Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2021. március 29. 20:10

Hogyan tovább, Schengen?

Kevés olyan kulcsfogalom alakult ki az európai politikában, mint Schengené. Az Európai Unió külső határait jelenti, és nagyon nem mindegy, ezek hol húzódnak. De mi ebben a Magyarország szerepe és érdeke?

Hirdetés

Egyebek mellett erről szólt az Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán működő Nemzetközi Regionális Tanulmányok Intézete és a Europe Direct Szeged közös rendezvénye, a Hogyan tovább, Schengen? Biztonságpolitikai kihívások az Európai Unió előtt című online rendezvénye.

Keresve sem lehetett volna alkalmasabb előadót találni a témának Sztáray Péternél, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkáránál, akit Trócsányi László professzor, a kar oktatója, az Európai Parlament képviselője látott vendégül.

A schengeni határok fogalma roppant egyszerű. Szilárdan és szigorúan meg kell védeni az unió külső határait, és ezeken belül pedig a lehető legnagyobb mozgásszabadságot kell biztosítani – fogalmazott lényegre törően az államtitkár.

A közös határ elképzelése valamikor az 1980-as években vetődött fel, 1985-ben született meg a róla szóló egyezmény, és 1995-ben lépett életbe.

Természetesen azóta folyamatosan bővülésen megy keresztül a schengeni határrendszer. Köszönhetően alapvetően annak, hogy újabb tagországokkal bővül az unió.

Jelenleg 26 ország tagja az schengeni övezetnek, ebből 22 tagja az EU-nak, négy ország – Izland, Norvégia, Svájc és Lichtenstein – pedig az unió kívüli. Hogy még egy kicsit bonyolultabb legyen a képlet: több EU-s tagállam szeretne Schengen része lenni, de ezt a tagságot eddig még nem sikerült kiharcolniuk.

Ebbe a körbe tartozik Románia, Bulgária és Horvátország. Előbbi kettőnél ez az állapot azért is furcsa némileg, mert mindketten 2007 óta EU-tagok, ám az EU külső határai nem ezeknek az országoknak a határán húzódik. Legalábbis most.

Egy ezt firtató kérdésre Sztáray Péter úgy válaszolt: technikailag már Románia és Bulgária is teljesítette a közös határvédelemmel kapcsolatos elvárásokat, így esetükben a politikai döntés meghozatalára volna szükség. Horvátország esetében a sok szigettel tarkított tengerparti határ védelme okoz egyelőre különféle nehézségeket, csatlakozásuk leginkább ezért várat magára.

Ez Magyarország szempontjából sem lényegtelen, mert korántsem mindegy, hogy országunk határai az unió külső vagy belső határai. Amennyiben megtörténik az unió nyugat-balkáni bővítése, és ennek nyomán Szerbia is tagállammá válik, előbb-utóbb e szomszédos ország határai válnak schengeni határokká.

Egyhangú döntés szükséges az EU-tagállamok részéről abban a kérdésben, melyik ország válik a schengeni rendszer részévé. Nem véletlen ezzel kapcsolatban, hogy az ehhez újonnan csatlakozókkal kötött szerződést a tagállamok parlamentjeinek ratifikálnia kell.

Schengen a kárpát-medencei összmagyarság szempontjából már eddig is nagy jelentőségű volt és maradt, mert a kapcsolattartás lényegesen könnyebbé vált a szlovákiai magyarsággal. Lévén, hogy határátlépés nélkül megteremthető velük a kapcsolat.

Nagy fordulatot jelentett a schengeni határrendszerben a 2015-ös év, amikor a migrációs válság miatt nagy nyomás nehezedett az unió külső határaira – ismerte el az államtitkár, és mások mellett Magyarország is szuverén döntéseket hozott a határvédelem megerősítésekor.

A schengeni szabályok adott esetben felfüggeszthetőek, más okok mellett vészhelyzet esetén is. Ez történt meg a mostani járványhelyzet idején is. Közel egy éve megtapasztalhattuk, hogy az EU egyik legnagyobb vívmányai, a közös határok közötti szabad mozgást éppen a pandémia miatt erőteljesen korlátozták.

Nyitott kérdés, mikor kerülhet sor újabb tagfelvételre az EU-ban – hangzott el az előadásban. Láthatóan a tagállamok többsége nem törekszik erre, noha hazánk érdeke éppen az volna, már csak a vajdasági magyarok miatt is, hogy Szerbia az unió részévé váljon.

Noha az előadáson nem hangzott el, hiába áll ehhez valóban a legközelebb Szerbia, megannyi a jogállamisággal kapcsolatos gond miatt a tagfelvétel elakadni látszik, és aligha valósul meg rövid időn belül. Románia, Bulgária és Horvátország csatlakozása azonban belátható időn belül valósággá válhat.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: határ schengeni határ Trócsányi László Europe Direct Szeged
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés