Hirdetés
Hirdetés
Művház 2021. május 20. 14:45

Karikó Katalin a Somogyi-könyvtárban: Egyre jobban szeretem az új gyerekeimet!

Képriport
Három könyvet is örökbe fogadott Szeged leendő díszpolgára, aki az Emlékkönyvtárban megnézte a Vizsolyi Bibliát, és Ferenc Józsefhez hasonlatosan írt a vendégkönyvbe is. És mint kiderült, részt vett egy ősbemutatón is.

Hirdetés

Botka László, Szeged polgármesterének kíséretében látogatott el a Somogyi-könyvtárba Karikó Katalin, aki a magyar oltások történetének három meghatározó korai kötetét fogadta örökbe; ezeket:

  • Váradi Sámuel: A' tehén himlő' avagy a' vaktzina' természetének, és terjesztése' módjainak rövid elő adása Váradi Sámuel által – 1802-ből,
  • Magyar ország orvossainak, és seborvossainak számokra készültt oktatás a' mentő-himlőnek béoltásáról – 1812-ből,
  • Bene Ferenc: Rövid oktatás a’ mentő himlőről – 1816-ból.
Kattintson fönti képünkre, nézze meg Szabó Luca galériáját a Somogyi-könyvtárból!

Az Emlékkönyvtárban Hevesi Andrea, gyűjteményi és helyismereti osztály könyvtárosa kalauzolta Karikó Katalint. Elsőnek a könyvtár egyetlen, kódexét mutatta meg. A kódex egykor a prágai Szent Vitus székesegyház misekönyve volt, 1492-ből való, pergamenre írták. Ezután két frissen restaurált kötetet nézhetett meg a kutatóbiológus:

  • egy Legenda Aureát, ami annó sokkal népszerűbb volt, mint a biblia, hiszen a Szentek élete egy kicsit regényszerű, izgalmasnak tartott könyv volt. 1490-es kiadás, kézzel készített rajzok vannak benne, és Szeged leendő díszpolgárának mutatták meg először, frissen készült el a restaurálása.
  • A másik frissen restaurált kötet az 1590-ben kiadott Vizsolyi Biblia egy példánya volt.

Hevesi Andrea elmondta Karikó Katalinnak, a könyvtárnak harminchat ősnyomtatványa van, számon tartja az intézményt a British Library ősnyomtatvány-adatbázisa is – így is rajta van a térképen a Somogyi-könyvtár.

Ezután még megnézhette Karikó Katalin a Szász Károly szerkesztésében a Kisfaludy Társaság által 1880-ban kiadott Árvizkönyv Szeged javára című könyvet, valamint a kötetben szereplő Arany János ballada, a Tengeri-hántás kéziratát. Végül Jókai Mór Mire megvénülünk című regényének eredeti kéziratát mutatták meg, amelyet az Egyesült Államokba emigrált Vasváry Ödön 1963-ban ajándékozott a könyvtárnak.

Mielőtt örökbe fogadta volna a könyveit Karikó Katalin, írt az Emlékkönyvtár vendégkönyvébe is:

„Gratulálok ehhez a nagyszerű gyűjteményhez, szeretettel: Karikó Kati. Szeged 2021. május 20.”

Majd a dedikálás után Balogh Juditnak, a Szeged Televízió hírigazgatójának elmondta, már a tudományos publikációkat sem tudja mindet elolvasni – „óránként jelenik meg tizenegy csak a koronavírusról”, érzékeltette a mennyiséget, majd erre még „rátett egy lapáttal”: „egyre inkább csak az absztraktokat, összefoglalókat olvassuk, a LinkedIn-re kitett kivonatokat, illetve a Twitterre kirakott egysorosokat – ezek alapján tudunk visszakeresni tanulmányokat. Egyszerűen nincs idő mindent elolvasni.”

De miket is fogadott örökbe Karikó Katalin?

A Váradi kötetről ezt érdemes tudni: a szerző orvos aki a himlő elleni oltás népszerűsítésének lelkes híve volt, könyve az emberi himlő elleni védekezésről szól. Ismerteti az oltás feltalálásának történetét és a használat módjait, Jenner himlő elleni oltásról szóló munkásságát. Váradi Sámuel maga is oltani kezdett a himlő ellen, és figyelte a beoltottak állapotát, tüneteit, a betegség lefolyását, sőt, saját magát is beoltotta, hogy a szérum hatását és a tapasztalatait közvetlenül oszthassa meg a könyvben. A kötet ajánlása az alábbi mondattal kezdődik: „A’ Jenner Isteni találmánnya körül lévő minden esméreteimet, és tapasztalásaimat, melyeket Nemzetem hathatos szeretetétől lelkesitvén, mostan köz hasznúvá tettem, egyedül a’ Méltóságtok unszolásainak, és hozzám való bizodalmokból származott parantsolatjoknak köszönöm.”A könyv fejezetcímei is mutatják, hogy mennyire alaposan, mindenre gondolva igyekszik népszerűsíteni az oltást a járvány megfékezésének érdekében: „Mitsoda nyavalyák akadélyoztathattyák meg a’ vaktzina rendes folyását?„ vagy „Az elsőbb rangú fejér népeknek mitsoda részét kell vaktzinálni”, és talán a legfontosabb: „A’ nevezetesebb ellenvetéseknek meg fejtése”. A könyv mára nagyon ritka, az utóbbi évtizedekben kétszer fordult elő aukción.

Az oktatókönyv ezért érdekes: Ez a kis nyomtatvány negyvennégy cikkelyben tárgyalja, hogy a himlő elleni oltás (vagyis a mentő-himlő) beadása miként történjék. Az oltás menetét, szabályait, az adminisztrációs feladatok ismertetését is magában foglaló munka számos olyan szabályt is tartalmaz, amely ma már alapvető az orvostudományban, például a korabeli higiénés viszonyok közepette külön pontban írják le az „oltó késecskék” tisztán tartásának fontosságát: „Ha egymásután többen oltatódnak bé; minden oltás után az oltó késetskének hegyét le kell törülni, hogy a’ további oltás foganattal ne legyen, végtére pedig jól meg kell tisztítani a’ késetskét, hogy rosdás ne légyen.”

A XIX. század eleji tömeges oltás menete meglepő párhuzamokat mutat a jelennel, a könyvecske rendkívül érdekes kordokumentum.

A Bene féle könyvről pedig ezt kell tudni: A csongrádi megyei Mindszenten született orvos volt az első, aki Magyarországon alkalmazta a himlő elleni oltást 1801. augusztus 1-jén. Egy 1802-ben született munkájában negyvenhárom magyar orvost is említ, akik korábban kísérleteztek a Jenner-féle oltással. Jelen munkájában hat cikkelyben ismerteti a himlő és az oltás lényegét. Előszavában így fogalmaz: „Ha ezen munkátskámmal a’ Mentő-Himlönek természetét, és a’ béoltásának legjobb módját esméretesebbé tehetem Hazámfiainál, és az által felgerjeszthetem az avval való élésre, hogy így jövendő maradékink az eddig dühösködő himlőnek káraitol megmentettessenek; akkor igyekezetemnek legszebb jutalmát vettem.”

Az ismertetést nevetve hallgatta végig a biokémikus, aki ezután megjegyezte, „egyre jobban szeretem az új gyerekeimet!”

Az örökbefogadás után Karikó Katalin még dedikálta a könyvei könyvjelzőit, végül a Somogyi-könyvtártól kapott egy könyvcsomagot az egész családjának: az unokájának a Zengő ABC-t, mondókás könyvet és A szupercsapat, mire jó az oltás? című gyerekkönyvét küldi a könyvtár.

gszl

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: BioNTech Botka László díszpolgár járvány Karikó Katalin koronavírus pandémia Pfizer Somogyi-könyvtár vakcina védőoltás világjárvány
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés