Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2021. május 6. 07:11

Költségvetés 2022: oktatásra kevesebbet, sportra, hadseregre és magára többet költene a kormány

Egyértelműen választási költségvetést terjesztett a parlament elé Varga Mihály pénzügyminiszter, 5,9 százalékos GDP-arányos hiánnyal, 79,9 százalékos államadóssággal számolva. A Költségvetési Tanács és a Magyar Nemzeti Bank sem elégedett. Az önkormányzatoknak nehéz évük lesz 2022 is.

Hirdetés

A 2022-es költségvetés legnagyobb vesztesének az oktatás tűnik, az idei 2223 milliárd forintról 2180 milliárdra csökken az ágazatra költött pénz, 43 milliárd forinttal vágják meg ezt a területet.

Az oktatáson belül is a felsőoktatás finanszírozása csökken nagyot, 598 milliárdról 453 milliárdra. Gondolhatnánk, hogy a visszavágás érthető, hiszen szinte minden állami egyetemet magánalapítványokba szervezett ki a kormány, többségükhöz állami részvényvagyont is adott, abból a fenntartásuk megoldható. Ugyanakkor egyre inkább úgy néz ki: sem 1500, sem 1100 milliárd forint nem jön az uniós helyreállítási alapból, épp az alapítványi kiszervezgetés miatt, így kérdéses, hogy mire lesz elég az erre szánt költségvetési forrás.

Nem fukarkodott viszont az állam saját magával. Idén 4248 milliárd forintot emésztett föl az államapparátus, tehát az állam működtetése, jövőre 4638 milliárdot fog. GDP-arányosan egyébként 8,2 százalékot jelent ez az összeg, ami a legmagasabb az Európai Unióban.

Nyertese lesz – tegyük hozzá, hogy ismét – a jövő évi költségvetésnek a sport. Háromszázról 405 milliárdra nő az erre fordított összeg, és ehhez jönnek még a tao-milliárdok. A sportolók tehát nem panaszkodhatnak jövőre sem.

Szintén jól jár a sereg is, honvédelemre a 2021-es 778 milliárd helyett majdnem 1000 milliárdot költünk, ez a GDP 1,8 százaléka, amivel közelítjük a NATO-beli 2 százalékos vállalásunkat.

A 13. havi nyugdíj első fele jár majd az ellátottaknak jövőre, ami 228 milliárd 800 millió forint extra kiadást jelent.

A benyújtott törvénytervezet azt  írja: „A kormány 2010-ben azt az ígéretet tette, hogy évről évre megvédi a nyugdíjak reálértékét. Ennek köszönhetően a 2022. évi költségvetésben tervezett 3 százalékos nyugdíjemelést is figyelembe véve 2011 és 2022 között a nyugdíjak 48,1 százalékkal nőnek, a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően pedig vásárlóerejük több mint 10 százalékkal javul”. Mindenki eldöntheti, hogy érzi a javulást vagy sem.

A 25 éven aluliak adómentességére 140 milliárd, az otthonteremtési támogatásokra 381 milliárd 786 millió forintot számol a kormány, míg az egészségügyi béremelés 458 milliárd 820 millió forintba kerül 2022-ben.

Ez utóbbiakat is a 7300 milliárd forintos Gazdaság-Újraindítási Akcióterv elemeiként számolják el a költségvetésben. Érdekesség, hogy az egyházak 30 milliárdos támogatását is ide veszik.

A választási költségvetés címke leginkább a büdzsé makroszámain látszik. A 28 ezer 505 milliárd 209,9 millió forintos kiadási főösszeg mellett 25 ezer 352 milliárd 556,9 millió forintos bevételi főösszeggel számolnak, ez azt jelenti, hogy a költségvetést 3152 milliárd 653 millió forintos hiánnyal tervezik, ami 5,2 százalékos növekedés és 3 százalékos infláció mellett is figyelemreméltó, 5,9 százalékos hiányt jelent.

Emiatt az államadósság sem csökken a tervezett 5,2 százalékos növekedés ellenére sem, GDP-arányosan 79,9 százalékos államadóssággal számolnak Varga Mihályék. Adósságszolgálatra 1413 milliárd forintot költenek majd jövőre.

A pénzügyminisztérium a gazdaság újraindítására fordított 7300 milliárd forinttal valamint az lazább uniós elvárásokkal magyarázta a büdzsé „elengedését”, de ha ránézünk az újraindításnál felsorolt számokra, akkor abban több sem kötődik kifejezetten az újraindításhoz. Ezért inkább a 2022-es választás tényével magyarázható a hiány elengedése.

Hogy mást ne citáljunk ide: a Paks2-re 2022-ben elszámolt 270 milliárd forint is ebben a csomagban található, de itt van a 25 éven aluliak adómentességének 140 milliárdos költsége, az egészségügyi béremelés 458 milliárd 820 millió forintja és a 13. havi nyugdíj vonatkozó kiadásai és az egyházak támogatása is.

És ha már egészségügyi béremelés, jórészt ennek köszönhetően a 2021-es 2115 milliárd forinthoz képest 2022-ben 2883 milliárd forintot költ a kormány erre a területre. Ezzel GDP-arányosan egészségügyi kiadások már elérik az 5 százalékot, igaz, ez még mindig az egyik legkevesebb az Európai Unióban.

Tavalyelőtt, amikor ugyanez a magyar adat 4,5 százalék volt, a harmadikok voltunk az unióban. Hátulról. Csak Lettország (4,2 százalék) és Ciprus (4 százalék) áldozott arányaiban kevesebbet a GDP-jéből egészségügyre. Az uniós átlag akkor 7 százalék volt, az arányaiban legtöbbet költők: Ausztria (8,3) Dánia (8,2), Franciaország (8), Hollandia (7,7), Szlovákia (7,7) voltak. Hangsúlyozzuk, GDP-arányos költésről, tehát százalékokról van szó, nem összegekről.

A helyi önkormányzatok támogatására 2022-re 873 milliárd 354 millió forintot költene a kormány, ez nagyon hasonló a tavalyi 864 milliárd 816 millió forinthoz. A szűk 7 milliárdos növekedés viszont várhatóan nem lesz elég a járvány okozta többletfeladatok és a növekvő költségek fedezésére, így az önkormányzatok helyzete biztosan nem javul jövőre.

Ennek egyik jele, hogy a kormány 2022-ben is magánál tartaná a gépjárműadót, ami összesen 36 milliárd forint körüli összeget jelent.

Érdekesség, hogy a gépjárműadó teljes összegét, azaz mintegy 90 milliárd forintot a járvány elleni védekezési alapba teszi a kormány. Ide kerül a kiskereskedelmi adó 76 milliárdja és a járvány elleni védekezés központi tartalékául szolgáló 20 milliárd forint. Így az alap 166 milliárdos lesz jövőre.

Kérdés, hogy milyen járvány ellen védekezik a kormány 2022-ben, vagy milyen járványügyi intézkedésekre költene 166 milliárdot jövőre.

A 2022-es költségvetés tervezetét ide kattintva böngészheti!

Z

(Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: 2022-es költségvetés egészségügy gépjárműadó költségvetés 2022 oktatás önkormányzat
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés