Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Túl a városon
  • Modellváltás: 1300 milliárd forint hiányzik az egyetemeknek beígért pénzből, egyelőre csak a töredéke van meg
Túl a városon 2021. május 13. 17:53

Modellváltás: 1300 milliárd forint hiányzik az egyetemeknek beígért pénzből, egyelőre csak a töredéke van meg

Az Európai Unió egyértelműen jelezte, hogy nem ad pénzt az alapítványi működésre átálló magyar egyetemeknek. A kormány azzal igyekszik oltani a tüzet, hogy ígéri: saját forrásból pótolja az összeget. Csakhogy már így is hatalmas lyuk tátong a 2022-es központi költségvetésben.

Hirdetés

Az elmúlt napokban és hetekben sokat foglalkoztunk az unió Helyreállítási alapjával, ami a közösség gazdaságélénkítő csomagja, és amiből elvileg 5800 milliárd forint – 2500 milliárdos vissza nem térítendő támogatás és 3300 milliárdnyi hitel – járna Magyarországnak.

A kormány az alapítványi egyetemek fejlesztésére valóban rekordnagyságú összeget, 1500 milliárd forintot ígért. Hónapokig ezzel a pénzzel kampányoltak a modellváltás népszerűsítésekor, de később 1200 milliárdra csökkent az összeg. A szegedi kormánypárti sajtó kész tényként kezeli, hogy ebből a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 180 milliárd forintot kap.

A feltételezés nem volt alaptalan, mert a vidéki tudományegyetemek (Debrecen, Pécs, Szeged) valóban nagyjából ekkora összegre számíthattak annak az általuk romatempóban elkészített komplex fejlesztési tervnek az alapján, amit március 4-éig kellett benyújtaniuk.

Innentől minden feltételes mód

A feltételes mód indokolt, mert éppen kedden számoltunk be arról, hogy az alapítvány egyetemek fejlesztésére egészen biztosan nem számíthat uniós forrásból a kormány. Brüsszel fő kifogásainak egyike a Helyreállítási alap magyar felhasználásával kapcsolatban éppen az alapítványi egyetemek voltak.

Átláthatatlannak és nem ellenőrizhetőnek gondolja az EU az alapítványi egyetemnek szánt pénzek felhasználását. Ezért oda sem adja az eredetileg a hazai egyetemeknek ígért összeget. Az egyetemek új irányító testületeit, az alapítványi kuratóriumok tagjait a kormány nevezte ki, és azokban többségében a kormányhoz hű emberek találhatók. Hiába igyekezett ez ellen érvelni Stumpf István, az alapítványi egyetemeket ügyét felügyelő kormánybiztos, amikor többször hangsúlyozta, hogy a testület tagjait szakmai alapon állították össze.

A „nemzeti szempont”

Mindennek éppen a miniszterelnök mondott ellent, amikor szokásos pénteki rádióinterjúinak egyikében kijelentette: a kurátorok kiválasztásánál a „nemzeti szempont” érvényesült. Ezzel párhuzamosan kifejezett szándék volt, hogy „internacionalista–globalista” személyek ne lehessenek a tagok között – fogalmazott Orbán Viktor.

Bizonyára ez a kijelentés és az ideológiai indíttatású kurátori kinevezések Brüsszelben sem maradt észrevétlen, és csak szaporította azoknak a gondoknak a számát, amit az unió fogalmazott meg az alapítványi egyetemeknek juttatni kívánt fejlesztési összeg folyósítása kapcsán.

Egyelőre ugrott 3300 milliárd forint

Orbán Viktor már április végén lemondott a Helyreállítási alapból érkező összeg nagyobb részéről, 3300 milliárd forintról. Arra hivatkozott, hogy az alapból csak a vissza nem térítendő támogatásként megítélt 2500 milliárdra tart igényt az ország, a kedvezményes hitelkeretre nem.

Már akkor egyértelművé vált: a csökkentett összegből egészen biztosan nem lehet folyósítani a felsőoktatásnak beígért 1200 milliárd forint. Újabb adalék, hogy

a kormány a Brüsszelnek szánt fejlesztési tervet 2500 milliárdos összeghatárral nyújtotta be szerdán. Mára kiderült, ennek csupán 20 százalékát fogják az oktatási rendszerek fejlesztésére fordítani.

Kijózanító számok

Erről Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára beszélt a távirati irodának.

A fejlesztési pénzre váró egyetemek szempontjából óriási gond, hogy a nagyjából rendelkezésre álló 510 milliárd forintot nem kizárólag a felsőoktatásnak szánják. Ebből kellene fejleszteni a közoktatást, és ebből a keretből részesülne a család- és gyermekvédelem.

Mindez azt jelenti, hogy

hozzávetőlegesen 200 milliárd forintnyi fejlesztési pénzre számíthatnak az alapítványi egyetemek. Így könnyen kiszámítható, hogy 1000-1300 milliárd forint hiányzik a kormány egyetemeknek tett ígéreteihez képest.

Bár a kormány azt közölte, hogy a hiányzó összeget a hazai költségvetésből pótolja, ám ez az állítás igen gyenge lábakon áll. Nem pusztán azért, mert a hazai felsőoktatás finanszírozására a 2022-es költségvetés tervezete 400–450 milliárd forintot szán. Viszonyszámnak ez elég kijózanító.

Sokkal inkább azért, mert akár több éves bontásra is igaz, hogy akkora tartalékok nincsenek a központi büdzsében, amik fedezetet nyújthatnának az 1000–1300 milliárd forint előteremtésére.

A koronavírus-járvány miatt a költségvetés „roggyant” állapotban van, már így is hatalmas hiánnyal tervezték a jövő évi büdzsét. Azt pedig ma senki nem tudja, mennyi idő alatt talál magára a világ- és vele a magyar gazdaság. Ezek a tények nem teszik valószínűvé, hogy ilyen nagyságrendben legyen képes a kormány pénzt költeni felsőoktatási fejlesztésekre a közeljövőben.

Elképzelhető pénzügyileg más megoldás: kötvényt is kibocsáthat a kormány, bár a kamatteherrel is számolnia kell. Vélhetően magasabbal, mint a kedvezményes uniós hitellehetőségé.

A 28 ezer 505 milliárd 209,9 millió forintos kiadási főösszeg mellett 25 ezer 352 milliárd 556,9 millió forintos bevételi főösszeggel számolnak, ez azt jelenti, hogy a költségvetést 3152 milliárd 653 millió forintos hiánnyal tervezik, ami 5,2 százalékos növekedés és 3 százalékos infláció mellett is figyelemreméltó, 5,9 százalékos hiányt jelent.

Nem tudjuk, miért

Orbán Viktor eddig semmivel nem indokolta meg, miért nem él az ország a 3300 milliárd forintos európai hitel lehívásának lehetőségével, ugyanakkor igaz, hogy ezt 2023-ig még megteheti. Ez akár azt is jelentheti, hogy egy kormányváltás esetén a megalakuló új kabinet lehívhatná ezt az összeget, nem feltétlenül az alapítványi egyetemek fejlesztéseire.

Kormányzati szinten azzal védték az igénybe vehető uniós hitel felvételének elutasítását, hogy nem akarják eladósítani az országot. Ezt azonban erős fenntartással érdemes kezelni. Tudva, hogy rekordnagyságú hitelt vett fel az ország a paksi atomerőmű bővítésére, a Budapest–Belgrád vasútvonal megépítésére, valamint a kínai Fudan egyetem budapesti kampuszának kivitelezésére. Sokkal rosszabb hitelmutatók mellett, mint amilyen a Helyreállítási alapból igénybe vehető uniós hitelé.

Ezekben a hetekben a felsőoktatás szereplői a kormánnyal együtt kereshetik a szóban forgó 1000–1300 milliárd forintot. Azt a pénzt, amit az alapítványi egyetemeknek biztosra ígérték.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: alapítványi egyetem alapítványi működés fejlesztés modellváltás Orbán-kormány Palkovics László Rovó László Stumpf István Szegedi Tudományegyetem
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés