Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Már több mint kétszáz éve is létezett a Vértó: egy év alatt még zöldebb és rendezettebb lesz a környék
Szegeden 2021. június 19. 17:49 Forrás: Szegedi Tükör

Már több mint kétszáz éve is létezett a Vértó: egy év alatt még zöldebb és rendezettebb lesz a környék

A liget, Odessza, Belső-Tarján, a Stefánia, a Móra-park és a Roosevelt tér után egy év alatt a Vértó és környéke is megújul. Persze nemcsak közvetlenül a tó környékén lesznek változások, hanem a Bonifert-iskolánál, az Ortutay utcai boltnál és a makkosházi közösségi kerteknél is. A Szegedi Tükör összeállítása.

Hirdetés

A Vértó történetét is feldolgozták a terület megújulásának tervezői. Már az első, 1760-as, majd 1860-as években készült katonai felméréseken is látszódik a területen egy tó, kisebb vízfelülettel és szabálytalan partvonallal.

A múlt

Az 1922-es térképén a mai területénél jóval nagyobb, a Csongrádi sugárút mentén hosszan elnyúló, észak felé szélesedő háromszög alakú vízfelületként jelenik meg – írja a terület történetét feldolgozó tanulmányában a Fontos Mérnök Stúdió Kft., amely a Zöld város program megvalósításában is közreműködik.

A XX. század közepéről fennmaradt fényképen egy növényekkel benőtt, anyagkitermelés nyomait viselő terület látható, amelynek csak a kisebbik része lehetett nyílt vízfelület. A 20. század elején a Vértó kifejezetten rossz hírű területként szerepelt a sajtóban, mert a környékbeliek állati tetemeket dobáltak és szennyvizet engedtek bele. Nem véletlen, hogy 1912-ben a városvezetés a Vértó feltöltése mellett döntött, s a munkálatok 1913-ban meg is kezdődtek. A nagyobb részét feltöltötték, a megmaradt mederben továbbra is hulladékot raktak le. A tó a 20. század második felében nyerte el végleges formáját.

Az 1960-as térképen még egy mainál nagyobb tómeder látható. A 70-es években a tó környékét korábban jellemző gyümölcsöskerteket és apróbb falusi házakat Magyarország egyik legnagyobb lakótelepével váltották fel. A tó keleti fele áldozatul esett a nagy szánkódomb építésének – ami télen kedvelt szánkózó helye a városlakóknak –, s a mesterséges tó ettől kezdve záportározóként működött.

A 2000-es évek végére a Vértó állapota igen leromlott. A meder nagyobb részét növények nőtték be, a csapadékhiányból következő alacsony vízállás miatt a tó halállománya is pusztulásnak indult, a lakótelepen élők rendszeresen panaszkodtak a környéken terjengő bűz miatt. A tó kezelőjeként a Szegedi Vízmű Zrt. 2009 végén elrendelte leeresztését és mederrendezését, az elburjánzott vízinövények kitermelését.

Honnan a neve?

A Vértó elnevezés nem hivatalos, és eredetét is homály fedi. Bálint Sándor szerint egy közeli vágóhídról kifolyó véres víz festette vörösre a tó vizét, így keletkezett a köznyelvben a Vértó elnevezés. (Bár Bálint említi, de a korabeli térképeken nincs nyoma vágóhídnak errefelé, a környéken a 20. század első éveiig csak szőlőskertek és gyümölcsösök voltak, a lakott terület határa pedig több száz méterre délre húzódott.) Többször fölmerül a név magyarázataként, hogy a gázgyári szennyvíz festette vörösre a tó vizét, ám az egykori rókusi gázgyártól a Vértó egy kilométernyire fekszik. A köznyelvi elnevezés helyett a 20. század elején már a Vöröskereszt-tó elnevezés tűnik fel a térképeken, és még a lakótelep építésekor is az volt, de a köznyelv végig Vértóként emlegette.

Jelen és jövő

– A nemrég elkezdődött fejlesztések egy része közvetlenül a tó mellett valósul meg, a környékbeliek kéréseinek eleget téve. A Rókusi körút és a Vértói út találkozásánál pihenőteret alakítanak ki, padokkal, ivókúttal, kerékpártámaszokkal. Az úttól cserjékkel választják majd el a területet – mondta a helyszínen a terület önkormányzati képviselője, Kozma József. A tó nyugati partján kutyás ügyességi pályát építenek ki, a Vértói út és az Ipoly sor találkozásánál homokos röplabdapályát hoznak létre; mellette, a tó és az Ipoly sor közötti részen fitneszeszközök állnak majd rendelkezésre. A közelben piknikasztalokat helyeznek el, és két, bográcsozásra használható tűzrakó helyet is kialakítanak. A tó körül 1,5 méter széles, akadálymentes, térkövekből kirakott sétány épül; ennek mentén több helyre tesznek majd padokat, kilátással a tóra.

A vízmű 2009-ben rendbe tette a tavat, azóta a horgászok paradicsoma (fotók: Iványi Aurél)

A tavaly átadott, népszerű Vérkör futópálya mentén elkészül a közvilágítás. A közelben, a Garam utca és az Ipoly sor által határolt zöldterületen alakítják ki az Oxigén teret. Névadója egy különleges, oxigénmolekulát mintázó, ötszögletű hinta, amelyet egyszerre öten is használhatnak. A játszótéren lesz még trambulin és több megmászható dombocska is, a szülők számára pedig padokat helyeznek ki. A játszóteret fa- és cserjesávval választják el a parkolóhelyektől. A park sarkán tölgyfaligetet („makkoserdőligetet”) alakítanak ki.

Tavaly készült el és méltán népszerű a Vérkör futópálya, most megújul mellette a sétány és közvilágítás is

Az Ortutay utcai Bonifert Domonkos Általános Iskola előtt reprezentatív teret alakítanak ki, két oldalán parkolókkal és zöldsávokkal. Az Ortutay és a Gyöngyvirág utca sarkán kispiacot hoznak létre. Az árusoknak árnyékolókkal ellátott asztalokat helyeznek ki, a burkolatot rendbe teszik, és rendezik a zöldterületet. Fejleszteni és bővíteni fogják a közkedvelt Lomnici utcai közösségi kertet is.

A lakótelep felépítése óta ez lesz a legnagyobb közterületi rekonstrukció.

Számokban

A projekt által érintett területen 70 padot, 7 asztalt, 18 hulladékgyűjtőt, 57 kerékpártámaszt, 3 ivókutat és 14 kandelábert helyeznek ki. Összesen 3894 négyzetméternyi területet rendeznek, beteg, balesetveszélyes és tájidegen fákat távolítanak el, s helyettük 216 fát, valamint 7679 cserjét és évelőt telepítenek.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: helytörténet Szegedi Tükör Vértó
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés