Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Túl a városon
  • Március 4-éig 226 szegedi halt meg koronavírus-fertőzésben, és még csak ezután durvult be igazán a harmadik hullám
Túl a városon 2021. május 31. 12:06

Március 4-éig 226 szegedi halt meg koronavírus-fertőzésben, és még csak ezután durvult be igazán a harmadik hullám

A K-Monitor közérdekű adatigényléssel jutott hozzá azokhoz adatokhoz, amik azt mutatják, hogy tavaly március 4. óta eltelt egy év alatt hányan haltak meg koronavírus-fertőzésben a hazai településeken.

Hirdetés

„Február végén kértük ki, 90 nap után kaptuk meg azokat az adatokat, amelyek megmutatják: a járvány kezdetétől pontosan egy év alatt, március 4-ig hányan hunytak el a Covid-járványban az egyes településeken” – olvasható a K-Monitor a Facebook-oldalán.

Az operatív törzset és a Nemzeti Népegészségügyi Központot a települések és a sajtó is rendszeresen kérte arra, hogy a sikeres járványügyi védekezés miatt is, közöljék a településszintű adatokat a koronavírussal kapcsolatban, ám ezt mindig megtagadták.A tényfeltáró szervezetnek is kilencven napot kellett várni a listára, ami végül fele annyi elhunytat mutat, mint amennyit jelenleg a koronavírus tájékoztatóoldal.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint a koronavírus-járvány harmadik hullámának bedurvulásáig, március 4-éig összesen 1990 olyan magyarországi település volt, ahol a járvány következtében meghaltak emberek.

Eddig összesen 15 ezer 659 magyar vesztette életét. Azóta ennek sajnos már a duplájánál tartunk, a regisztrált halálesetek száma ugyanis  jelenleg 29 ezer 733.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ listájának élén Budapest áll.

Így néznek ki az első tíz település halálozási adatai:

  • Budapest: 2850,
  • Miskolc: 324,
  • Debrecen: 246,
  • Szeged: 226,
  • Nyíregyháza: 221,
  • Kecskemét: 204,
  • Pécs: 176,
  • Győr: 164,
  • Kaposvár: 142,
  • Szombathely: 137.

„Az adatok mélyebb elemzését rábíznánk a szakértőkre, de a hosszabban elnyúló első és második hullám adatai inkább mutathatnak egészségi állapot-beli és életkori különbségeket, a területi egyenlőtlenségek és az ellátórendszerhez való hozzáférés különbségei valószínűleg majd csak a harmadik hullám adataiban tükröződnek vissza, amikor is a kórházak nagyobb nyomás alá kerültek.” – írja a tényfeltáró szervezet Facebook-oldalán.

Érdemes azt is megnézni, hogyan alakult a járványban elhunytak száma Csongrád-Csanád megyében 2020. március 4. és 2021. március 4. között eltelt egy évben.

  • Szeged 226,
  • Hódmezővásárhely 82,
  • Csongrád 30,
  • Szentes 21,
  • Makó 35.

A számokból az is kiolvasható, hogy Csongrád-Csanád megyében a járvány első évében lakosságarányosan a legkisebb veszteséget Szeged szenvedte el, ahol 162 ezer 868 lakosból 226-an hunytak el a fertőzés következtében.

A lakosság létszámához viszonyítva a legtöbb áldozat megyénkben a 44 ezer 808 lakosú Hódmezővásárhelyen volt ez év március elejéig. Tízezer lakosra vetítve Szegeden 14-en, Hódmezővásárhelyen 18-an hunytak el.

Országosan a legtöbb áldozat tízezer lakosra vetítve a 31 ezer 155 lakosú Kiskunfélegyházán volt, ahol összesen 81-en hunytak el, így tízezer lakosra 27 haláleset jutott.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ által közzétett március 4-én lezárt adatokhoz képest, az eltelt időben több mint 14 ezer újabb életet követelt a koronavírus-járvány.

A K-Monitor szeretné ezeket az adatokat is településenként láthatóvá tenni, ezért most újabb adatigényléssel fordultak a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz.

rag

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: halálozás járvány Nemzeti Népegészségügyi Központ statisztika Csongrád-Csanád megye K-Monitor covid-19
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés