Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Szajbély Mihály az Infosztrájkon: valódi garanciákat akart, ezért fogalmazta meg a módosító indítványát
Szegeden 2021. április 22. 13:50

Szajbély Mihály az Infosztrájkon: valódi garanciákat akart, ezért fogalmazta meg a módosító indítványát

Az online fórumon résztvevő Fleck Zoltán, az ELTE professzora kijelentette, az egyetemek átalakítása presztízskérdés is a kormánynak, már csak ezért is véghezviszik.

Hirdetés

Az elmaradt tárgyalás szempontjai és az átalakulás törvénytervezete címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a VVL -Veritas Virtus Libertas, a Szegedi Tudományegyetem önszerveződő polgárainak csoportosulása, a Titkos Egyetem civilszervezettel közösen az Infosztrájk programsorozatában. A téma a Szegedi Tudományegyetem alapítványi egyetemmé alakulása, az a bizonyos szenátusi ülés, ahol eldőlt ez a kérdés, illetve mindazok az események, történések, tettek, amik a szenátusi ülés előtt, illetve azóta történtek. A beszélgetést Barát Erzsébet, az SZTE BTK Angol Tanszékének docense moderálta, a meghívott vendégek

  • Szajbély Mihály professzor, a Kommunikáció- és Médiatudományi tanszék oktatója, a BTK egyik szenátora,
  • Fleck Zoltán professzor, az ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének tanszékvezetője, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet igazgatója,
  • Nagy Blanka, az SZTE ÁJTK politológia szakos hallgatója és ügyvédje, Kovács Tamás szegedi önkormányzati képviselő

voltak.

Még egyszer a Szajbély-féle módosító indítványról

A beszélgetést Barát Erzsébet Szajbély Mihály módosító indítványának átismétlésével kezdte. A professzornak ugyanis volt egy hat pontos javaslata, aminek az volt a lényege, hogy ha már mindenképpen át kell alakulnia alapítvány fenntartású egyetemmé a Szegedi Tudományegyetemnek, akkor az hogyan valósuljon meg. Azonban az elhíresült szenátusi ülésen erről végül nem volt szó, pedig lehet, minden másképp történt volna. Szajbély ezután panaszlevéllel fordult Rovó László rektorhoz, aki érintettsége miatt továbbküldte Palkovics Lászlónak, az ITM első emberének. Mi volt a professzor célja ezzel a meg sem tárgyalt alternatív javaslattal? – kérdezte Barát Erzsébet.

– Az egész modellváltást nem tartottam észszerűnek. Azért nem, mert azok az érvek, amik elhangzottak a modellváltás mellett, azok minden további nélkül a mostani rendszerben is megvalósíthatóak lettek volna, ha erre lett volna kormányzati akarat, és a törvényi hátteret is olyan módon alakították volna. A nehézségek, amiket az alapítványi forma hivatott kiküszöbölni, az ennek a létrehozása nélkül is kiküszöbölhető lett volna. Miután ez nem történt meg, úgy gondoltam, nem reális cél megpróbálni megakadályozni a modellváltást, de úgy gondoltam, ennek a modellváltásnak olyan garanciák mentén kell végbemennie, amik valósak és az egyetem érdekeit szolgálják, megőrizhető, garantálható az autonómia. Annak idején egy hat pontos javaslatot tettem, amit kiegészítettem egy hetedik ponttal és a hatodikat is kiegészítettem. A hatodik pont a szenátus és a kuratórium viszonyáról és összetételéről szólt. Itt belefogalmaztam egyértelműen, hogy a szenátusnak legyen egyetértési joga a kuratórium elnökének a személyéről és delegálhassa a tagok kétharmadát akkor, amikor az alapítvány létrejön, és akkor is, amikor a tisztségek megüresednek. Legyen joga a szenátusnak évente értékelni a kuratórium működését és az általa delegált kuratóriumi tagok névsorát öt évente felülvizsgálni, illetve öt évente tisztségükben megerősíteni vagy felmenteni és újakat delegálni. A leglényegesebb azonban a pluszban hozzáfűzött hetedik pont lenne, lett volna:

„a modellváltást az egyetem szenátusa csak abban az esetben támogatja, ha a fenti hat pontban megfogalmazott elvek és garanciák maradéktalanul érvényesülnek, azok egyértelműen megfogalmazódnak az alapítvány alapító okiratában, és erre a februári kormányülés írásbeli garanciát ad.”

Akkor még úgy nézett ki, hogy február 9-én megszületik a döntés – mondta Szajbély Mihály, aki azt is megjegyezte, akkor úgy gondolta, az egyetemekhez intézett „váratlan újévi ajándék” valójában formális volt, a feltételek, amiket végül a Szegedi Tudományegyetem szenátusa is megszavazott, voltaképpen jámbor óhajok, nem arra volt kíváncsi a kormány, milyen feltételek mentén akarja az SZTE az alapítványi átalakulást.

– Minket most megkérdeztek, de nem azt várták, hogy megmondjuk, milyen feltételek mellett szeretnénk a modellváltást, hanem mondjunk igent vagy nemet, aztán a feltételek olyanok lesznek, amilyenek. Én azt szerettem volna ezzel a beadványommal elérni, hogy ezek a feltételek, amiket a szenátus megfogalmazott és én egy kicsit élesebbre fogalmaztam, azok valódi garanciák lettek volna, ezért fűztem hozzá a hetedik pontot is. Ezt a határozati javaslatot végül nem tárgyalta a szenátus, nem szavazott róla. A panaszom nem is erről szólt, azzal kapcsolatosan voltak kifogásaim, hogy az első szavazás hogyan zajlott le – tette hozzá a professzor.

Született egy panasz – mi lett vele?

A szenátusi ülés és a közepesen botrányos szavazás után sokan vártak arra, a Fővárosi Törvényszékhez fordult a szenátus valamelyik tagja. Helyettük végül Nagy Blanka joghallgató lépett, aki végül beadta ezt a panaszt. Azóta viszont nem sokat lehet tudni arról, hol tart a beadvány. Nem véletlenül.

– Azért döntöttem úgy, beadom a panaszt a törvényszékhez, mert teljesen nyilvánvaló szabálytalanságok történtek: nem volt teljesen világos, miről szól a szavazás – mondta Nagy Blanka. Ügyvédje, Kovács Tamás ezt azzal egészítette ki, látszott az ülésen, hogy arra megy ki a játék, hogy a rektor a lehető leggördülékenyebben vigye végig a döntést a modellváltásról. Kovács arra is felhívta újfent a figyelmet, hogy a szavazáskor sem Rovó László rektor, sem Fendler Judit kancellár nem szavazott egyértelműen: sem a kezüket nem emelték fel, sem semmilyen számítástechnikai eszköz segítségével nem szavaztak, többek között ezeknek az anomáliáknak a kivizsgálásra kérték a Fővárosi Törvényszéket. Nagy Blanka a keresetlevelét egyszerre elküldte a törvényszéknek és az egyetemnek is. Egy héttel később iktatták, kiszignálták egy a bíróra, aki azt kérte a Szegedi Tudományegyetemtől, hogy küldjék meg a szükséges dokumentumokat. Egyelőre itt tart az ügy. Nagy Blanka és Kovács Tamás az egyetemtől semmilyen iratot nem kapott, egyelőre várnak. Az egyetemnek harminc napja lett volna beküldeni az iratokat. Nagy Blanka kért egy védintézkedést is, egy ideiglenes hatályú döntést a Fővárosi Törvényszéktől, hogy amíg nem dönt jogerősen, addig ennek a határozatnak, azaz az alapítványi átalakulásnak a végrehajtását ne lehessen megtenni.

– Egy kormányrendelet jelent meg a keresetünk beadása után, ami arról szól, felfüggeszti a törvényszékeknek és a közigazgatási bíróságoknak azt a jogát, hogy ilyen jogvédelmi intézkedéseket hozhasson a járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt... – mondta Kovács Tamás.

Nagy Blanka bevallotta, nem sok esélyt lát már arra, hogy a panaszának bármilyen hatása lesz a döntéshozatalra. „El lett lehetetlenítve a panaszom.”

Miért volt szükség a terminátorra?

Nagy Blanka után Barát Erzsébet arra kérte Fleck Zoltánt, beszéljen arról, Stumpf Istvánra miért volt hirtelen szükség, mi lehet a valódi szerepe. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet igazgatója azzal kezdte, igazából senkinek nem volt semmi esélye ellenállni, de oda kellett állni a tankok elé... A legelejétől el volt döntve az egész, az egyensúlytalanság végig benne volt ebben a folyamatban, de a biztonság kedvéért még a veszélyhelyzetet is kihasználja a kormány...

– Stumpf István semmi mást nem csinál, mint szimbolikus szerepet játszik ebben a folyamatban. Azt gondolja a miniszterelnök, hogy volt alkotmánybíróként, egyetemi oktatóként a személye elfogadhatóbb, mint Palkovics Lászlóé. Nem jogászként, jogszabály-előkészítőként játszik itt szerepet. Erre egyébként elég régóta áhítozott, magunk között szólva... – mondta Fleck Zoltán.

Az egyetemi tanár azt is megjegyezte, a jogszabályokat, törvényeket, alaptörvényt összhangba hozni ebben a dologban másodlagosnak tűnik, az elsődleges kérdés, hogy a politikai akart hogyan válik jogi intézménynyél. Teljesen egyértelmű a mostani törvényjavaslatból, hogy szembemegy a garanciarendszerrel, amit Szegeden megfogalmaztak. A lehető legrosszabb történt, történik, az állam teljes egészében megszabadul az egyetemtől, egészen pontosan a felelősségtől és finanszírozástól, cserébe elveszi az egyetemi autonómiát.

– Nagyon érdekes kérdés lesz, miből fogják finanszírozni valójában az egyetemet, mi az a vagyoni juttatás, amit kap a Szegedi Tudományegyetem? – kérdezte Fleck Zoltán.

Az egyetem továbbra is állami finanszírozású lesz, nem lesz magánegyetem, semmilyen szempontból, még csak annyira sem, mint a Corvinus. Apró tapasz a seben, hogy nem vették ki a közbeszerzések hatálya alól a kuratóriumok működését. A professzor szerint két dolog van, ami miatt mindenképpen érdemes tiltakozni, érdemes azt megérteni:

  • a szenátus döntésével tulajdonképpen lemondott az autonómiáról, ezt már nem lehet visszanyerni,
  • teljesen bizonytalan az egyetem finanszírozása.

Ez a kettő így vészhelyzetet jelent Fleck szerint.

A most modellváltás előtt álló egyetemek megkapták a piaci működtetésmód összes hátrányát annak előnyei nélkül, és elvették tőlük az állami fenntartású egyetemek előnyeit, és megkapták a hátrányait, a politikai kitettséget. Épp ezért a jogilag értelmetlen az egész – hangsúlyozta az ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének tanszékvezetője, aki megjegyezte azt is, az egyetemek átalakítása presztízskérdés is a kormánynak, azt például egyenesen kizártnak tartja, hogy az Alkotmánybíróság komoly akadálya legyen ennek a folyamatnak. Mindenesetre drukkol az SZTE-nek, hogy a kuratórium összetétele kedvezően alakuljon. Viszont az egyetemi autonómiával kapcsolatosan az ígéretek, a vágyak, a remények nagyon gyenge fogalmak. Az autonómia, az garanciák kérdése.

Garai Szakács László

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Barát Erzsébet felsőoktatás infosztrájk Kovács Tamás Balázs Nagy Blanka Szajbély Mihály Szegedi Tudományegyetem SZTE VVL - Veritas Virtus Libertas ELTE Fleck Zoltán
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés