Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Túl a városon
  • 540 milliárdot költ a kormány, hogy kínai hitelből, kínai munkásokkal, kínai alapanyagból épüljön kínai egyetem Budapesten
Túl a városon 2021. április 7. 10:00

540 milliárdot költ a kormány, hogy kínai hitelből, kínai munkásokkal, kínai alapanyagból épüljön kínai egyetem Budapesten

A sanghaji elitegyetem, a Fudan budapesti kampuszát tervezik megépíteni a fővárosban. Nem világos, hogy a kormány miért gondolja úgy: Budapest adjon otthont egy kínai egyetemnek.

Hirdetés

A sanghaji Fudan Egyetem Budapestre településéről a Direkt36 írt most részletesen. Ennek kapcsán feleletre vár a kérdés, miért kell az EU és a NATO egyik tagállamának a fővárosába az Európával és az atlanti világgal nem feltétlenül baráti viszonyt ápoló Kínának lehetőséget adni arra, hogy egyetemet építsen és működtessen.

Bár a sanghaji Fudan Egyetem valóban jó nevű, sőt a nemzetközi kapcsolatok oktatásában a világ élvonalához sorolják, egyértelműnek tűnik, hogy nem kizárólag lehetőségeket, hanem veszélyeket is hordozhat magában, hogy egy kommunista ország egyeteme telepedik meg a magyar fővárosban.

Előtte a CEU-t elüldözték

Különös akusztikát ad a kérdésnek, hogy a magyar kormány nemrégiben szorította ki Budapestről a maga kategóriájában a kontinens egyik legjobb felsőfokú intézményét, a Közép-európai Egyetemet (CEU), aminek így Bécsbe kellett költöznie.

Az oknyomozó lap megszerezte a tervezett beruházás kormányzati dokumentációit, és ebből az derül ki, hogy a magyar állam kínai hitelből, kínai alapanyagokból és kínai kivitelezővel valósítaná meg a gigaberuházást.

A megfogalmazás aligha túlzó, mert

a ma ismert számítások szerint közel 540 milliárd forintba kerülne a beruházás, és ennek kapcsán a Direkt 36 megemlíti, hogy ez nagyobb összeg, mint a tejes magyar felsőoktatásra egy évben fordított költségvetési összeg.

A magyar kormány előszeretettel vesz fel kínai hitelt, ezt bizonyítja, hogy 700 milliárd forintnak megfelelő összegből kívánják megépíteni a Budapest–Belgrád-vasútvonalat, aminek megtérülése állítólag kétezer évre tehető. Vagyis gazdaságilag indokolhatatlan.

Nem könnyű megérteni, miért vesz fel egymás után, és ilyen nagyságrendben külföldi hiteleket a kormány. A koronavírus-járvány és a kormány utóbbi évben folytatott elképesztő nagyságrendű költekezése miatt az államháztartási hiány óriásira nőtt.

Az elmúlt tíz év kormányzati törekvéseivel élesen szemben áll az a gyakorlat, hogy nagyon jelentős összegekkel növekedik a külső államadósság, köszönhetően egyebek mellett a Kínától felvett óriási hiteleknek is.

Még a kivitelezők is kínaiak lesznek

Sajátossága lesz a budapesti kínai egyetemnek az is, hogy „a kivitelezés kizárólagosan kínai projektként valósítható meg” – ahogy ez az erre vonatkozó kormányzati dokumentumokból kiderül. Nem véletlen, hogy már a beruházás kivitelezője is ismeretes, a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat.

A cég a világ egyik legnagyobb építőipari vállalkozása, de a témáról szóló magyar híradások arról is beszámolnak, hogy a világ számos pontján korrupcióval és kémkedéssel vádolják a céget.

A kormány február 24-ei ülésén tárgyalta a kínai egyetem ügyét, és annak előterjesztője Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt, a projekt felelőse magyar részről az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője, Palkovics László.

ITM itt, ITM ott – még Szegeden is

Ismeretes, hogy a hazai felsőoktatás nemrégiben az Emberi Erőforrások Minisztériumából (Emmi) az ITM-hez került, és az elmúlt hónapokban azért került gyakran a hírekbe, mert a Palkovics vezetett minisztérium vezényelte le a hazai egyetemek állami tulajdonból alapítványi működésbe szervezését. 

A Szegedi Tudományegyetem alapítványi átalakulásának ügye parlamenti döntésre vár. Aligha kétséges, hogy a kormányzó kétharmad megszavazza az átalakulást, így a következő tanévtől alapítványi működésre vált az SZTE, noha az ezt ellenzők tábora igen széles. 

A Budapesten létesülő kínai egyetem pénzügyeiről még annyit tudni, hogy a kormány 100 milliárd forinttal támogatja annak megépítését, és közel 440 milliárd forintnak megfelelő valutával a távol-keleti ország hitelezi a kivitelezést.

Úgy tudni, 10-15 éves futamidejű hitelszerződést készül kötni a két kormány, vagyis ennyi idő alatt kell visszafizetni a felvett kölcsönt.

A sanghaji Fudan Egyetem Budapesten a Rákóczi hídtól délre fog a tervek szerint megépülni. Eredetileg itt épült volna meg az olimpiai falu, ám miután kútba esett a budapesti olimpia ügye, egy 8-10 ezer hallgatónak szállást nyújtó Diákváros (lényegében egy kollégiumváros) épült volna ezen a területen.

Nem véletlenül fogalmaznak úgy a formálódó tervek kapcsán, hogy a Diákváros elképzelését áldozta fel a kormány azért, hogy kínai egyetem épülhessen Budapesten.

B. P.

(Nyitókép: Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2017. május 13-án. Fotó: MTI/EPA/Jason Lee)

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: államadósság beruházás Budapest egyetem építkezés felsőoktatás hitel Hszi Csin-ping Innovációs és Technológiai Minisztérium ITM Kína kölcsön külgazdasági és külügyminisztérium külügyminiszter oktatás Orbán Viktor Orbán-kormány Palkovics László Szijjártó Péter
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés