Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Túl a városon
  • Így vitáztak a parlamentben az egyetemek fenntartóváltásáról – Fidesz: a szenátusok független döntést hoztak; ellenzék: zsarolás eredménye és a közvagyon ellopása a modellváltás
Túl a városon 2021. április 10. 09:27

Így vitáztak a parlamentben az egyetemek fenntartóváltásáról – Fidesz: a szenátusok független döntést hoztak; ellenzék: zsarolás eredménye és a közvagyon ellopása a modellváltás

A parlamenti vitában sem Palkovics László miniszter, sem Orbán Viktor miniszterelnök nem vett részt.

Hirdetés

Schanda Tamás az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára vitanyitó felszólalásában azt mondta: a baloldal harsányan hangoztatott állításaival szemben a kormány az egyetemek döntéseit tiszteletben tartva jár el. „Csak ott váltunk modellt, ahol az egyetemek ezt kérték.”

Schanda állításával megadta az alaphangot, merthogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen senki nem kérte a fenntartóváltást, de Pécsen és Szegeden is nagy a tiltakozás. Nálunk például fenyegetőzésen, zsaroláson és egy zavaros szenátusi szavazáson keresztül vezetett az út a modellváltás kapujáig.

Pósán László, a Fidesz vezérszónoka a vitában azt mondta: az alapítványok a mindenkori kormányzattól szervezeti, vagyoni és működési szempontból egyaránt függetlenek.

Pósán beszédében az alapítványi működés előnyeit hangoztatta, arról viszont egy szót sem szólt, hogy a „kormányzattól függetlenül működő egyetemeket” működtető alapítványok kuratóriumában többségükben kormánytagok és a Fideszhez hű, a hatalom számára „megbízható” üzletemberek is ülnek, kétharmados törvénnyel bebetonozva.

Lázár János is felszólalt a vitában. A mezőhegyesi ménesbirtok vezetője és az agráregyetem kurátoraként azt mondta: jó lelkiismerettel tudja megszavazni ezt a törvényjavaslatot, mert az állami vagyonelemeket jogi és személyes felelősséggel felruházott emberekre bízza, de nem korlátlanul, hanem közfeladattal és közcéllal.

Tehát nem veszíti el a közpénz a közpénz jellegét”, hanem megmarad a vagyon, amit a jogi felelősséggel felruházott alapítványok és kurátorok kezelnek a közjó érdekében, felelősségre vonhatóan.

Általánosságban elmondható, hogy a kormánypárti felszólalók a modellváltásról szóló szenátusi döntéseket független, kormányzati nyomás nélküli döntésként állították be a vitában. Pedig a kormánytagok több megszólalása is arra utalt, aki nem vált alapítványi formára, lemarad, milliárdoktól esik el a jövőben. Ehhez jönnek még a politikai következmények, hiszen az alapítványi formára nemet mondó intézményeknek nemet kellett volna mondaniuk a fideszes, NER-közeli kurátorokra is. Ezt a hatalom bizonyára nyílt támadásként értékelte volna. Ilyen értelemben tehát egészen furcsa arról beszélni, hogy a szenátusokat ne érte volna kormányzati nyomás.

Ezt is szóvá tették az ellenzéki felszólalók.

A DK-s Arató Gergely szerint az egyetemi modellváltás a magyar felsőoktatás jelentős részének privatizálása, a magyar állam részének jól szervezett ellopása. Ő úgy látja, a javaslatok arról szólnak, hogyan lehet azt a rendkívül nagy értéket, amelyet a magyar felsőoktatás jelent elvenni a magyar néptől és odaadni megbízható embereknek. A kormány által megjelölt céloknak nincs köze a modellváltáshoz, ez inkább arról szól, hogy kié az egyetem, a vagyon, a jövő nemzedéke, a tudás.

Arató Gergely azt is kifogásolta, hogy a járvány tetőpontján vették elő ezt a javaslatot.

Az indítvány nem szolgálja a felsőoktatás javát, modernizálását, a hallgatók érdekét, az egyetemi oktatók munkájának támogatását, hanem csak egyetlen dolgot szolgál: hogy „közvetlenül rátegyék a kezüket” az állami vagyon jelentős részére.

Arató Gergely szerint az állami vagyont akarják ellopni (Fotó: MTI/Burzák Noémi)

Szabó Sándor szegedi MSZP-s képviselő bírálta a szegedi egyetem modellváltási folyamatát, hangsúlyozva, hogy a szegediek nem kaptak érdemi tájékoztatást, a szenátusi ülésen pedig csak a rektor „hathatós zsarolására” szavazták meg a karok képviselői a modellváltást.

Azt a kormánypárti érvet, hogy az egyetemek maguk kérik a modellváltást, úgy kommentálta: „Ne nézzük egymást hülyének”.

Szabó szerint a fenntartóváltás elkapkodott, bizonytalanságot szülő döntés, amely nem ad garanciákat az egyetemi autonómia megőrzésére, és semmiképpen sem szolgálja a köz javát. Egy új koalíciós kormány legfontosabb célkitűzése a jövőben a felsőoktatási intézmények fejlesztése, versenyképességük növelése, a tudás rangjának visszaállítása, az egyetemi oktatók, kutatók anyagi megbecsülése és az oktatás-kutatás szabadságának megőrzése kell, hogy legyen.

 

Szilágyi György, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: A modellváltás eddigi tapasztalatai inkább lehangolók. A kormányzat által teremtett diszkriminatív finanszírozási modell már rövid távon is súlyos torzulásokat okozott a felsőoktatásban. Szerinte a javaslat az egyetemi autonómia csorbítására, politikai befolyásolásra törekszik.

„A fideszes kormányok három egymást követő cikluson keresztül nem voltak képesek működtetni a felsőoktatás bonyolult és összetett rendszerét, ahogy nem tudták megoldani a problémákat sem. Az előterjesztés sem a felsőoktatás, sem az érintett intézmények érdekét, sem pedig a nemzeti vagyon hatékony hasznosítását nem szolgálja” – tette hozzá.

A szintén jobbikos Brenner Koloman azt kérte a képviselőtársaktól, támogassák a pártja javaslatát, miszerint az egyetemek választott vezetői hivataluknál fogva kerüljenek be a kuratóriumokba.

 

Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője felszólalásában kiemelte, hogy a felsőoktatási rendszer reformját szükségesnek látja, de kapkodásnak tartja a kormányzati munkát. Egy valódi felsőoktatási reformra több időt, több évet kellett volna szánni, valamint szakmai, társadalmi és politikai konszenzusra lett volna szükség.

Az alapítványi átalakítást elfogadhatónak gondolná akkor, ha a döntéssel csak a fenntartói jogok kerülnének át a kuratóriumokba, de az alapítói jogok nem, és a szenátusoknak joga lenne megválasztani a kuratórium tagjainak legalább 50 százalékát. Azonban az alapítói jogok elvételével a kuratóriumok leválthatatlanok.

Bolsevik típusú vagyonkimentésről és brutális padláslesöprésről beszélt a jobbikos Z. Kárpát Dániel, aki szerint esetleges választási bukása esetére épít ki hátországot a kormányoldal. Hozzátette: nyitott az alapítványi forma vagy más újítás bevezetésére, de ennek a kormány által elképzelt – szerinte lázálomszerű – módjára nem. Elképesztő szellemi mélységben urizáló kormányzásról beszélt, hozzátéve, egy nemzeti kormány nem kínai hitelből és vendégmunkásokkal építene kínai egyetemet, hanem a magyar fiatalok szülőföldjükön boldogulását támogatná.

Nézze meg a Szeged Televízió híradós összefoglalóját a vitáról!

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: alapítványi egyetem alapítványi működés Lázár János Mellár Tamás modellváltás parlament Schanda Tamás Szabó Sándor Szegedi Tudományegyetem
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés