Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Művház
  • Megingathatatlan magas minőség – Bak Róbert ajánlja Szvoren Edina Nincs, és ne is legyen című könyvét
Művház 2021. május 8. 10:20

Megingathatatlan magas minőség – Bak Róbert ajánlja Szvoren Edina Nincs, és ne is legyen című könyvét


Hirdetés

Szvoren Edina 2010-es debütáló kötetével – a magyar irodalmi életbe valósággal berobbanó Pertuval –, illetve az azóta megjelent minden egyes újabb művével folyamatosan bizonyítja, hogy nemcsak az egyik legegyedibb hangú, de az egyik legjobb kortárs kisprózaírója is hazánknak. Így természetesen a nyár elejére tervezett új könyve, a Mondatok a csodálkozásról is az idei év legjobban várt alkotásai között van sokaknál. Amíg azonban ezt nem vehetjük kézbe, a Magvető kiadó gondoskodik arról, hogy mindenütt elérhetőek legyenek az olyan régebbi Szvoren-kötetek, mint a Nincs, és ne is legyen.

Elmondható, hogy az írónő eredetileg 2012-ben megjelent műve ugyanazt a hihetetlenül magas minőséget és színvonalat hozza, mint a már említett pályaindító Pertu, vagy az azóta megjelent két másik kötete (Az ország legjobb hóhéra, Verseim). Már önmagában az is ritka, hogy egy írói pálya során ne legyen semmiféle megingás, és egy szerző folyamatosan ilyen magas szinten tudjon alkotni, ráadásul úgy, hogy az általa használt és azonnal felismerhető hang sosem válik unalmassá vagy önismétlővé.

Ezenkívül engem azzal is mindig meg tud lepni Szvoren, hogy előre sosem lehet sejteni, hogy merre fognak elindulni ezek a korlátozott időben és térben játszódó történetek, amelyek közös pontja, mondhatnám origója, a szeretetlenség, a kommunikációképtelenség, na meg a családok és személyes kapcsolatok diszfunkcionális voltának érzékeltetése.

Persze hogy ezek működjenek, természetesen szükség van egy olyan pontos, precíz, sallangmentes, távolságtartó és nagyon furcsa, ritkán használt szavakat, szóösszetételeket is folyamatosan használó nyelvezetre, ami megint csak az írónő sajátja:

„A Kesselweg páros oldalának nyoma veszett egy park mögött. A bonniak esernyőket aggattak a kerítésre. A kerítésszemeknek hal formájuk volt, és épp arra úsztak, amerről ők jöttek anyával: anya és Szerelemgyerek. Üres pórázok himbálóztak a kovácsoltvas dárdákon. A park közepén zöld pavilon állt, egyik oszlopán zsinórírásos, vörös falfirkával: womb. Egy copfos férfi citromot görgetett a pingpongasztalon.”

De hogy az itt szereplő elbeszélésekről is ejtsek pár szót: a „Hundeschule” egy alkoholista férj elől menekülő nő és gyermeke, valamint az őket befogadó rigolyás, rosszindulatú és uralkodó természetű egykori disszidens kapcsolatát mutatja be. Az írónő ragyogóan ábrázolja azt a zárt és érthetetlen világot, amelybe az ismeretlen Németországba csöppenő nő és gyermeke kerül, és amelyet a már említett főbérlőjük/jótevőjük/zsarnokuk jelenléte csak még tovább nehezít.

A „Dé halálában” az édesanyja némileg váratlan elvesztésével (gyors lefolyású betegség) szembesülő, és egyébként a piaci halárus mellett az eladott halak kivégzésével foglalkozó fiú szemén keresztül látjuk a világot és azokat az eseményeket, történéseket, amelyeken ilyenkor mindenkinek át kell esnie. A hangsúly azonban itt is a kapcsolat és így a gyermek reakcióinak ridegségén, illetve a megfigyelések pontosságán van.

„A térre, le” hősnője egy meg nem nevezett betegségben szenved, ám nem csak ezzel az állapottal kell szembesülnie, hanem azzal is, hogy egyedül kell beköltöznie egy ismeretlen paneltömbbe, ahol szép lassan meg kellene szoknia a mindennapos furcsaságokat (az egyre szaporodó, korlátok mellé láncolt babakocsikat, a postaládán lévő nevét folyamatosan összefirkáló ismeretlen idegesítő csínytevését, vagy a rá folyton ferde szemmel néző anyukákat), és természetesen az induló új életét.

Így leírva persze nincs sok érdekes Szvoren történeteiben, de ha agyonütnek sem tudnék mondani még egy olyan kortárs kisprózaírót, aki egyszerre képes ilyen tökéllyel játszani az elbeszélők személyével (van itt férfi, nő, gyerek, és persze mindenféle világlátás és személyiségtípus), ilyen furcsán vezetni a történetek ívét, így használni a magyar nyelvet és ilyen éles, különös, aprólékos megfigyeléseket tenni. Szóval, aki eddig még nem olvasott volna semmit a szerzőtől, annak ez az újrakiadás egy remek lehetőség, ám arra mindenki készüljön fel, hogy itt sehol sem lesz vidám nevetés, vagy happy end.

Bak Róbert

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Bak Róbert irodalom könyv könyvajánló kortárs irodalom Szvoren Edina
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés