Hirdetés
Hirdetés
Szegeden 2021. április 27. 08:14

A nyáj, az immunitás, no meg a birkák – Márok Tamás jegyzete

– Én erős, vagyok, nem oltatom be magamat! – mondta öntudatosan a fodrászom.

Hirdetés

Mondhattam volna neki, hogy hányan gondolták így, akik ma a temetőben fekszenek, hivatkozhattam volna 70 éves édesanyjára, meg arra, hogy egy többszáz fős intézményben dolgozik, kifejezetten az a munkája, hogy naponta sok emberrel kerüljön testközelbe, hisz hajat alakít. De semmi ilyesmivel nem próbáltam győzködni, csak annyit mondtam: Akkor én félni fogok tőled, lehet, hogy más fodrászt kell keresnem.

Ezen azért kissé elmélázott, láthatóan nem tudta eldönteni, hogy komolyan beszélek-e.

Komolyan beszéltem.

A járvány eleje óta többször beszélgettem a kitűnő szegedi járványmatematikussal. Röst Gergely mindig izgalmas és közérthető elemzéseket ad, számításai rendre bejönnek. Egy dologban azonban nem értek egyet vele. Ő a nyájimmunitás helyett szeretné bevezetni a „közösségi immunitás” fogalmát.

Szerintem viszont a nyáj nagyonis kifejező! Erősen sugallja, hogy egy összetartozó csapat vagyunk, egymástól függünk, együtt sírunk és együtt nevetünk. A kafferbivalyok is csapatot, nyájat alkotnak, s ha oroszlánok támadják meg őket, szorosan egymás mellé, falanxba állnak és szarvukkal képesek megvédeni magukat. Ha egy vagy kettő kilógna sorból, őket menthetetlenül fölfalnák a ragadozók.

Egy járványban az immunitást kétféleképpen lehet megszerezni. Természetes úton úgy, ha valaki átesik a betegségen. Emlékszem,

gyerekkoromban, amikor öcsémmel bárányhimlősök lettünk, több ismerős család hozta át a gyerekeit, hogy ők is kapják el. Legyenek túl rajta! A lányos szülőknél még nagyobb keletje volt a rózsahimlőnek,

a rubeola ugyanis a terhes nőkre komoly veszélyt jelenthet.

A koronavírus esetében ez az út, a szándékos megfertőződés fölöttébb kockázatos volna, hisz teljesen kiszámíthatatlan, hogy ki vészeli át könnyű tünetekkel, ki kerül kórházba és kinek a számára végzetes a covid. Vannak viszont védőoltások, amelyek most már tömegesen és ingyen elérhetők. A járványt akkor lehet megfékezni, ha az immunisak aránya olyan magas lesz, hogy a megfertőződés kockázata minimálisra csökken. A betegségen átesettek és az oltottak számát azonban nem lehet összeadni, mert a két csoport között jelentős az átfedés. Ráadásul az oltás erősebb védettséget ad, mint az, ha valaki átesik a fertőzésen.

Ahhoz, hogy a járványt megfékezzük, nem kell mindenkit beoltani, csak a társadalom 60–80 százalékát. Ez a szám minden járványra jellemző, attól függ, mennyire fertőzőképes a kórokozó. Az eredeti vuhani vírus alap fertőzőképessége 2,5 volt, egy ember védekezés híján átlagosan ennyi másikat fertőzött meg, A brit variánsnál ez a szám, magasabb körülbelül négy. Ebből az következik, hogy a vuhaninál a nyájimmunitás eléréséhez a lakosság hatvan százalékát elég beoltani, a brit esetében viszont ez a szám minimum hetvenöt százalék. A nyájimmunitást azonban máshogy is meg lehet fogalmazni:

ha egy közösségben a többség oltott, az védelmet nyújt az oltatlanoknak is.

Ez nagyon fontos nézőpont: aki beoltatja magát, az nem csak magát védi meg a vírussal szemben, de nyájának többi tagját is járványtól. Nem csak magunkért vagyunk felelősek, hanem másokért is. Elsősorban a családunkért, a barátainkért, munkatársainkért. Máshogy fogalmazva: aki nem oltat, az őket sodorja veszélybe elsősorban.

Az oltás másik sajátossága, hogy saját döntésünkön alapul. Persze vannak olyan betegegek, például azok, akik például új vesét, májat vagy szívet kaptak, vagy az immunhiányban szenvedők, akiket nem szabad oltani. Nos, az az egészséges ember, aki visszautasítja a vakcinát, őket fokozott veszélybe sodorja. Meggyőződésem, hogy

a koronavírus esetében az oltás fölvétele nem csak egészségügyi, de erkölcsi kérdés is.

Azt fejezi ki, hogy felelősséget érzünk embertársaink iránt, nem akarjuk őket bajba sodorni, azaz megfertőzni. Előfordul persze, hogy oltott ember is megfertőz másokat, de ez ritka. Másrészt aki kapott vakcinát, annak a szervezetében sokkal kevesebb a vírus, mint annál, aki nem. Következésképpen sokkal kevesebbet is ürít, kevésbé fertőz.

Régóta meggyőződéses szabadelvű vagyok, de

semmilyen problémát nem látnék abban, ha a koronavírus elleni védőoltást kötelezővé tennék.

Az oltás ingyenes, bizonyítottan hatásos és biztonságos. Jelenleg is kötelező például a TBC, a diphtéria vagy a kanyaró elleni oltás. De ha nem is lesz kötelező, a védettségi kártyához mindenképpen jelentős előnyüket kell kapcsolni. Ezzel a kétkedőket is ösztönözni lehet az oltásra. Fontosabb azonban a nyáj érdeke: a renitensek ne veszélyeztessék a többség egészségét és életét! Aki megrögzött szkeptikus, az ne jöjjön velünk színházba, ne szolgálják ki a vendéglőben, sőt az sem ördögtől való, ha nem engedjük buszra, vonatra, repülőre ülni. Etgy csomó munkakör betöltését is hozzá kellene kapcsolni a védettséghez, elsősorban azokat, akik sok emberrel találkoznak munkájuk során. Boltban, bankban, sörözőben, hivatalban olyanok szolgáljanak, akik védettek. Én ugyan nem vagyok irigy ember, de méltánytalannak tartom, ha valaki az én védettségemre bazíroz!

Nem szeretném, ha néhány ostoba birka miatt jól belénk marna a járvány farkasa!

Márok Tamás

Nyitóképünk illusztráció.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: járvány jegyzet koronavírus Márok Tamás pandémia vakcina védőoltás vélemény világjárvány
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés