobb városok fesztiváljaira a kereskedőkön keresztül szoktuk kivinni a borainkat. Az, hogy ezek az utóbbi másfél évben jellemzően elmaradtak, nagyjából pár százalékos kiesést jelentettek összességében.

– Most, hogy talán legyőzzük a járványt, miként gondolnak a közeljövőre? Tudnak-e, lehet-e egyáltalán fejlesztésekben gondolkodni a járvány után, mik a célok?

– Mindig vannak fejlesztési terveink. Hamarosan megjelenik egy új termékünk, ami a Lidl-áruházakban lesz kapható, Hajnal cuvée névre fog hallgatni, körülbelül július tájékán fog a polcokra kerülni, és az ország összes Lidl-áruházában megtalálható lesz. Persze, sok mindent felülírt a járvány, de most a turizmust, vendéglátást próbáljuk újra felerősíteni. Újra megnyitottunk Soltvadkerten, van egy teraszunk is, amivel már várjuk a vendégeket, és hosszabb távú terveink között van egy rendezvényterem is. Másfél éve fejeztünk be egy üzemfejlesztést, új pincerész épült és egy újabb raktárrész, hogy jobban tudjunk előre dolgozni, a raktárkapacitásunkat meg tudjunk növelni. És persze ezeken kívül is vannak még hosszabb távú terveink, amikről majd meglátjuk, hogy valósággá tudnak-e válni.

– Soltvadkert nincs messzire Szegedtől. Aki idén nem tud hosszú nyaralást, hosszú kirándulást tervezni, de azért szívesen elmenne, mondjuk egy boros hétvégére, azokat mivel tudják várni?

– Elsősorban a borkostoló programunk az, amire be lehet jelentkezni, illetve ehhez kapcsolódóan a környéken érdemes szétnézni. Itt van a vadkerti tó, a cukrászdát is mindenképpen érdemes kipróbálni, illetve a környékbeli városokat, Kiskőröst, Kiskunhalast érdemes megnézni. Nálunk szállást tudnak foglalni, a borkostolás egy egész estés program, többfajta borkóstolóból lehet választani, vannak ötboros, nyolcboros, tízboros kóstolóink. És vannak itt a környékben más borászatok is, hozzájuk is érdemes ellátogatni, és hasonló programokat szervezni.

– Az, hogy a Frittmann Borászat országos szinten is népszerű lett az elmúlt két évtizedben, mennyire tette népszerűvé a soltvadkerti és környékbeli egyéb borászatokat? Volt-e húzóhatásuk a többiekre nézve?

– Amikor édesapám, Frittmann János és a testvére, Frittmann István a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején elkezdtek minőségi, palackos borokat készíteni, akkor itt a környéken, meg a borvidéken nem nagyon foglalkozott más borászat ilyennel, mindenki inkább a folyó kategóriában készített borokat. Aztán elkezdtek nálunk jönni a sikerek is, pedig sokan nem hittek benne, hogy innen ki lehet törni a minőségi borokkal. De sikerült, és utána egyre több borászat fordult ebbe a minőségi irányba, nagyobb sikerekkel is. Jelen pillanatban már kilenc borászat van Soltvadkerten, akik minőségi borkészítéssel foglalkoznak.

– Ahhoz képest, hogy a kilencvenes évek végén fordultak a minőségi borkészítés felé, viszonylag gyorsan jöttek a sikerek és az elismerések. Az édesapját, Frittmann Jánost 2007-ben már az év borászának választották. Egy évvel korábban pedig egy egészen különös helyről kaptak lökést az ismertségben: a Bëlga zenekar magyar borokról, neves borászatokról szóló, Boros című dalában az egyik legemlékezetesebb, legkarakteresebb két sor éppen önökről szólt. És ezt akkor a Petőfi Rádió szinte óránként játszotta. 

– Elég sokat jelentett nekünk az a dal. A mai napig is rengetegen idézik fel, sok hozzánk betérő csoporttól halljuk, hogy abban a dalban hallottak rólunk először. Mindenképpen egy mérföldkő volt a borászat történetében. Sokan kérdezték, hogy egy fizetett hirdetés volt-e, de természetesen szó sem volt ilyesmiről. Édesapám nem is ismerte a zenekart addig. Én, persze, hallottam róluk, de semmilyen kapcsolat nem volt köztünk. Úgy tudom, hogy az egyik Budavári Borfesztiválon találkoztak az együttes tagjai a borainkkal, tehát előbb ismerték a borainkat, mint minket, hiszen azóta természetesen összeismerkedtünk velük, a dal sikerét követően meghívtuk őket ide, Soltvadkertre, és azóta voltak többször is nálunk. Azokban az években folyamatosan növekedett a forgalmunk, és a Bëlga-dal hatása is biztosan százalékokban volt mérhető a következő évben az eladásainkat tekintve. Akkoriban én pont Budapesten voltam kollégista, a kollégiumi barátaim szóltak, hogy benne vagyunk a dalban, nagyon büszke voltam magunkra, örültem neki. Azóta is rendszeresen előkerül a dal baráti összejöveteleken.

– 2007-ben kapta az édesapja az év borásza elismerést, majd a kétezer-tízes évek közepén az év pincészete elismerést is megkapták. Ezek mekkorát löktek a borászat népszerűségén, és mit gondol, mi az, amivel ezt a sikert el tudták érni egy olyan területről, amit hagyományosan nem szoktak a magyar borászat jelentős borvidékei közé sorolni?

– Mielőtt megkapta a díjat, édesapám már ötször volt jelölt, már ez is nagyon sokat jelentett. Amikor pedig megkapta, az nemcsak nekünk, de az egész borvidéknek is nagyon nagy lendületet adott. Rá egy évre jött a világválság, mi pedig pont be tudtunk kerülni a nagy áruházakba, így nem vesztettünk jelentősen a forgalmunkból. Amikor az év pincészete díjat 2015-ben megkaptuk, szerencsére már a szakmán belül és a borfogyasztók körében is ismertek, népszerűek voltunk, így az már nem jelentett olyan sokat a forgalmunk szempontjából, de nyilván ez is egy nagyon értékes és jelentős elismerés a történetünk során.

– A Frittmann Borászat a fehér borairól, rozéiról ismert, és a nyár is ezeknek a boroknak az időszaka. Mit ajánlana az olvasóknak a kínálatukból az idei nyárra?

– Nehéz egyetlen bort kiválasztani. Nagyon sok borunk tipikusan nyári, jódiős beszélgetéshez való, és nem pejoratív értelemben, fröccsnek is tökéletes. A fehérek közül a Cserszegi, az Irsai Olivér vagy a tavaly megjelent Olivia, a rozéink közül mindhárom, a Kékfrankos Rosé, a RoséCuvée, és Néró Rosé is jó választás a nyárra. De tipikusan nyári bor lesz a már említett legújabb borunk, a Hajnal is. És bár való igaz, hogy minket elsősorban ezekről ismernek, azért megtalálhatók nálunk is az érlelt borok, Ezerjót, Generosát is készítünk fahordós érleléssel, vannak nagyobb, testesebb vörösboraink is, Cabernet, Kékfrankos, Merlot. Ezeknek a döntő többségét az itteni, soltvadkerti borkóstolókon értékesítjük, és nagy meglepetések szoktak lenni abból, hogy itt, az Alföldön is lehet ilyen borokat is készíteni.

– Melyik borukra a legbüszkébbek, mi a zászlóshajója a pincészetnek, ha van-e ilyen? És mit kell tudni a két új borról, az Olíviáról és a Hajnalról?

– A Hajnal egy Cserszegi és Generosa házasítás, van benne egy minimális Hibernál is, ami egy kevésbé ismert fajta. Ennél a bornál a könnyed gyümölcsösségre próbáltunk koncentrálni. Ahogy egyébként az Oliviánál is, ott az Irsai és a Generosa van házasítva, és a gyümölcsösség mellett a Generosa ad egy kisebb testet is neki. Mindkettő alapvetően jól fogyasztható nyáron, 11,5–12-es alkoholtartalmúak. Amire hosszú távon a legbüszkébbek vagyunk, az az Ezerjó, talán az mutat be a legjobban minket. A fajta Soltvadkert egyik jellegzetes fajtája is, és bár már nincs olyan nagy ültetvényfelület a város környékén belőle, de még mindig nálunk van a legtöbb. Ennek van többfajta változata is, van a reduktív változat, és van a fahordós is. Utóbbiból a 2017-es évjárat, valamint a korábbi évjáratok a nemzetközi borversenyeken is komoly elismeréseket értek el. Most már azért annyira nem új, de pár éve készítünk ezerjóból pezsgőt is, amire szintén rendkívül büszkék vagyunk.

(X)

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: bor borász borászat Borfesztivál Bortér családi borászat Frittmann Frittmann János járvány koronavírus pandémia Soltvadkert Szegedi Borfesztivál vendéglátás világjárvány
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés