Hirdetés
Hirdetés
Művház 2021. május 18. 18:09 Forrás: Szegedi Tükör

Mi lönne, akkor... – az X-Embörök rövid története

Egy csapat szegedi fiatal közel két évtizeddel ezelőtt hobbiból nekiállt egy szórakoztató magyar szuperhősképregény elkészítésének. Van köztük olyan, aki még mindig nem adta föl, pedig ezer alkalma lett volna rá, és lehet, hogy jobban is tette volna. A szóban forgó képregény az X-Embörök, melynek történetét Váradi Gábor szegedi képregényíró, a szegedi képregényfesztivál szervezője és előadója foglalta össze.

Hirdetés
Hirdetés

Idén lesz 18 éve, hogy megkezdődtek a munkálatok az X-Embörök képregényen. Mialatt az akkor születettek fölnőtté váltak, megalkottunk egy alternatív világot, karakterek százaival, saját történelemmel és kultúrával, és mindezt, legalábbis részben, szegedi nyelvjárásban. Ezalatt sikerült kiadnunk néhány füzetet és naptárat, volt blogunk és Facebook-oldalunk, voltak sikerek és kudarcok, de főleg nehézségek és akadályok minden mennyiségben.

De kezdjük az elején! Az X-Embörök képregény alkotógárdáját már a 2003-as induláskor közel 10 éves barátság kötötte össze, mely az általános iskola kedd délutáni rajzszakkörén indult. A közös érdeklődési kör hamar kialakította a közösen létrehozandó képregény igényét, és ennek egyik eredménye – számos elvetett és jóval több, későbbre félretett ötlet mellett – az X-Embörök világának létrehozása lett.

Váradi Gábor képregénytörténetet is tanított a szegedi egyetemen

De miről is van szó? Nagy közös vállalkozásunknak olyan témát kerestünk, ami elég közérthető, elég ismert, vicces, teljesen magyar – úgy, hogy közben nem az –, és amihez mindannyian hozzá tudunk tenni valamit. Amiben legelőször megegyeztünk, az az volt, hogy valamiféle paródiát készítünk, mert ott fontos szerepe van a humornak, de ha csak simán valami viccesben gondolkodunk, az esetleg félremegy, vagy ami különösen rossz, azt mondják rá, hogy ez valaminek a másolása, koppintása, lopása stb. A paródiánál ilyen gond nincs, hiszen az mindig nyíltan fölvállalja, hogy mi az az alap, amelyre a koncepciót, a szatírát és végül a tényleges poénokat építi.

Különböző horror-, sci-fi- és fantasy-témák után jutottunk arra a meggyőződésre, hogy ha már képregényeket készítünk, akkor talán valami alapvetően képregényes dologban kellene gondolkoznunk; és mi is lehetne képregényesebb és közben egy magyar paródiának alkalmasabb, mint a szuperhős műfaj! Tehát magyar szuperhősök! Már maga az ötlet is, hogy a szuperhős-tematikát magyar környezetbe helyezzük, tökéletesen illeszkedett a paródia műfajához, hiszen hogyan is működhetne ez itthon?

Eredetileg filmben gondolkodtak az alkotók, végül képregény lett belőle

Akkoriban, a 2000-es évek elején egyre nőtt az igény a képregények rajongói és az egyre-másra a közönség elé lépő magyar alkotók körében a magyar szuperhősképregényre, csak sajnos eleve lehetetlen feltételekkel. Így aztán akárki akármivel állt elő, ha egyáltalán észrevették, és nyilvánosságot kapott, akkor mindig jött a fanyalgás, hogy miért nem komolyabb, miért nem menőbb, miért nem eredetibb, miért nem jobb stb.

Nos, ebben a környezetben sikerült eldöntenünk, hogy Magyarországra ültetett szuperhős-paródiát készítünk: az X-Emböröket. Először azonban filmezni kezdtünk, ám a film egyre döcögősebben haladt, majd 2006-ban végleg leállt, a forgatókönyvét pedig képregényre adaptáltuk.

A következő három évben ez a munka folytatódott, és rettenetesen lassan haladt. Az alkotógárda is folyamatosan szűkült, végül mégis elkészült az első, majd 2007 folyamán a második epizód.

És akkor elérkezett 2009, az első szegedi képregényfesztivál. És rá kellett döbbennünk, hogy Szeged képregényes élete országos szinten is mennyire gazdag és sokrétű. Nekünk pedig ahhoz, hogy fölmutathassuk a világunkat, elő kellett léptetnünk az addigi műveinket fióknak írt képregényből webcomická, amihez kellett egy saját honlap is: a fesztiválra már működő netes képregényt tudtunk prezentálni.

Mivel az első fesztivál sikeres volt, innentől ez diktálta az X-Embörök alkotási folyamatának a ritmusát. A második fesztiválra már elkészült az új oldalunk, az x-emborok.blog.hu is, amely aztán 2019 augusztusáig folyamatosan bővült új tartalmakkal, online olvasható képregényekkel, cikkekkel, dokumentációkkal, jegyzetekkel és egyéb írásokkal. A harmadik fesztiválra pedig elkészült az első nyomtatott képregényünk, amely egy a főtörténetből korábban kivágott, de önmagában kerek jelenet volt. Természetesen a megszokott „szerencsénk” itt is működött, ugyanis sikerült a nyomdának rosszul leadni a megrendelést, így 500 helyett csak 200 példány jött ki az egyébként is vékonyka promófüzetünkből, de azért sokan érdeklődtek, fölfigyeltek rá, hogy ez is a világon van.

Ötödik éve dolgoznak egy újabb köteten több mint száz vendégművésszel, és még nem látják a végét

2013-ban, az X-Embörök tízéves jubileumával egy időben sor került az ötödik fesztiválra, és a kettőt összekötve kiállítást készítettünk a Somogyi-könyvtárban az elmúlt tíz év anyagaiból, továbbá az addig elkészült öt fejezetet, amelyek egy tematikus egységet alkottak, egyszerre kihoztuk nyomtatott formában. Csakhogy az egyre gyarapodó fesztivál egy olyan termébe kerültünk, amelyet korábban nem vontak be a rendezvény lebonyolításába – így egyszerűen, dacára az útbaigazító tábláknak, nem találtak minket. És ezzel megtört valami...

Nagy tervekkel vágtunk a hatodik epizód, és ezzel együtt a második nagy tematikai egység elkészítésébe, de a lelkesedés valahogy már nem volt a régi. Ráébredtünk arra is, hogy akárhogy is számoljuk, az addigi sebességgel az elmesélni kívánt történetünknek a töredékét sem tudjuk elmondani, mire meghalunk...

Igaz, közben legalább országos hírre tettünk szert. Ugyanis valahol, egy amúgy elég jelentéktelen Facebook-bejegyzés alatti kommentben kaptunk egy „remek” kritikát, amelyben egy (nagy valószínűséggel) pesti fiatal, aki természetesen nem olvasta el, és talán a paródia mint műfaj lényegét sem értette, koppintásnak nevezte az X-Emböröket...

Közben az alkotógárda is tovább gyérült. Mivel a folytatás nem akarta adni magát, úgy döntöttünk, jegeljük egy kicsit, és addig megcsinálunk néhány rész retrósabb hangulatú előzményt. Ebbe belefektettünk egy-két évet, és gyakorlatilag semmire se jutottunk, viszont elkezdtünk eljárni a Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválra, a Hungarocomixra, és az egyre-másra induló vidéki képregényes fesztiválokra, börzékre, találkozókra, így legalább eljuttattuk az X-Emböröket az ország más részeibe is.

A retró sorozat ötletét aztán egy még retrósabbra cseréltük, és nekiálltunk földolgozni az X-Embörök legelső kalandját. Ez egy dupla füzet lett, amely három év alatt készült el. Itt tartunk most.

Folyamatosan haladtunk és építettünk és alkottunk, és közben a csapat szinte elfogyott, és a siker sosem volt arányban a belefektetett energiával. Most már ötödik éve dolgozunk egy köteten, több mint száz vendégművésszel, és még nem látjuk a végét, de a vírushelyzet miatt ez talán nem is meglepő.

18 év. Ezalatt mások fölnőttek, mi meg... sokat nevettünk és sokat bosszankodtunk, sokat agyaltunk, terveztünk, kutattunk, hagyományt ápoltunk és teremtettünk, kultúrát mentettünk, reméljük, hogy nevettettünk és elgondolkodtatunk. Ismeretségeket kötöttünk, barátokat és ellenségeket szereztünk, bejártuk az országot, képregényfesztiválról képregényfesztiválra.

Hogy siker volt-e? Nem tudom.

Megérte-e? Megérte.

Váradi Gábor

Az írás teljes terjedelmében a Szeged folyóirat 2021. áprilisi lapszámában olvasható.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: képregény Szeged folyóirat Szegedi Képregényfesztivál Szegedi Tükör Váradi Gábor

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés