Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2021. május 19. 14:10

A tetovált lyány – Sinkovics Gábor jegyzete


Hirdetés

„Tudjuk, vidékről kerültetek fel, és még ez volt a legjobb munkahely. Egy program, amit választottatok, besúgók és provokátorok...”

(munkalehetőség fiataloknak)

Itt jó lesz, öreg harcos?

Üljünk be a fedett részre, mert ez a megzavarodott időjárás olykor menekülésre készteti az embert. Hideg van, esik, aztán még májusban is fűteni kell. Képzelem, milyen gázszámlát kapunk majd. De mit igyunk? Egy stampedlit, persze. A magyar ember pálinkát hörpint fel, jóféle barackot, aztán rövidke tósztot mond hozzá, csak a hangulat kedvéért. De hogyan szólítsalak? Troll Tibinek? Esetleg Tominak, vagy Titinek? Végül is mindegy, mindenhol névtelenül, arctalanul vagytok jelen, aztán lesből támadtok. Látom, most sem veszed le a maszkod. Fő az inkognitó, nem igaz? Csak odahánytok, odaböfögtök a közösségi hálón valamit egy-egy olyan cikk, bejegyzés, vagy vélemény után, amely a vezéreteket, a rendszereteket, a főnökeiteket kritizálja.

Nem irigyellek téged, öreg harcos.

Gyomor kell hozzá, amit csinálsz. Gyomor, meg hosszú nyelv, és persze a valóság tagadása. Olyan lehetsz, mint Columbo hadnagy, bármikor szolgálatba helyezed magad, ha védeni kell a hazát.

Na de, koccintsunk!

De mielőtt a második kört kikérnénk, bekapcsolok valami számot, ha már itt van ez a zenedoboz! Minek örülnél? Ha Ákos, vagy Nagy Feró danolászna a háttérben? Kossuth-díjasok... Édes istenem! De nyomhatok egy őszinte, kőkemény csikidámot is Szikora Robitól. Őket nem bántjátok, ugye? Ők hűségesküt tettek a vezér mellett. Na de, igyunk megint, aztán közben megsúgok neked egy titkot: az átlagember szarik a politikára. És szarik a politikusokra is. Gyurcsány, vagy Orbán? Nem mindegy? Lopnak, csalnak, hazudnak, hitegetnek, aztán te meg közben belefulladsz a csekktengerbe. És kidolgozod a beled, banktól bankig rohangálsz hitel után, mert a televízióban azt látod, hogyan kellene élni. Álmokat kergetsz, színes képeket, amelyeket mások életéből szeretnél ellopni.

Az átlagember csak élni akar.

Megélni, átélni, túlélni. Hagyják őt békén hamis ideológiákkal, álszent, üres propagandával. Tudod, öreg harcos, annyi mindenről beszélgethetnénk mi ketten. Mert annyi szépséget tartogat az élet, hogy egyszerűen vétek a politika mocskával foglalkozni. Vétek és időpocsékolás.

Mesélnék neked a nőről, aki mellettem él, és olykor finoman megérinti az arcom.

Mesélnék a napsütötte koraestékről, amikor egy pohár borral a kézben csak bambul az ember belefeledkezve a természet gyönyörűségébe.

Vagy mesélnék egyik kedvenc könyvemről, a Csúcsonról, Michel Houellebecq regényéről, és mondanám, hogy olvasd el feltétlenül, és hallgasd, ahogy Harold Bud zongorázik, nézd, ahogy kecses, feszes testű balerinák táncolnak a színpadon – a női szépséget demonstrálva.

De nem ezért találkoztunk.

Volna itt más megbeszélnivalónk. Olvastad-e a cikkeket a tornász adriai orgiájáról? Olvastad-e, hogy elfogyott az óvszer, és ezért kellett távozni a lelkes hölgyeknek. Láttad-e a képeket az adriai jachtkirándulásról, és láttad-e rajta a tetovált lányt, vagy inkább lyányt, merthogy ő a miénk, és semmi köze Noomi Rapace svéd színésznőhöz, abból a kultikus filmből. És azt mondom neked, öreg harcos, hogy ez az általatok védett rendszer szimbóluma. A kivagyiság, az élvhajhászat, a pénzszórás, a dőzsölés, az átlagember kiröhögésének az új műarisztokrácia létezésének szimbóluma.

És ti ezek miatt hánytok le bárkit.

Ezek miatt vagytok ti undorító szerepbe kényszerítve, mert gyűlölnek benneteket, az arctalan trollokat, akik gyáván a paraván mögül lövöldöznek vízipisztollyal. Vajon mit írtok a cikk alá, amely arról szól, hogy elfogyott az óvszer? Hogyan véditek meg ezt a műkeresztényi rendszert, ezt az álszent bagázst – milyen érvekkel? Ha ott komcsiztok, vagy libsiztek, akkor kiröhögnek benneteket.

Ott nem ül a hazafias duma, ott hamisan cseng a nagyvezér dicsérete.

És mit írtok a gázszerelőről?

Mivel véditek – a kivédhetetlent?

Ha megjelenik egy cikk, hogy a fülig szerelmes és méltán népszerű Andika miatt egyre jobban lefogy, és egyre divatosabban öltözködik, akkor mi a parancs, vagy milyen hang szólal meg bennetek, hogy mit kell odahányni a kommentek közé, a gázszerelő őnagysága mellett érvelve?

Abszurdisztán.

Ez az egy szó való oda. Egy ország, amely ide jutott. Amelyet ide juttatott egy végtelenül korrupt rendszer, és mi azt nézzük némán, döbbenten, hogyan épül a luxuslak a hegytetőn, és hogyan emeli be egy daru a kétajtós szekrény nagyságú trezort.

Hazaáruló az, aki undorodik ettől?

Aki azt mondja, elég a rongyrázásból,

  • a Tóni helikopterezéséből,
  • Árpi pislogásából ott Ibizán,
  • János kúriájából az Alföldön,
  • Lajos édesanyjának a sertéstelepéből Debrecen környékén.
  • A Petya algásodó medencéjéből Dunakeszin – és
  • elég Pistám terjeszkedéséből a Balaton-felvidéken.

Ezekhez vajon mit írtok?

Az úri muri immár végtelen.

Na de, hörpintsünk fel még egy stampedlivel!

Aztán az is érdekelne, öreg harcos, ha már így elpálinkázgatunk, hogy a járvány közepette mit bírt a gyomrotok? Hallottátok-e a kétségbeesett hangokat, az intenzív osztályokról kiszűrődő folyamatos jajkiáltást, miközben a ti keresztény kormányotok statisztikai adatokkal bizonygatta, hogy a dolgok jó irányba mennek, hogy ők urai a helyzetnek – miközben meghalt közel harmincezer magyar.

Itt mit lehetett trollkodni?

Ide hogyan préseltétek be a kommentek közé a buzikat, a hazaárulókat, a libsiket?

Az ellenséget.

Tessék, megint esik az eső. Jó a földeknek ez, öreg harcos. Jó bizony. Csak a lelkünknek nem jó, hogy a bezártság után a félelmek közepette alig vártuk, hogy végre ránk süssön a nap, úgy istenigazából. Hogy legalább percekre elfelejtve mindazt, amiben élünk, az ember kigombolt felöltőben fütyörészve sétáljon végig a Röppentyű utcán.

Egészségedre!

De várj, most elindítok neked egy számot. A Mad World a Tears for Fearstől, ha már ebben az őrült világban élünk együtt. És miközben szól ez a gyönyörűséges dal, te elgondolkodhatsz, hogy majd mit böfögsz ide a cikk alá, amit majd ebből írok. Megállapíthatod majd, hogy íme, egy megkeseredett ember gyűlölködése. És látod, ebben igazad van: a vezéretek mesterműve tökéletesen sikerült, ott röhög a markába a Várban, azon a kis balkonon, és azt nézi, hogyan fordul egymás ellen magyar és magyar.

Hogyan gyűlöli egymást egyre jobban.

És ezt még lehet fokozni a jövő évi választásokig.

És te, öreg harcos, majd írhatod megállás nélkül, hogy ez a létező világok legjobbika.

Sinkovics Gábor

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: jegyzet Sinkovics Gábor vélemény troll
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés