Hirdetés
Túl a városon 2021. április 4. 09:15

Hatalmas különbségek a magyar és a német járványadatok között

Egy éve párhuzamosan nézem a két ország koronavírussal összefüggő halálozási adatait. Van, amit értek, van, amit nem. Az idei márciusi adatok különösen elgondolkodtatók.

Hirdetés
Hirdetés

Németország a legnépesebb európai ország a maga megközelítőleg 83 millió polgárával. Franciaország és Nagy-Britannia 66–66 millió, valamint Olaszország 60 millió lakossal jócskán elmarad tőle.

Németországban az elmúlt egy évben közel 77 ezer halálos áldozata volt a járványnak, Magyarországon 21 ezer, ami jelentős különbségnek látszik. Ám csak addig, míg nem vesszük figyelembe, hogy Németországban nyolc és félszer annyian élnek, mint hazánkban.

Ha rávetítenénk a magyar helyzetet Németországra, akkor – lakosságarányosan számolva – ott 178 ezer járványhalottnak kellett volna lennie. Ehhez képest figyelemreméltó a 77 ezres német halálozási adat, ugyanis Németországban 57 százalékkal kevesebben haltak meg koronavírus okozta megbetegedésben Magyarországhoz képest.

A járvány Európa legnépesebb országát is súlyosan érintette, ezért hasonló vagy talán még a magyarnál is szigorúbb intézkedéseket hoztak a járvány megfékezésére. Vagyis aligha lehet állítani, hogy a járvány súlyossága alapvetően különbözött volna két országban.

Németországnak is megvoltak a maga fekete napjai, különösen a 2020 decemberében, 2021 januárjában és februárjában. Több alkalommal is előfordult, hogy a napi ezer halottat is meghaladta a covid-áldozatok száma. A legsötétebb nap idén január 19-e volt, amikor 1734-en estek áldozatul a járványnak.

A márciusi német mérleg a magyarnál azonban sokkal kedvezőbb. Bár előfordult egyetlen nap, a március 2-a, amikor 400 fölé szökött az elhunytak száma (412), átlagban ez inkább a 180–200-as sávban mozgott, ami jócskán alatta maradt a magyar napi halálesetek számának. Annak ellenére, hogy nyolc és félszer annyian vannak, mint mi.

A koronavírus-járvány németországi halálozási görbéjét szemlélve egyetlen biztos következtetés vonható le. Németországban a harmadik hullám felszálló ága korábban következett be, mint Magyarországon. Ugyancsak korábbra esett ennek a hullámnak a tetőzése. Márciusra meredeken esni kezdett a napi halálozások száma Németországban, így az egy heti átlagban a hónap végére eljutottak a 160–170 halott számához.  

Magyarországon még mindig a felszálló ágban vagyunk, szinte naponta dőlnek meg a szomorú rekordok. Szerdán átléptük az akár lélektaninak is tekinthető 300-as határt. A közel jövőre nem kecsegtetnek bennünket semmi jóval a járványügyi szakemberek és a járványmodellezéssel foglalkozó matematikusok.

Hogyan számol a kormány?

Orbán Viktor tavaly nyáron kijelentette: Európában a magyar kormány védekezett a legsikeresebben. Még 2020. szeptember 4-én is azt mondta, „Én a halálozások számát nézem elsősorban. A védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri” – mondta a miniszterelnök. Akkor Svédországot hozta példaként, azonos lakosságszámnál 10-szer annyi halálos áldozata volt a járványnak a svédeknél. Orbán a szeptember 12-i köztévés interjújában is azt mondta, „emberéletekben” számol. Október 8-án Gulyás Gergely úgy fogalmazott, „a legfontosabb az emberéletek védelme, ezért a legfontosabb összehasonlítási alap, bármilyen brutálisan is hangzik az elhunytak száma”. Majd annyit tett még hozzá, hogy egymillió főre vetítve. November 10-én Orbán Viktor újabb köztévés interjúban összehasonlította az uniós átlagot a magyar adatokkal, akkor még sokkal kedvezőbb volt ránk nézve az egymillió főre jutó halottak száma. 2021. január 8-án – a felfutó adatok láttán – Orbán már azt mondta, míg Európában csak a közvetlenül a covid miatt elhunytak adatait veszik bele a statisztikába, Magyarországon viszont mindenkit, aki covid-fertőzött volt és elhunyt. Márciusban, amikor a járvány már tombolt Magyarországon, Gulyás Gergely bejelentette: egy objektív összehasonlítás van: a többlethalálozási adatok. És bár ez a kis gyűjtés nem kellene, hogy véleményt tartalmazzon, de ez nyilvánvalóan nem igaz. Ugyanis a többlethalálozásban benne van minden elhunyt, ez tárgyilagosan nem mutatja meg a vírus elleni védekezés minőségét, számos más tényező torzítja ezeket az adatokat.

A jövő egyik komoly feladata lesz elemezni: miért úgy alakult a járványhelyzet Magyarországon, ahogyan azt megtapasztaltuk. Mit kellett volna másként és máskor tenni. Nem mintha ne volnának már ma is érvényesnek tűnő válaszok ezekre a kérdésekre. Bizonyára sokkal jobban fel kellett volna készülni a második hullám érkezésére. Bizonyára korábban kellett volna bevezetni több korlátozó intézkedést. Bizonyára a két ország egészségügyi kapacitása között is hatalmas különbség van, valószínűleg nem 5-6 súlyos beteg jut egy ápolóra. Ott például bizonyára dolgoznak magyar orvosok, míg nálunk nincsenek európai fizetéssel idecsábított németek. És a sor sokáig folytatható volna.

Ám egyszer majd nagyon elfogulatlanul szembe kell nézni a hazai egészségügyi rendszer teljesítőképességével, lehetőségeivel, minőségével, és az egészségügyi kormányzat elmúlt tíz éves munkáját is értékelni kellene.

Ahogyan egyszer ugyanezzel a tisztánlátással kellene alaposan szemügyre venni, milyen a lakosság egészségügyi állapota, miért annyi a krónikus beteg, mi magyarázza a százezer lakosra jutó nagyon magas halálozási arányt.

Ez lesz a munkánk, és nem is kevés.

Bod Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: halálozás járványkezelés koronavírus Németország

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés