Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Túl a városon
  • Előválasztás: mindent tudnunk róla, vagy mégsem? – László Róberttel, a Political Capital szakértőjével elemeztünk
Túl a városon 2021. május 26. 19:19

Előválasztás: mindent tudnunk róla, vagy mégsem? – László Róberttel, a Political Capital szakértőjével elemeztünk

Jön, ami még soha nem volt. Az országgyűlési választás előtt az ellenzék pártjai előválasztást rendeznek, amelynek közösen kialakították a játékszabályait. De mik ezek a szabályok?

Hirdetés
  • Tudjuk, hogy mind a százhat egyéni választókerületben egyfordulós szavazáson döntenek arról, kit tartanak a legalkalmasabb ellenzéki jelöltnek. Azt is tudjuk, hogy az öt ellenzéki miniszterelnök-jelölt kétfordulós megmérettetésben vesz részt, amelynek második körébe a három legtöbb szavazatot gyűjtő kerül be.
  • Tudjuk azt is, mennyi jelölő aláírást kell gyűjteniük az országgyűlési képviselő-jelölteknek (400), és mennyit a miniszterelnök-jelölteknek (20 ezret), és az is világos, hogy minden olyan tizenhét éves szavazhat az előválasztáson, aki a parlamenti választáskor már betölti a tizennyolcadik életévét.
  • A leginkább azt nem tudjuk, és rendre ez a kérdés merül fel baráti és ismeretségi körben folytatott beszélgetésekben: hogyan kivitelezhető, hogy a jelenlegi kormánypárt szavazói ne vegyenek részt az előválasztáson.

Száz százalékos megoldás nincs

Erre vonatkozó kérdéseinkkel a Political Capital választási szakértőjét, László Róbertet kerestük meg.

Száz százalékosan nem biztosítható, hogy kizárólag ellenzéki szimpatizánsok szavazhassanak, ez az előválasztás természetéből adódik – kezdte a válaszát a szakértő. Hozzátette: alapvető kérdés, hogy mennyire lehet tömeges, hogy a kormánypárti szavazók be akarnak kapcsolódni az előválasztás voksolásába. Ahogyan az is, mennyire valószínű, hogy kiderül ez. Másként megfogalmazva: mennyire valószínű a hívatlan szavazók lebukása.

Az ilyenfajta támadási kísérletekre az ellenzéki pártoknak fel kell készülniük, és a legjobb, ha nagy számban képesek mozgósítani választóikat. Ha ez történik, akkor az esetlegesen rosszhiszeműen leadott szavazatok súlya kisebb lesz.

László Róbertet megkérdeztük a Telexen gyors egymásutánban két a témában véleménycikket közlő Mérő László matematikus, pszichológus felvetéseiről. Mérő első írásában a mellett kardosodott, hogy legyen nyilvános az előválasztáson résztvevők névsora, így bárki lebuktathatja az ellenzéki előválasztáson hívatlanul részt vevő fideszes ismerőseit.

Ne legyen gyanakvás és hajtóvadászat

Nem elvitatva a nemes szándékot a Political Capital munkatársa úgy látja, hogy gyanakvást és hajtóvadászatot indítana el ez a megoldás. Sokan a nyilvános listákat böngésznék, és azt találgatnák, ki számít Fidesz-trollnak és ki nem. László Róbert szerint ennek lenne egy nagyon nem kívánt következménye: kisközösségekben élők között robbantana ki kezelhetetlen konfliktusokat.

Nem osztja azt a Mérő László képviselte nézetet sem, hogy az országgyűlési választásokon a „szomszédok látták, hogy szavaztam”. László Róbert szerint, ha ez így is van, az mégis nagyon más, mintha egy nyilvánosan elérhető adatbázisból lekereshetőek volnának a szavazók.

Szembe kell azzal nézni, hogy tökéletes trollszűrő megoldás nem létezik. Mivel korábban is zajlott vita a témában, az előválasztásban részt vevő pártok és szervezők ennek tudatában vágtak bele a projektbe.

Lehet-e példa a londoni polgármester-választás módszere?

Mérő László második, szintén a Telexen megjelent felvetéséről is kérdeztük László Róbertet. A legutóbbi londoni polgármester-választás menete az volt, hogy minden választónak meg kellett jelölnie, hogy melyik jelöltet támogatja elsődleges és másodlagos szavazatával. Természetesen, ha valaki megkapta volna elsődleges szavazatokból az 50 százaléknál többet, akkor nem lett volna szükség a másodlagos szavatok összeszámolására.

A választáson a két érdemi jelölt elsődleges és másodlagos szavazatainak száma így alakult:

  • Shadiq Khan: 40,0% elsődleges+15,2% másodlagos=55,2%
  • Shaun Bailey: 35,3% elsődleges+9,5% másodlagos=44,8%

Mérő szerint ez az eredmény azt mutatja, hogy ami miatt a kétfordulós választást szükségesnek szokás tartani, azt ez a szisztéma tökéletesen megoldotta.

„Ebben a rendszerben elég volt az egyfordulós választás ahhoz, hogy az egy-két, vagy akár öt százalékot kapó jelöltek ne befolyásolják érdemben a végeredményt, és ehhez még visszalépésekre sem volt szükség” – fogalmazott a Telexen megjelent írásában Mérő László.

Lanyhulhat a magyar választók érdeklődése

Erre László Róbert úgy reflektált, hogy a Mérő által frissen felvetett londoni példa segíthet ebben; valójában nem sok különbség van az általa javasolt megoldás és egy olyan kétfordulós rendszer között, amelynek a második fordulójába csak két jelölt jut be. (Jelen állás szerint a miniszterelnök-jelöltek közül hárman juthatnak majd a második fordulóba.)

Sokan tartanak attól, hogy a második fordulóra elfogy a választók érdeklődése, ezért jóval kisebb lesz a második fordulós részvétel; ez szólhatna leginkább Mérő javaslatának megvalósítása mellett.

De lehet amellett is érvelni, hogy a második fordulóra pörög fel igazán az érdeklődés, és ahogy mondjuk egy több héten át zajló vetélkedő műsornak sem nézi meg mindenki az összes epizódját, a döntőre sokan kíváncsiak. Egyelőre ezt is csak találgatni lehet.

A várható előválasztási menetrend

A jelöltek indulási szándékát július 26. után kell jelezni hivatalosan, majd a képviselőjelölteknek 400 jelölő aláírást kell gyűjteniük augusztus 23. és szeptember 26. között.

A miniszterelnök-jelöltek az első fordulóban szeptember közepén, a másodikban az állva maradók október elején csap össze.

Addig is ismerkedünk és szokjuk, hogy a rendszerváltás óta először ilyen jellegű előválasztást tartanak a parlamenti választás előtt Magyarországon.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: ellenzéki összefogás előválasztás László Róbert Political Capital választás választás 2022
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés