Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2021. június 21. 10:57

Pelle Anita: Az európai identitás része is az euró magyarországi bevezetése

Miért a forint a nemzeti fizetőeszköz, ha lehetne az euró is? Politikai vagy gazdasági kérdés az uniós fizetőeszköz hazai bevezetése? Gazdaságilag, pénzügyileg mennyire érett az ország az új fizetőeszköz bevezetésére? – ezekről a kérdésekről beszélgettünk Pelle Anitával, az SZTE GTK egyetemi docensével, a Pénzügyi és Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Intézete oktatójával. Közben érintettük a nemzeti bank tevékenységét, beszéltünk az árfolyamnyereségről és az inflációról is.

Hirdetés

– Egy, a portfolión megjelent cikkben értékelik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavalyi teljesítményét. A rendre visszafogottan fogalmazó portál a témáról szóló cikke címében úgy fogalmazott, hogy rommá kereste magát a jegybank 2020-ban az árfolyamnyereségen, ami közel 300 milliárd forint volt. A jegybanknak ez a célja? Jól látjuk, ha így látjuk?

– A 300 milliárd forint persze soknak hangzik, de a Magyar Nemzeti Bank mérlegfőösszegéhez mérten nem az. A jegybank olyan részvénytársaság, amelynek egyetlen tulajdonosa a magyar állam. Vagyis a bank eredménye, más szóval nyeresége bekerül a központi költségvetésbe. Alapvetően jó egy országnak, ha a jegybankja nyereséges. Ehhez hozzátehetem, hogy ez általában így szokott lenni.Önmagában tehát nem gond, ha nyereséget termel. Idetartozik, hogy kommunikációs szinten a jegybanknak nincs árfolyamcélja. Ez azt jelenti, hogy egy adott árfolyamot – értve ez alatt a forintot – nem akar megvédeni. Nem törekszik árfolyam-stabilitásra, noha az euró bevezetéséhez szükséges volna más feltételek mellett a forint–euró árfolyam stabilitásának megteremtése. Ezt egy megadott sávon belül kell(ene) tartani.

– Hadd vitatkozzak! Volt egy év, 2014, amikor a nemzeti bank az akkori nyeresége jelentős részéből az általa létrehozott alapítványok kasszáit töltötte fel. Az akkor és úgy kiáramlott összeg meghaladta a 200 milliárd forintot. Azért ez a lépést nehéz volna nemzeti célnak nevezni.

– Így van. Mert kérdés, mi történik az árfolyamnyereséggel, ha azt nem a központi költségvetésbe fizeti be a jegybank. A bank vezetője a deklaráltan unortodox elveket valló Matolcsy György, aki semmilyen módon nem illik a jegybankelnökök szokásos profiljába. Egy hagyományos jegybankelnök alatt a jegybank a nyereséget befizeti a költségvetésbe, és nem olyan kétes, korrupciógyanús ügyekre használja, ahogyan ez megtörtént az előbb említett alapítványokkal. Emlékezzünk arra, hogy éppen e lépés kapcsán hangzott el elsőként az a kifejezés, hogy ez a pénz „elveszti közpénz jellegét”. A probléma tehát ott jelentkezik, hogy mire használja a nemzeti bank az eredményét.

(illusztráció: Iványi Aurél)

– Magától értetődő fogalomként beszélünk az árfolyamnyereségről, noha nem olyan magától értetődő kifejezés. Mit jelent ez?

– Árfolyamnyereség a jegybanknál akkor keletkezik, amikor a devizatartalék átlagos bekerülési árfolyama alacsonyabb, mint az aktuális piaci árfolyam, melyen átváltják. Az árfolyammozgás kétoldalú érme. Ha a nemzeti valuta gyengül, akkor például az euróban lévő megtakarításon árfolyamnyereséget érhetünk el. Mellette az ország exportja versenyképesebbé válik, mert a forintgyengülés miatt kevesebb eurót vagy dollárt kell a magyar termékekért fizetni. A hazánkban működő multinacionális vállalatoknak ekkor kevesebbe kerül a termelés. Jól látható, hogy vannak nyertesei a valutagyengülésnek. Ugyanakkor vannak vesztesei is. Mindenünk, ami forintban áll, az összes vagyonunk a külfölddel szemben leértékelődik. Benne a bérünk és a forintban lévő megtakarításaink is.

– Az ember megvonhatja a vállát, hogy mit érdekel engem a forint árfolyamgyengülése. De ha Olaszországban szeretnék nyaralni, rögtön kiderül, hogy húsbavágó kérdés, hogyan áll a forint az euróhoz képest.

– Nem kell ehhez külföldre menni. Ha új autót szeretnénk vásárolni, hasonló kérdésbe ütközünk. Az utóbbi egy-másfél évben Magyarországon az új autók ára milliós nagyságrendben nőtt. Az autók kis része készül idehaza, a gépkocsik ára a nemzetközi piacon, euróban kifejezve jelenik meg. Ha leértékelődik a forint, akkor nekünk többe, adott esetben sokkal többe fog kerülni bármilyen külföldön gyártott autó.

– Ugyanez igaz, ha tévét, hűtőt vagy klímát vennénk?

– Igen, de ugyanez a helyzet az építőanyaggal, és a forintgyengülés ráadásul könnyen felviheti az üzemanyag árát, ami aztán minden másét is. Ezt a jelenséget nevezik importált inflációnak.

– Mikor vezethetik be Magyarországon hivatalos fizetőeszközként az eurót? Van erre határozott politikai akarat?

– A politika hivatalosan azt kommunikálja, hogy már nincs kitűzött dátum sem. Ez ellentmondásban áll az uniós csatlakozási szerződésünkkel, amelyben az ország vállalta az euró bevezetését. Tény, hogy 2004 és 2021 között eltelt tizenhét év, ami alatt sok minden történt. Bár az euró bevezetésének feltételeit és kötelezettségét nem változtatták meg, de közben volt egy nagyon mély válság. A globális pénzügyi válságot egy euróövezeti adósságválság követte. Kétségessé vált, hogy egyben tartható-e az euróövezet, gondoljunk a görög válságra. Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank ezt követően nagyon óvatos, hogy ezt a szerződéses kötelezettséget számon kérje az eurót még be nem vezetett uniós tagállamokon.

Pelle Anita: A nemzeti valuta leértékelése válságkezelő eszköz. Sokan használták a pénzügyi válság idején (fotók: Szabó Luca)

– Az ön által említett tizenhét évben az euró bevezetését lehetővé tévő feltételek teljesítésében távolabb vagy közelebb kerültünk az eurózónától?

– Ez változó. Az államadósság-csökkentés hosszú ideig szépen zajlott, egészen tavalyig, a koronavírus-járványig, miután visszaugrottunk oda, ahonnan elindultunk. Pillanatok alatt elvesztettük az ebbe fektetett munkát. Az inflációs szintek sokáig igen jók voltak, de mára alaposan megváltozott a helyzet. Az árfolyam-stabilitásról már beszéltünk, és világos, hogy ebben nem állunk jól. A költségvetési hiány is sokat javult az elmúlt években, de a kormány a járvány kapcsán ezt is elengedte. Ugyanakkor az adósság- és a hiánycélokat az Európai Bizottság puhította fel tavaly tavasszal. Mindezek ismeretében most nehéz kérdés, hogy hol áll az ország az euró bevezetését illetően. A világjárvány előtt a pénzügyi feltételek teljesítésében olyan jól álltunk, hogy több szakértő úgy nyilatkozott: eljött az idő, hogy belépjünk az euróövezet előszobájába, az árfolyamrendszerbe. De ez most lekerült a napirendről.

– A Magyarországgal joggal összehasonlítható Szlovákia 2008-ban bevezette az eurót. Miért érezték ezt szomszédaink ennyire fontosnak, és miért nem éreztük mi annak?

– A világgazdasági válság előtt közvetlenül vezette be az eurót Szlovákia és Szlovénia. Az utóbbi mindig is úgy pozicionálta magát, hogy ők a legnyugatibb keletiek. A délszláv válság után sok ok miatt az euró minél hamarabbi bevezetése Szlovénia deklarált célja volt. Más kérdés, hogy nem jött jól nekik az eurózóna válsága. Szlovákia nagyon más történet. Európai integrációjuk megkésett volt a magyarhoz képest. Ők 2000-ben kezdték a csatlakozási tárgyalásokat, Magyarország pedig 1998-ban. A szlovákok a felzárkózás lehetőségét látták az euró bevezetésében. Szlovákiában nagyon sok a multinacionális befektető, amit ők úgy értelmeztek, hogy az lesz a legjobb, ha a hazai termelés nincs kitéve árfolyamkockázatnak. Hozzáteszem: nem jártak rosszul az euró viszonylag korai bevezetésével.

– Lehet állítani, hogy egy kormánynak középtávon viszonylag nagy játékteret ad, hogy nemzeti valutájával rendelkezik, ezért nem siet az euróövezetbe?

– Nem feltétlenül a kormánynak. A monetáris politika független a kormánytól, annak alakítója a jegybank, amelynek elsőszámú célja az infláció kordában tartása. A kormány gazdaságpolitikáját úgy támogathatja a jegybank, hogy azzal nem veszélyezteti elsődleges célját. A nemzeti valuta leértékelése válságkezelő eszköz. Sokan használták a pénzügyi válság idején. Így Svédország, Magyarország és Lengyelország. Másrészt kis országok valutáinak stabilitását költségesebb és kockázatosabb biztosítani. Ez is a teljes képhez tartozik.

– Ma nem lehet megmondani, mikor lesz magyar euró?

– Három éven belül biztosan nem. Bulgária és Horvátország tavaly júliusban felvételt nyert az árfolyamrendszerbe. Innentől két évet kapnak, és amennyiben nemzeti valutájuk benne marad a megengedett ingadozási sávban, és a többi maastrichti kritériumot is teljesítik, akkor a rá következő évben bevezethetik az eurót. Ez a két ország esetében leghamarabb 2023-ban lehetséges. Magyarország 2021 nyarán még nem kérvényezte a felvételét az árfolyamrendszerbe. Ez azt jelenti, hogy 2024-ben még biztosan nem vezetjük be az eurót. Hogy később mi lesz, az a jövő zenéje. Ám tény, hogy akad olyan párt, amely a választási programjába beleillesztette az euró minél hamarabbi bevezetését.

– Ez politikai vagy gazdasági kérdés?

– Is-is. A valuta ilyen értelemben identitás kérdése is, ami meg már lehet politikai ügy. Személyes véleményem, hogy az euróövezeti csatlakozási folyamat megindítása annak is kifejezése, hogy mi Európához, ehhez a közösséghez tartozunk. Visszatérve zárásként a nemzeti fizetőeszközökre: ezek árfolyammozgásai rövidtávon hatnak a gazdaságra, hosszú távon a szereplők alkalmazkodnak, a hatások semlegesítődnek.

Bod Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: árfolyam árfolyamkockázat euró Gazdaságtudományi Kar Magyar Nemzeti Bank Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem SZTE
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés