Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Művház
  • Meghalt Jankovics Marcell, a magyar animációsfilm-készítés egyik legnagyobb alakja
Művház 2021. május 29. 11:48

Meghalt Jankovics Marcell, a magyar animációsfilm-készítés egyik legnagyobb alakja

A világhírű animációs filmesnek olyan műveket köszönhetünk, mint a János vitéz, a Fehérlófia, és nélküle a Magyar népmesék sorozat sem lett volna az, ami. Nyert Arany Pálmát, és Oscar-díjra is jelölték. 79 éves volt.

Hirdetés

Életének 80. évében elhunyt Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnöke, a nemzet művésze, rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész – közölte az MMA szombaton. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas alkotót szombat reggel érte a halál.

Jankovics Marcell népszerűségét, a mindenki által ismert animációs filmjei mellett, közösségépítő, pozitív lelkiségének is köszönheti. Oldott előadói stílusa és magabiztos szakmai tudása miatt méltán lett közkedvelt, a magyar kultúra meghatározó személyisége – írja méltatásában az MMA.

Jankovics Marcell vizuális művész, közéleti ember, népmesekutató, reneszánsz műveltségű gondolkodó volt, akinek munkássága páratlanul sokszínű és szerteágazó. Életműve meghatározó része marad a magyar kultúrának

– írják.

Jankovics Marcell 1941-ben született Budapesten. Családját 1951-ben kitelepítették Öcsödre, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza. A pannonhalmi bencés gimnáziumban végzett, kétszer is a budapesti építészmérnöki karra jelentkezett, de édesapja „bűnei” miatt nem vették fel. 1959-ben és 1960-ban az Erőműjavító és Karbantartó Vállalat Anyagvizsgáló Laboratóriumában dolgozott. Ennek a munkahelyének köszönhette a továbblépést: egy munkatársa segítségével került a Pannónia Filmvállalathoz, a későbbi Pannónia Filmstúdióhoz, majd Pannóniafilm Kft.-hez.

Pályája indulásakor három jelentős művész alkotásmódjával ismerkedett meg: Nepp Józsefnek a képet, hangot és gondolatot egységben érvényesítő humorával, a Kovásznai György-féle festőszemlélettel, a képi gondolatokat egymás mellé fűző, rétegzett, míves kollázsanimációval és Macskássy Gyula jelszerűen tömör, tiszta ábrázolásmódjával.

1965-ben rendezőnek nevezték ki, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel készítették a Gusztáv című rajzfilmsorozatot. A pályája egyenesen ívelt fölfelé.

1973-ban elkészült az első egészestés rajzfilmje, a János vitéz, ami a magyar rajzfilmtörténetben mérföldkő. Kiemelt szerepet kap a filmben, mint sok további munkában is, a következetes színdramaturgia.

A János vitézzel újabb, életre szóló barátságok kötődtek: Hoppál Mihály néprajzkutatóval, Szemadám György festőművésszel és Szakály Ferenc történésszel alkottak erős szellemi közösséget. Péterfy László szobrásszal, Csete György és Makovecz Imre építésszel, Kelemen András pszichiáterrel, Kovács István költővel, Molnár Imre iparművésszel és másokkal 1981-ben megalapította a Március 15. Társaságot, ami a kor igazságtalan kitüntetési gyakorlatával szembeni tiltakozásként harminc éven át magándíjjal jutalmazta a kiemelkedő életműveket.

Jankovics Marcell a kisfilmek készítését sem hagyta abba, sorra nyert velük a nemzetközi szakmai megmérettetéseken,

a Sisyphus című munkáját 1974-ben Oscar-díjra is jelölték. 1977-ben elkészítette a Küzdők című rövidfilmjét, amivel Cannes-ban elnyerte az Arany Pálmát rövidfilm kategóriában.

A három fekete-fehér rövidfilmje, a Mélyvíz, a Sisyphus, és a Küzdők egyfajta triptichon részeinek tekinthetők, a témák mitológiai allegóriákban jelennek meg.

1977-ben kezdte el a Magyar népmesék sorozatot, amit forgatókönyvíróként, rendezőként, tervezőként 2002-ig gondozott. Ezeken a népmese-animációkon generációk sora nőtt fel, hungarikum lett. Az első, a harmadik és az ötödik sorozatban a figuraterveket és a forgatókönyvet is ő készítette. A másodiknál és a negyediknél „csak” főrendezőként szerepel, de a sorozat szellemi atyjának mindig is őt tekintették.

1981-ben mutatták be a Fehérlófiát, ami itthon először nem volt sikeres, idővel viszont nemzetközi elismerést hozott neki, több neves listára is felkerült, a huszadik század jelentős animációs filmjei közé.

Kisebb animációs munkák után elindult a Mondák a magyar történelemből című sorozat, ami a Képes Krónika világára épül és legfőbb célja a történelmi ismeretterjesztés. Következő egészestés filmje az Ének a csodaszarvasról (2002), amit Szörényi Levente felkérésére készített el. 

Régi terve valósult meg Az ember tragédiája (2011) elkészültekor. A 160 perces rajzfilm 23 évig készült, minden színt más stílusban rajzoltak meg.

Az utóbbi években szintén egy nagy álmával, a Toldi nagyszabású rajzfilmváltozatával foglalkozott, ami ipargi pletykák szerint jelentős részben mostanra el is készült, már tervezték is a bemutatót, ugyanakkor mégsincs végleges állapotban.

Jankovics Marcellnek grafikusi, könyvillusztrátori tevékenysége is meghatározó volt, valamint művelődéstörténészként is maradandót alkotott. Készített rajzfilmplakátokat, tervezett emblémákat, saját könyvein kívül illusztrált mesekönyveket és más szépirodalmi műveket. Cikkei, tanulmányai és számos könyve jelent meg. 2007-ben Méry Gábor fotóművésszel együtt elkezdte feldolgozni a Felvidék templomait és azok szárnyasoltárait. 2015-ben jelent meg A vizuális nevelésről című könyve, amit egyik legfontosabb írásának nevezett. A Magyar Nagylexikon első öt kötetének szerző munkatársa volt 1993 és 1997 között.

Jankovics a Duna Televízió egyik alapítója is volt. Kurátorként, szóvivőként, az induló televízió műsortanácsának elnökeként is dolgozott.

Több nemzetközi filmfesztivál zsűrijébe is meghívták: Zágrábba, New Yorkba, Teheránba, Espinhóba, Ottawába, Oberhausenbe, Krakkóba, Hirosimába.

Számos kitüntetést kapott: 1974-ben Balázs Béla-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 2007-ben Prima Pimissima díjat vehetett át. 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2014 óta a nemzet művésze volt. 2019-ben vehette át a közmédia életműdíját, a Csoóri Sándor-díjat.

1998–2002 között, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, 1998-tól a Magyar Művelődési Társaság elnöke. Az MMA egyesülethez 1993-ban csatlakozott. 2011. november 5-től, az MMA köztestületi rangra emelésével a tagság beválasztotta az elnökségbe. 2014 és 2020 között a MMA alelnöke, majd 2020-tól a köztestület tiszteletbeli elnöke lett. 2003-tól a Fidesz Kulturális Tagozatának elnökségi tagja volt.

Jankovics Marcellt a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: animáció animációs film Cannes Cannes-i Filmfesztivál Fidesz film gyász halál Jankovics Marcell Kossuth-díj Magyar Művészeti Akadémia mozi Oscar-díj rajzfilm rendező
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés