Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Alapítványi gőzhengert szabadítottak rá a felsőoktatásra – öt egyetem arról: mi történt velük
Szegeden 2021. április 8. 20:00

Alapítványi gőzhengert szabadítottak rá a felsőoktatásra – öt egyetem arról: mi történt velük

A hazai egyetemek alapítványi formába történő átszervezésének gőzhengere megállíthatatlanul elindult az országban, bár nem mindenhol egyformán zajlik és zajlott le a folyamat, kísérteties egyezések is akadnak.

Hirdetés
Hirdetés

Öt magyar egyetem esete az „alapítványosítással” alcímmel rendezte meg az Oktatói Hálózat és a Nem az Alapítványosításra csoport azt az online beszélgetést, amelyen öt hazai átszervezett vagy átszervezés előtt álló egyetem oktatói és hallgatói mondták el: náluk hogyan zajlott és zajlik a folyamat.

A Mi Egyetemünk, a Ti Alapítványotok címmel futó beszélgetésen három fővárosi,

  • a Corvinus,
  • Színház- és Filmművészeti (SZFE), valamint
  • a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOMA),
  • mellettük a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és
  • a Pécsi Tudományegyetem (PTE)

egy-egy oktatója és hallgatója vázolta azt az utat, ami intézményük állami fenntartásától az alapítványi működésbe szervezésig tart(ott).

Ónody-Molnár Dóra újságíró moderálása mellett zajló beszélgetésen elsőként Babarczy Eszter (MOMA) oktatója mondta el, hogy az átalakulás nem érte váratlanul az intézményt. Az ezzel kapcsolatos tájékoztatást alapvetően jónak értékelte. Még akkor is, ha valójában nem látták át, mi fog történni. Bár a kialakulatlanság jellemzi ma még a MOMA-t, az irányt alapvetően nem látja rossznak, az egyetem vezetésének hozzáállását korrektnek nevezte.

A Corvinus Egyetem esetében a „reformigény” nem belülről érkezett – szólt hozzá a beszélgetéshez Toronyai Gábor oktató, aki jelezte: megszűntek a karok a Corvinuson, szélesedtek a képzések. Az egyetem költségvetése folyamatosan nő. Mint kiderült, az induló állapothoz képest, amikor évi 16-17 milliárd forint volt ez, mára felemelkedett 26-ra, ám belátható időn belül 35 milliárdra fog ugrani.

Pusztító szándék és bosszú

Egészen más történet rajzolódott ki az SZFE nevében megszólaló Karsai György szavaiból, aki szerint a fenntartó évek óta nem tájékoztatta az egyetemet az átalakítási szándékairól. Erről nem lehetett semmit tudni. Úgy vélte, az alapítványi működés kapcsán elhangzó alapvetően pénzügyi tárgyú lózungok alkalmazhatatlanok az SZFE esetén.

Ám ennél is tovább ment, amikor úgy fogalmazott: pusztító szándék és bosszú is működött az SZFE átalakításakor. A megalázás és az arrogancia végigkísérte az egész folyamatot – tette hozzá.

Párhuzamos egyetemek

A pécsi egyetem oktatója, Márton Zsuzsanna szerint a PTE alapítványi átalakítása pontosan úgy történik, mint a szegedi egyetemé. A magánkézbe adás cáfolatától viszonylag gyorsan eljutott a pécsi egyetem is ahhoz a ponthoz, ahol az alapítványi működés kérdéséről kellett döntenie. A PTE hallgatója, Ónya Balázs emlékeztetett rá: Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tárcavezetője korábban kategorikusan cáfolta, hogy a vidéki tudományegyetemeket bevonják a modellváltásba. Majd úgy következett el az alapítványi működésbe szervezés, hogy az a hivatalos kijelentések ellenére nem lehetőség volt. Valójában éppen a választás szabadsága hiányzott.

Az ITM felsőoktatásért felelős államtitkára, Horváth Zita 2019. december 16-án Szegeden az Akadémia székházában tartott közel kétszáz oktató előtt beszélt hazai egyetemek működését és fejlesztését érintő jövőbeli változásokról. Itt határozottan állította: nem lesz alapítványi a szegedi egyetem – idézte fel az eseményeket Szirmai Éva, az SZTE oktatója.

Majd időrendi sorrendben elevenítette fel a mögöttünk álló január szegedi egyetemi történéseit. Köztük azét a két szenátusi ülését, amelyeken döntés született arról, hogy az egyetemi vezetés tárgyalásokat kezdjen az alapítványi működés feltételeiről az ITM-mel. A végső döntést hozó január 29-e szenátusi ülésről úgy fogalmazott: botrányos volt.

Mint említette: sokan nem tudták, mert nem is tudhatták, miről szavaznak. Mellette több szenátusi tag kötött mandátumával ellentétesen szavazott – tette hozzá Szirmai Éva. Nem kapott volna többséget az átalakítás, ha a kötött mandátumú szenátorok az őket delegálók akarata szerint adják le voksukat.

Döntés két hét alatt

Nem számítottunk arra, hogy ilyen gyorsan jön el az alapítványi működésbe adás pillanata – ismerte el Körmendi Zoltán, a SZTE hallgatója, a Virtus, Veritas, Libertas (VVL) csoport egyik tagja. Kétségbe vonta, hogy két hét alatt – ez év januárjában nagyjából ennyi idő állt rendelkezése – megalapozott döntést lehetett hozni egy olyan nagy horderejű átalakításról, amilyen az alapítványi működésre való átállásról szól.

Szegeden a hallgatói önkormányzat (HÖK) egységesen az átalakulás ellen szavazott – emlékeztetett Körmendi Zoltán, ami azért is figyelemre méltó, mert Pécsen ennek éppen az ellenkezője történt. Erről Ónya Balázs elmondta, hogy az ottani HÖK nem kérdezte meg a szavazás előtt a hallgatókat, miközben egy felmérés szerint azok mindössze négy százaléka támogatta a magánkézbe adást.

Ennek önmagában is óriási lett volna a jelentősége. Ám ehhez hozzá kell tenni, hogy Pécsen úgy döntöttek a szavazás előtt, hogy kétharmados többség jelenti a szabad utat az alapítványi átalakulás előtt. A negyvenkét tagú szenátus tíz tagját adja a HÖK, vagyis az említett szavazás nagyon más eredménnyel is zárulhatott volna.

Ónya Balázs (PTE) szólt arról is, hogy a modellváltásról szóló egyetemi vitákban egyes karok pénzügyi szempontokat használva veszteséges és nyereséges karokról és képzésekről beszélnek. Ebből is világos, hogy sokan milyen mederben szeretnék tartani az átalakításról folyó vitát.

Ezt jelenti a közbeszerzés nélküliség?

Ehhez szólt hozzá Szirmai Éva (SZTE), jelezve: három érv hangzott el az modellváltás mellett. A megszerezhető uniós pályázati források, a kétszer tizenöt százalékos oktatói béremelés és a közbeszerzések alóli mentesség. Nem minden irónia nélkül hozzátette, hogy éppen aznap került a híradásokba, hogy az SZTE közbeszerzés nélkül évi 750 millió forintért egy helyi céget bízott meg az egyetem takarításával.

Nem a megoldásokat keresték, nem az volt a cél, hogy jobban működjön az jövőben az oktatás – reflektált az alapítványi átalakítás támogatók érveire Körmendi Zoltán. Összességében gyenge lábakon állónak nevezte a modellváltás mellett Szegeden elhangzott érveket.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: alapítványi egyetem Corvinus Egyetem felsőoktatás Horváth Zita Innovációs és Technológiai Minisztérium ITM Körmendi Zoltán modellváltás Oktatói Hálózat Palkovics László Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem SZFE Színház- és Filmművészeti Egyetem SZTE VVL - Veritas Virtus Libertas Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Ónody-Molnár Dóra Szirmai Éva

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés