Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Klímaváltozás: igazából nem a pénz hiányzik, a probléma összetettsége lehet a nagyobb gond – Szeged jövőképe a fenntartható fejlődésről
Szegeden 2021. június 10. 18:36

Klímaváltozás: igazából nem a pénz hiányzik, a probléma összetettsége lehet a nagyobb gond – Szeged jövőképe a fenntartható fejlődésről

A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán Fenntartható mobilitás menedzsment néven hirdetett egy kurzust a hallgatóknak Méreiné Berki Boglárka és Mihók Barbara, ahol a SASMob projekttel együttműködve nem egyszerűen csak órákat tartottak: az oktatók a gyakorlati tudás mellett az értékformálást és a különféle helyi szereplők összekötését egyaránt fontosnak tartották. A kurzus végére meghívták vendégnek Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármestert, beszéljen a diákoknak Szeged jövőképéről. Az egyetemisták a Szeged Visionre is reagálhattak, arról Szerdahelyi Mátyás beszélt, de bekapcsolódott Ballai Anna Mária, a Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesületének elnöke is.

Hirdetés

– Egészen egyszerűnek tűnik Szeged jövőképe – elsőre – mondta Nagy Sándor, ám a városfejlesztési alpolgármester. – A televíziókban egyre több híradó foglalkozik zöld hírekkel, és egyre inkább része a közbeszédnek az, hogy egy fenntarthatóbb világot alakítsunk ki. Eközben Szeged, mint szervezet, mint működő „dolog” egy egészen bonyolult „szerkezet”. Amikor lebontjuk a hétköznapok szintjére, hogy mi mindent kellene tenni a fenntarthatóság érdekében, akkor azért szoktunk nehézségekben ütközni. Szegednek van egy olyan jövőképe, ami politikai szinten van, gyakorlatilag egy deklaráció: a legzöldebb magyar város szeretnénk lenni. Ezért bizonyos dolgokat el kell végeznünk. De van egy cselekvési tere is Szegednek ennek kapcsán, amit a törvények megszabnak, sőt, néha korlátoznak is. Például a város fenntartója az óvodáknak, de nem fenntartója az iskoláknak, nem elfogadója az iskolák pedagógiai programjának. Részt veszünk a helyi közösségi közlekedés megszervezésében, de a helyközire minimális hatása van. Szeged részt tud venni a távfűtéssel egy geotermális projektben, de közben meg nagyon nehéz az egyéni fűtési rendszereket használókat, a családi házban élőket arról, hogy fűtési módot váltsanak akkor, amikor náluk jelentkezik egy beruházási költség. Azaz vannak bizonyos korlátok, ugyanakkor azt is gondolom, amikor deklarálunk egy magas szintű politikai célt, és erről folyamatosan beszélünk is, akkor valamilyen módon igyekszünk a jogszabályok által nem a mi hatáskörünkbe utalt szereplőket is ösztönözni. Úgy gondolom, ez működik.

Miért kerékpározunk annyit Szegeden? Azért is, mert menő!

Nagy Sándor arról is beszélt, hogy a politikai, a hivatalos szintű együttműködés mellett a hétköznapi együttműködések is fontosak, amikről nem is köttetnek megállapodások, egyszerűen maguktól működnek. Az, hogy Szegeden magasabb a kerékpározók aránya, mint hasonló méretű magyar nagyvárosokban, az számos egyéni döntés következménye is. Nemcsak a kerékpárút-hálózat fejlesztés miatt biciklizünk annyit, amennyit. Ezeket a döntéseket, befolyásolják a városi döntések is. Ha a szegediek azt látják, menő kerékpározni a városban, akkor többen fogják használni a biciklit.

(illusztráció: Iványi Aurél)

Mit tehet egy nagyváros azért, hogy minél kevésbé környezetszennyező módon fűtsön télen?

Szeged gyakorlatilag a XXI. században ezen dolgozik: az elmúlt másfél-két évtizedben előbb a panelprogramban a lehet legtöbb panelházat becsomagolták a lakótelepeken, sőt számos téglablokkos lakótelepi lakást is becsomagoltak. – Ez a panelprogram az egyik legjobb példa arra, hogy egy állami támogatási rendszer milyen mértékben tudja előremozdítani egy ilyen program előrehaladását. Hiszen a panelrekonstrukció úgy működött, hogy egyharmad arányban finanszírozta az állam, egyharmad arányban Szeged és egyharmad arányban a lakók; zárójel: az önkormányzatnak akkor még jobban volt pénze ilyen dolgok finanszírozására – jegyezte meg az alpolgármester. Ennek a lakótelep-becsomagolásnak végül lett haszna a lakók szintjén, hiszen kevesebbet kell fűteniük, kisebb azoknak az épületeknek az energia-felhasználása, azaz a fűtőműveknek is kevesebbet kell dolgozni, azaz kisebb a károsanyag-kibocsátásuk.

Ennek a panelprogramnak logikus folytatása volt a geotermikus energiára való átállás.

Mit lehet tenni az egyéni fűtési módokkal?

Itt egy kicsit kisebb az önkormányzat mozgástere, ismerte el Nagy Sándor, hiszen azt nem lehet befolyásolni, hogy mondjuk egy vegyes tüzelésű kazánba otthon berakja-e valaki a PET palackot (hiszünk abban, hogy ilyen azért nem történik meg – a szerk.). – Próbálunk azért itt is tenni valamit: egy minikampányt indítottunk el az elmúlt két fűtési szezonban Mihálik Edvin Zöld város programért felelős tanácsnokkal, amiben arra hívtuk fel a figyelmet, nem jó ötlettel otthon szeméttel fűteni. Tudjuk, hogy van energiaszegénység, azaz tudjuk, hogy van, akinek ez megkerülhetetlen probléma, de az is igaz, hogy az embereknek egy jelentős része azt gondolja, ez így oké, és valójában csak tájékozatlanság áll a dolog mögött.

SASMob: fenntarthatóság, háromféleképpen

Az alpolgármester a SASMobról azt mondta, három dolgot jelent igazából ez a projekt: a környezeti fenntarthatóságot, a mobilitási rendszer fenntarthatóságát, és a közlekedési rendszer pénzügyi szempontú fenntarthatóságát. – Ez utóbbinak az állatorvosi lova a közösségi közlekedés fenntartása Szegeden. Azaz ez sem olyan egyszerű kérdés, mint amilyennek látszik. Maradva a fenntartásnál: a pénzügyi keretek fejlesztési korlátokat is jelentenek. Az elektromosbusz-fejlesztés például működési költségeket növelő beruházás, és most, a koronavírus-járványban nagyon óvatosan kell az ilyenekkel bánni. Nemcsak az infrastruktúra fejlesztése számít, az is fontos, hogy beszélgessünk ezekről az emberekkel, hogy a szegedieknek az összes tényező világos legyen. Ezeken a beszélgetés-kezdeményezéseken keresztül jutunk, jutottunk el a munkaadókhoz is, így állt össze ez a SASMob-program. Azt a program előtt is tudtuk a helyváltoztató mozgásoknak, a közlekedésnek jelentős része a munkába való utazás. Azaz nagyon fontos tényező, hogyan járunk munkába.

Fenntarthatóság a részvétel felől: példaértékűek a szegedi fejlesztések

Ballai Anna Mária, a Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesületének elnöke Nagy Sándor alpolgármesterre reagálva azt húzta alá, nagyra értékelik, hogy valóban részt lehet ezekben a folyamatokban, azok fejlesztésében, különösen az általa képviselt szegedieknek. – Nekünk kulcskérdés, hogy a közösségi közlekedéssel minél könnyebben meg tudjunk közelíteni épületeken, legyen az a munkahelyünk, intézmények, vagy egy iskola. Ebben tényleg rengeteget fejlődött Szeged az utóbbi öt-hat évben. Azonban még mindig lehet fejlődni. Nekünk olyan problémáink is vannak, amikre mások nem gondolnak. Hiszen hiába vesz a város alacsonypadlós járműveket, ha a peron, a megálló nincs rendesen megcsinálva, és nem lehet a járműbe egy kerekes székkel begurulni. Vagy azt halljuk a villamoson, hogy a megállás után azt halljuk, kérjük, figyeljen a szintkülönbségre, akkor azt tudjuk, hogy egy kerekes székes abban a megállóban egyedül nem fog tudni leszállni. Vagy hogy az utastájékoztatási rendszer hangos és vizuális is legyen, vagy hogy ne csak Apple-telefonokra legyen elérhető egy olyan alkalmazás, amit vakok és gyengénlátók használnak, és azt tudja, mikor jönnek a buszok, a villamosok, a trolik – sorolta Ballai Anna Mária, aki hangsúlyozta, Szegeden példaértékű velük az együttműködés és példaértékűek az eddig végrehajtott fejlesztések is.

Azt is elmondta, ha jobban belegondolunk, akkor amikor rájuk figyelnek a fejlesztéseknél, akkor a beruházók igazából figyelnek az idősekre, a kisgyermekes, babakocsit használó családokra is. Azaz nem egyszerűen csak arról van szó, hogy ha minél több szegedi fejlesztésnél tekintettel vagyunk a mozgássérült valamint a vak és gyengénlátó társainkra, akkor jó fejek vagyunk, és letudtunk valamit, ami kötelező.

Szeged Vision: hatalmasak a kihívások

Szerdahelyi Mátyás a Szeged Visiontől arról beszélt az egyetemistáknak, a projektjükben egy kísérletet tettek arra, hogyan lehetne megoldani a fenntartható fejlődés kérdéseit, a klímaváltozásra adandó válaszokat Szegeden 2050-re. – Rendkívül összetette ez az egész dolog: hogy véleményt formáljunk, de közben ne érezzük magunkat hülyének, ahhoz nagyon sok ismeretre van szükség. Egymásra ható rendszerekről van szó, és sok mindent tényleg csak elképzelni tudjuk egyelőre. Meg persze azt tudjuk ennek kapcsán, hogy jó lenne tenni valamit, de ennél előrébb nem tartunk. Ez az egyik legnagyobb kihívás ebben. Miközben a kommunikációs nagyon felgyorsult, egyúttal nagyon le is egyszerűsödött. Húsz éve a tévét kapcsolgattuk, valójában nem néztük, csak ide-oda szörföztünk rajta. Ez költözött át a Facebookon az idővonalunkra, ez van az Instagramon is. Ezt a kommunikációs aspektust kellett felhasználni egy olyan témánál, amiről nincs értelme két mondatban beszélni, mégis meg kell megragadni a figyelmet, gondolkodásra bírni a résztvevőket. Ezért lett ilyen a Szeged Vision – mondta Szerdahelyi Mátyás, aki szerint a honlap egy vezetett utazás, végig lehet menni rajta, megnézni, milyen lehet a város 2050-re. Szerdahelyi arról is beszélt, nem akartak mindenhez (is) értő kutatók lenni, épp ezért kezdtek el interjúzni a Szeged Vision elkészítésekor: egyetemi szereplőkkel éppúgy beszélgettek, mint a Szegedi Közlekedési Társaság munkatársaival.

– Három évtized múlva az urbanizáció olyan mértékű lesz, hogy elnéptelenednek a kisebb települések: ezt persze most még nem tudjuk biztosan, mert vannak olyan faktorok, amik a másik irányba húzhatják el ezt a kérdést, például ha a városok élhetetlen helyek lesznek, és aki csak tud, kistelepülésre költözik. De most az is könnyen elképzelhető, hogy Öttömös például tényleg elnéptelenedik, viszont pozitív is lehet, hiszen a területe pont úgy fekszik, hogy kialakítsanak ott egy hatalmas víztározót – jegyezte meg Szerdahelyi Mátyás, aki azt is fontosnak tartotta elmondani, a Szeged Vision abból a szempontból is szegedi, hogy csak szegedi szereplőket kérdeztek meg az előkészítéskor.

– De változtatott ezen az elképzelése a koronavírus-járvány? Hiszen nagy része a pandémia előtt készült el – vetette fel Szőke-Tóth Ágnes, az SZKT képviseletében. Egy effajta járvánnyal nem számoltak, ismerte el Szerdahelyi Mátyás, de arra törekedtek, hogy a Szeged Vision skálázható legyen a tartalmában. Azaz továbbvihető, tovább digitalizálható. Sőt arra is van lehetőség, hogy a lakosság bevonásával tovább bővüljön.

Az óra végén Méreiné Berki Boglárka és Mihók Barbara vezetésével a hallgatók is kérdezték a vendégeket: Szeidler Kitti, pszichológia szakos hallgató a Szeged Visionnel kapcsolatosan arra voltak kíváncsi, ki lehet-e egészíteni a projektet olyan javaslatokkal, inspiráló gondolatokkal, amik viszonylag könnyen megvalósíthatók és amikkel nem az a bizonyos apokaliptikus világ érkezik el, ami a honlap egyik oldalán látható. Szerdahelyi Mátyás azt felelte, igen, figyeltek arra, hogy így ki lehessen egészíteni a projektet. – Vannak persze olyan dolgok, amikre nincs ráhatásunk. Nem rajtunk múlik, felépül-e Paks 2, mondjuk. Ugyanakkor olyan részei is vannak már most az oldalnak, amelyek egyáltalán nem biztos, hogy elterjednek. De sok helyen utaltunk már most is a folytatásra, illetve a további lehetőségekre, sőt, a Szeged Vision Facebook-oldalán egy-egy ilyen témát hosszabban is kifejtettünk, ott jobban volt rá hely. A következő lépés tényleg az, mit tehetek én, az állampolgár. És ebben azt kell látnunk, egyénenként nagyon korlátozottak a lehetőségek. Jellemzően a közlekedésben lehet tényleg előrelépni, hogy ott jobban átgondolom, milyen járművet, hogyan használok. A másik ilyen lehetőség a szelektív hulladékgyűjtés.

Garai Szakács László

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Ballai Anna Mária fenntarthatóság Gazdaságtudományi Kar klímaváltozás közösségi közlekedés Méreiné Berki Boglárka Nagy Sándor SASMob Szeged Vision Szegedi Közlekedési Kft. Szegedi Tudományegyetem Szerdahelyi Mátyás SZKT SZTE Vakok és Gyengénlátók Csongrád-Csanád Megyei Egyesülete
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés