Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Túl a városon
  • Cseh Katalin: Bízunk benne, hogy Joe Biden sokkal nyitottabb az európai partnerek felé, mint elődje, Donald Trump
Túl a városon 2021. április 19. 09:30

Cseh Katalin: Bízunk benne, hogy Joe Biden sokkal nyitottabb az európai partnerek felé, mint elődje, Donald Trump

A Momentum EP-képviselője a Political Capitallel közösen megszervezett online fórumon arról is beszélt Joe Biden kezdődő elnöksége kapcsán, hogy fontos volt rádöbbennie Európának arra, hogy nem biztos, hogy mindig lesz egy erős NATO, ami megvédi. A kerekasztal-beszélgetés másik főszereplője, Seres László újságíró úgy látta, Európának is komoly önkritikát kell gyakorolnia ahhoz, hogy helyreálljanak a régi, jó kapcsolatok.

Hirdetés

Szerkesztőségünk közreműködésével szervezett online beszélgetést a National Endowment for Democracy és politikaielemző-partnerünk, a Political Capital. A téma az Egyesült Államok és az Európai Unió, azon belül is hazánk kapcsolata annak változása azután, hogy Joe Biden megnyerte az elnökválasztást. A fórum vendégei Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője, az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség tagja és Seres László újságíró voltak.

A Political Capital évek óta foglalkozik azzal, hogy az Európai Parlament és az Európai Unió intézményei hogyan viszonyulnak az autoriter befolyás kérdéséhez, illetve a transzatlanti viszonyokhoz. A kutatásaikban arra jutottak, az Európai Parlament az a szerve az Európai Uniónak, amelyik a legkonzekvensebb és legértékelvűbb álláspontot képviseli külpolitikai kérdésekben, sokszor és hangosan lép fel az orosz és a kínai politikai befolyással, emberi jogi problémákkal, demokratikus problémákkal szemben, és kiáll következetesen a transzatlanti kapcsolatos erősítése mellett is.

Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója bevezetőjében azt is megemlítette, hogy miközben a fönti megállapítások igazak, aközben viszont Donald Trump elnöksége miatt van egy nagyon erős fenntartás az Európai Unióban amiatt, hogy Washington most mennyire megbízható stratégiai partner. Van ugyanis egyfajta félelem az Egyesült Államok külpolitikájával kapcsolatosan, amelyet plasztikusan mostanában úgy fogalmaznak meg a külpolitikai szakértők, hogy most akkor négyévente mindig belép majd a párizsi klímavédelmi egyezménybe. Ismert, Donald Trump kilépett ebből az egyezményből, Joe Bidennek pedig egyik első tennivalója az volt, hogy az Egyesült Államok újra csatlakozott hozzá.

Vissza a kályhához: mi is az az America First? Nem egészen az, aminek és ahogy gondoljuk

Egyáltalán nem új keletű ez a szlogen, amit egy kicsit eltorzítva használt a sajtó szerte a világon. Nem amerikai felsőbbrendűségről van ugyanis szó, és erről nagyon sok amerikai politikus, republikánus és demokrata egyaránt beszélt már, még ha nem is használta ezt a kifejezést. Trumpék esetében az adott egy „spéci olvasatot”, hogy egy protekcionista amerikai külpolitikai, gazdaságpolitikai szlogenné vált. – Gondoljunk csak vissza a Kínával szembeni vámháborúra – indokolt Seres László, aki gyorsan meg is jegyezte, azt nem tudja viszont biztosan, hogy mennyire volt ez helyes hozzáállás Trumpéktól. Majd azt is hozzátette Seres, hogy ő örülne annak, ha megmaradna ez az America first hozzáállás és jelszó, hiszen az azt jelentené a szabad világnak, hogy Amerika erős és a szó jó értelmében kiválasztott, egy olyan demokratikus, szabad szuperhatalom, amely hajlandó védelemre költeni. „Ha Amerika visszaesne abba a hibába, hogy a többi nemzettel egyenértékű nemzetként tekintene magára, az nem jó a szabadság védelme szempontjából. Egy külpolitikailag aktív, beavatkozó, a szabadság talaján álló szuperhatalomra szükség van.”

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője válaszában egy kicsit beszélt az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség megalakulásáról, céljairól, feladatairól is. – A küldöttség egy képviselői csoport az Európai Parlamenten belül. Van egy hasonló testület a Kongresszuson belül is. A testületek legfontosabb feladatai most a különböző problémák elsimítása lesz. Szintén kiemelt téma az 5G-hálózat, az adatvédelem kérdése. Bízom benne, a járvány elmúltával újra lesznek személyes találkozások is. És abban is bízom, hogy az új adminisztráció sokkal nyitottabban áll az európai partnerek felé, mert az az izolacionalizmus, ami a Trump-féle kormányzást jellemezte, az sem Európának, sem Amerikának, de úgy általában a szabad világnak sem jó – sorolta Cseh Katalin.

A nagy rádöbbenések

Donald Trump elnöksége arra mindenképpen jó volt, hogy sokkal erősebbnek, határozottabbnak kell lennie az érdekei érvényesítésében és a kapacitásai kiépítésében is. Ugyanakkor tény, komoly várakozások előzték meg a Biden-adminisztráció érkezését. – Bízom abban, élnek ezekkel a lehetőségekkel, az optimizmussal, amivel nemcsak az Európai Unió, hanem a világ egész fordul feléjük – jegyezte meg Cseh Katalin, aki azt is aláhúzta, vissza kell állítania Washingtonnak a korábbi bizalmat, és ez azért nem lesz könnyű.

Seres László ezt azzal egészítette ki, azt azért ne feledjük el, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok kapcsolata nemcsak Donald Trump elnöksége miatt lett hűvösebb. – Trump ürügyén nagyon sokszor hallhattunk nettó Amerikaellenes megnyilvánulásokat az Uniótól – mondta az újságíró, aki azt is mondta, nagyon sok dolgot úgy olvastak Trump fejére, hogy az nem volt igaz: nem volt például NATO-ellenes. Trump a NATO hatékonyságát kérdőjelezte meg egy olyan Európában, ahol sok tagállam nem volt hajlandó teljesíteni az elvárásokat, a költségeket. – Azt is gondolom, az Európai Uniónak nagyon sok szempontból nagyon sok önkritikát kell gyakorolni.

Mars a Vénusz „ellen”

Az amerikaiak a Marsról jöttek, Európa a Vénuszról, azaz hiába szövetségek, mégis csak két világról van szó, hangzik és hangzott el jó párszor ez a szemléletes hasonlat az Egyesült Államok és Európa kapcsolatáról. – Mindig más lesz a megközelítés, ha külpolitikáról van szó. Európa, a második világháború után a megbékéléséről, Németország integrációjáról beszél, a multilateralizmus a fontos. Amerika viszont arra emlékszik, hogy katonai erővel győztek. És ez teljesen helyénvaló. Éppen ezért tartom iszonyúan arrogánsnak azt az eu-s magától értetődő attitűdöt, ami arról szól, lássuk, Amerika mit tesz le a mi asztalunkra! Itt minimum párbeszédre lenne szükség. És miközben valóban fontos a multilateralizmus, Amerikának szerintem abban is igaza van, hogy az ne jelenthesse azt, hogy az ENSZ szabja meg, mit jelent a nemzetközi jog, ne jelenthesse azt, hogy Amerikának, mint a szabad világ védelmezőjének különböző gengszterállamokkal kelljen egyeztetnie arról, mi a morálisan helyes – mondta Seres László, és ezzel rögtön szembeszállt a Momentum EP-képviselője: „én ezt inkább úgy látom, hogy az Európai Unió a saját érdekeit kívánja érvényesíteni egy bilaterális kapcsolatban. Ezt kimondani és felismerni egyáltalán nem probléma. Azt, hogy az Európai Unió nem abból indul ki, hogy „America first”, hanem eljut, eljutott oda, hogy „European Union first”, az nekünk, európaiaknak nem biztos, hogy olyan rossz fordulat. Lehet, ez Amerikában másképp látszik, de én hiszek abban, hogy egy erős partnerségben az fontos, hogy mindkét fél erős legyen és kölcsönös tisztelettel kezeljék egymást. Ez az utóbbi néhány évben Amerika felől nézve egyáltalán nem volt így. Abban egyetértek, hogy az Uniónak fejlődnie kell például a védelmi politikában, de ezt a NATO-kritikát nem feltétlenül úgy kell kommunikálnia az amerikai elnöknek, hogy például belengeti, hogy kivonja a csapatait Németországból. Ha meginog a bizalom, akkor az történik, ami napjainkban, nő a keleti befolyás. Ha ez így folytatódna, akkor könnyen átalakul a világrend, és ez az olyan kis államokra nézve lenne különösen veszélyes, mint amilyenek mi vagyunk egy ütközőzónában.”

Kapcsolat egy, az EU perifériájára szorult állammal

Téma volt a magyar–amerikai kapcsolatok is. Seres László ennek kapcsán hangsúlyozta, az Orbán-kormány mozgástere az Európai Unión belül sokkal rosszabb, mint korábban bármikor, „perifériára szorultunk.” Ráadásul a Biden-adminisztrációnak olyan személyek a tagjai, akik másképp viszonyulnak a külpolitikához, és a kelet-közép-európai térséghez, mint Donald Trump emberei, elég ha csak az új amerikai külügyminiszterre, Antony Blinkenre gondolunk. Cseh Katalin erről azt mondta, hatalmas lehetőség is lehetne, hogy olyanok kerültek most az amerikai kormányba, akik tisztában vannak ennek a régiónak a lehetőségeivel, helyzetével, éppen ezért is lenne baj, ha ezt az Orbán-kormány úgy élné meg, itt akár óriási balhék is lehetnek. – Ha valóban egy nyugati, transzatlanti elkötelezettségű kormányunk lenne, ez lenne az aranykor. Ki lehetne használni ezt a partnerséget, ha abbahagynánk a keleti diktátorokkal való barátkozást. Ám nem valószínű, hogy ez az Orbán-kormány alatt megvalósulhat – mondta az EP-képviselő. A gyanús üzletek, az Orosz Beruházási Bank Magyarországra telepítése, a Fudan egyetem – lehetne vég nélkül sorolni, mind olyan lépése a kormánynak, amit az Egyesült Államok „nem néz jó szemmel,” ezeket nehéz lesz elsimítani. Cseh Katalin arra is kíváncsi lesz, ki lesz az új amerikai nagykövet, úgy gondolja, ez is nagyban befolyásolhatja majd a kormány mozgásterét.

A teljes beszélgetést itt tudják megnézni:

gszl

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Cseh Katalin Political Capital Seres László Krekó Péter Amerikai Egyesült Államok Donald Trump Joe Biden
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés