Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2021. május 12. 14:18

Napnővér, holdfivér – Sinkovics Gábor jegyzete


Hirdetés
Hirdetés

„Fivérem, Nap, és nővérem, Hold. Oly ritkán látlak. Hallom hangotok, nyomaszt a sok gyötrelem és gond. Mert Isten része minden földi lény, érzem jóságát és szívem újra él. Fivérem, Nap és nővérem, Hold most végre látlak, hallom hangotok, megölelném az egész világot.”

Miután népünk bölcs vezére egy határozattal, no meg a nemzeti konzultáció segítségével véget vetett a járványnak, új élet kezdődhet. A túlélőknek persze. Levehetjük a maszkot, mintegy lélegzethez jutva, nagyot sóhajtva.

Levehetjük – és így lehull az álarc is.

Ott állunk majd valamennyien klottgatyában, ha újra egy napra nyár lesz, ott állunk majd esőkabátban, gumicsizmában, ha negyven napig zuhog a zaklatott gondolatokkal teli fejünkre az égi áldás.

Az álarc mögött pedig megmutatkozik majd a szépségünk.

Mert szépek vagyunk.

Hogy mennyire szépek, azt különböző televíziós műsorok segítségével is megállapíthatjuk. Mert megmondják nekünk. A pofánkba vágják. Nem lacafacáznak, nem udvariaskodnak, nem mismásolnak.

Azt is megmondják, ha rondák vagyunk.

Rondák, és gonoszak.

Igaz, Bandi bá’?

Ha férfiről, ha nőről van szó, jöjjön a kritika, mert hátha segít. Hátha majd plasztikáztat, botoxoltat, tupíroztat, hajat beülttet, ajkat feltöltet, és három centi vastag púdert használ – a szerencsétlen.

Mi magunk is.

Mert a szépségdivat, örökérvényű divat, és ez a rendszer, amiben élünk, el is várja tőlünk mindezt. Milyen is az ideális magyar nő, Bandi bá’? Természetesen kormánypárti. Hogyan is fogalmaztad: azok szebbek, mint az ellenzékiek. Milyen bölcs megállapítás. Széles látókörű ember vagy, Bandi bá’, a többi megmondóemberrel együtt. És bevallom, irigykedve nézlek benneteket, ahogy ültök ott a stúdióban, röhögcsélve, a torkotokat köszörülve, gunyoros mondatokat magatokból kipréselve, mindenkit lenézve, leprolizva, aki – nem ti vagytok.

A pörköltszaftos tornatrikó, ugye?

Ezek lennénk mi, Bandi bá’ – ti pedig a VOR-márkájú zakótokban ott parádéztok, mint az uralkodó osztály leghangosabb szavalókórusa. Egyszer már feltettem ezt a kérdést, most újra leírom:

Néztek-e időnként tükörbe? Látjátok-e magatokat úgy istenigazából? Elfogultság, önimádat nélkül.

Az a bajusz például, Bandi bá’...

Látod, ha az általad rondának és gonosznak titulált Szabó Tímea azt írná ki a közösségi oldalára, hogy ő még ilyen gondozatlan, visszataszító, idejétmúlt férfiatlan szőrcsomót nem látott – hát mit szólnál akkor ehhez?

Megsértődnél?

De látod, Bandi bá’ már idejutottunk, már itt tartunk, hogy a külsőt is támadjuk. Az emberi külsőt is támadjátok, nemcsak azt a rohadt, kommunista belsőt. Azt a tolvaj, lopós, internacionalista, komcsi ént. És hogy meglepődtetek, amikor Karácsony Gergely azt merészelte mondani, a mi bölcs vezérünkre, hogy alacsony és kövér. Nem szerencsés megfogalmazás, szó se róla.

Mindenesetre tényszerű.

A ronda ugyanakkor meglehetősen szubjektív fogalom.

Ki a szép nő, neked és nektek, Bandi bá’?

Persze, Marilyn Monroe, naná. Telt idomok, csábító, vad stílus, minden porcikájában nő. Vajon elvárható-e egy politikustól, még ha ellenzéki is a szerencsétlen, hogy rá hasonlítson? Mert azért lássuk be, Bandi bá’, a ti oldalatokon sem szexis manökenek parádéznak, a vastag szemöldök, a férfias karakter, hogy lábbal is jól kezeli a lasztit, meg az agyonszoláriumozott üres tekintet... hogy is mondjam, messze van a Marilyn Monroe-i csábítástól.

De kérdezek én tőled valamit, Bandi bá’!

Láttad-e a Napfivér Holdnővér című filmet?

Láttad-e Franco Zeffirelli édes-bús meséjét? Mindez csak azért jutott eszembe, mert ti folyamatosan a keresztény értékekről hablatyoltok, sőt abban a műsorban, amelyikben te rondának és gonosznak nevezted a politikusnőt, Jézus Krisztusról, a lelki béke megtalálásának fontosságáról beszéltél. Hogy jön össze a kettő, Bandi bá’? A lecikizett, földbe döngölt, nőiességében megsértett ember, no meg a ti, szeretetteljes vallásosságotok? Ha nem láttad a filmet, kicsit segítek. Zeffirelli gyönyörűséges gondolatai és képsorai elsősorban arról szóltak, hogy mennyire fontos az életünkben az önzetlenség, a szerénység, az önfeláldozás, a segítőkészség, a természet szeretete, a pusztítás helyett az alkotás képessége és öröme.

Tudtál követni?

A taknyán-nyálán kirángatott ellenség.

Ez is a keresztényi gondolkodás része, igaz? Egyre kevesebben hisznek már nektek. A fanatikusaitok akasztással fenyegetik a hazaáruló baloldalt, a gyűlölet magvai, amiket évek óta szórtok, potyogtattok, itt is, ott is, szép lassan szárba szökkentek, a termések beértek. Kés villan a buszon, vér fröccsen a Free SZFE-maszk alatt. Sokan baltát ragadnának, hogy megvédjék a hazát, a ti hazátokat, ami a mi hazánk is egyben... Hogy megvédjék a nem létező ellenségtől. Azoktól, akik nem hisznek a ti vezéretekben.

Ilyen világot teremtettetek, Bandi bá’.

Benne ronda nőkkel. Szutykos odúval, ahol színészóriásokat neveltek évtizedeken át.

Csupa hányinger, csupa rothadás, csupa pattanás. Aki és ami nem ti vagytok.

Jézus Krisztus szavaival mossátok ki a szátokat.

Már ha érted ezt, Bandi bá’.

Franco Zeffirelli megmutatta a hetvenes évek elején, hogy mi a tiszta erkölcs.

Hogy mi a szépség, és mélység az életben.

Mese volt, amelyet tán ki is nevettünk.

Mese volt, hogy el kell dobni a gazdagságot, a díszes ruhát, a dölyfösséget, a kapzsiságot, az erőszakot. Már akkor is mese volt – most pedig a XXI. század Magyarországán idejétmúlt, nézhetetlen és értelmetlen valami.

Pedig nektek szól, Bandi bá’.

Nektek, akik a vallásosság, a kereszténység nevében indítottatok hadjáratot.

Bár... Most hogy így jobban belegondolok, valahogy mégsem szeretném megnézni, ahogy Rogán Tóni vagy épp te, Bandi bá’ ledobjátok a ruhátokat valamelyik templomban, és azt kiabáljátok, hogy: Neeeee!

Aztán elindultok valahová az erdőbe, vissza a természetbe, két kézzel templomot építeni.

Íme, Bandi bá’ egy aprócska idézet a filmből:

„Álmod úgy valósul meg, ha apránként építesz. Ne tégy sokat, de azt jól. Öröm lesz a bére. Életed éld szabadon, szánj időt a szépre, kőre követ nap mint nap, titkod lassan érik. Így növekszel nap mint nap, míg felérsz az égig…”

Élj szabadon.

Szánj időt a szépre.

Próbáljátok meg ti is, Bandi bá’, mert a fiatalok, ha nem is Franco Zeffirelli filmje miatt, de megpróbálják ilyen gondolatok mentén élni a hétfőket, a szerdákat, az ünnepnapokat. Csak hagyjátok őket.

Hagyjátok őket tanulni, szabadon gondolkodni, az egyetemeken, a főiskolákon, ahová már odavezényeltétek a komisszárjaitokat.

A keresztény szeretet jegyében.

Tudod, Bandi bá’... Még az is lehet, hogy ez a bajusz úgy, mint a szakáll, előbb-utóbb újra divat lesz.

Sinkovics Gábor

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: jegyzet Sinkovics Gábor vélemény Bencsik András

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés