Hirdetés
Hirdetés
Szegeden 2021. április 11. 11:02 Forrás: Szegedi Tükör

Gyógyszerkezés – Dombai Tünde jegyzete


Hirdetés

Olyan, mint a fegyverkezés Kelet és Nyugat között, csak vírusellenes vakcinákkal vívják, és ez nekünk rettentő sokba kerül – alkotott új fogalmat fanyar humorú barátnőm. Kell is most minden fajtája a humornak, mert egy éve sérül a lelkünk, gyógyítani kell. Arra pedig kiváló a nevetés. A legedzettebb lelkivilágúakat is megtilolja a vírus újabb hulláma. Nem csoda, hisz már mindnyájunknak vannak családtagjai, ismerősei, akiket levert a fertőzés, aki kórházba került vagy már bele is halt. Közben aggódunk szeretteinkért, magunkért. Próbálunk kiutat találni a ránk ömlő információk közül, másrészt viszont hozzájutni olyan lényeges tájékoztatáshoz, amit nem kapunk meg. És ha ez nem tenné még eléggé próbára az idegeinket, a kormányzat tetézi a káoszt újabb és újabb felelőtlen döntésekkel, ígéretekkel. Ezt aztán egy-egy suttyó poénnal nem lehet elintézni, ahogy a kormányfő teszi, merthogy az egészségünkről, az életünkről van szó. Milyen aljas, képmutató mondás volt a végsőkig kimerült egészségügyi dolgozók kapcsán, hogy „én is négy órát szoktam aludni és nem vagyok híján azér’ a romantikának”? Nyilván ugyanolyan jópofának gondolta, mint amikor leinasozta a rezidenseket.

Aki tudja, igyekszik távol tartani magát a történésektől, és védi a lelkét. Egyik riportalanyom például, mert nem dolgozhat a szakmájában, magára csukja otthon az ajtót, zenét hallgat és papírszobrokat készít. Tudja, hogy mások gyerekesnek gondolják, de ő ettől érzi jobban magát. Másik ismerősöm úgy döntött egy hónapja, hogy böjtöt tart, méghozzá úgy, ahogy soha azelőtt. Nem nézi meg se a Facebookot, se az internet más bugyrait. A telefont is csak azoknak veszi fel, akik fontosak neki. Kihasználja az időt, hogy elcsendesedjen, megnyugodjon, különben az a mérhetetlen sok információ betegíti le.

Tehetik, nekik könnyű – legyintünk rájuk. Bezzeg mi. Mi nem dughatjuk a fejünket a homokba. Márpedig akkor más megoldás kell. Mert amikor már kiabálni és sírva dühöngeni hallom örökvidám barátnőmet, az ugye nem normális. Kikérdeztem, azt mondta, nem történt semmi különös. Nyilván csak az a sok utolsó csepp abban a bizonyos pohárban. Mert egy éve akadozik a munkája, töredéke a bevétele a korábbinak, hogy hetek óta nem látta a távol élő édesapját, és húsvétkor sem látogathatta meg. Hogy az oltóközpont visszaküldte neki a befizetett regisztrációs díjat, mert belátta – vagy beláttatták vele –, hogy nem szedhet pénzt a fizetős oltásra jelentkező páciensektől. Így majd az összes állami oltás után valamikor ő is kaphat vakcinát. Így járt, aki nem hajtott fejet és iratkozott fel a kormányközeli internetes oldalra.

Ilyenkor jót tesz egy kis beszélgetés telefonon, mert együtt mindjárt más megvilágításba helyezzük a dolgokat, kihúzzuk egymást a kátyúból. Ha nem is váltjuk meg a világot, azt azért tisztázzuk, hogy ez teljesen természetes ebben a megzavarodott világban. Abszolút nem kell rajta csodálkozni, ha kimerültek vagyunk, ha kilátástalannak tartjuk a helyzetet, mert hiába ígér a miniszterelnök, fűt, fát, nyitást, ha a kórházakból mégiscsak dermesztő hírek szivárognak. Azért lassan-lassan, a csevegés végére újból a régi életvidám barátnőm szólt a telefonból, már nevetgéltünk mindenen, persze elsősorban magunkon, ahogy szoktuk. Ebből sok erőt lehet ám meríteni. Most fel is hívom öreg barátnőmet, neki is szüksége lehet humorbonbonra.

Dombai Tünde

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Dombai Tünde járvány jegyzet koronavírus pandémia Szegedi Tükör vakcina védőoltás vélemény világjárvány
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés