Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2021. március 24. 16:20

Magyarország sereghajtó az egészségügyi kiadások tekintetében

Huszonöt éve nem volt olyan magyar kormány, amelyik arányosan ilyen keveset költött volna egészségügyre – vagy ilyen sokat sportra.

Hirdetés

Az Európai Unió tagállamai átlagosan a GDP 7 százalékát fordítják egészségügyi kiadásokra. Magyarország ettől az aránytól rendszerint messze elmaradt a korábbi években, 2019-ben csak a bruttó hazai össztermék 4,5 százalékát költötte a kormány ilyen célra – írja a hvg.

Nem csak a nyugat-európai tagállamok, de a szomszédos Szlovákia és Csehország is mesze megelőznek minket. A legtöbbet pedig épp Orbán Viktor „laboratóriumában”, Ausztriában költenek az egészségügyre – 8,3 százalékot.

A 2019-es 4,5 százalék azonban még magyar viszonylatban is megdöbbentően alacsony – 1995 óta, vagyis 26 éve nem volt kormány, amelyik ennyire kevés forrást biztosított volna az egészségügynek.

A 2020-as adatok még nem állnak rendelkezésre, de várhatóan a koronavírus-járvány okozta többletkiadások miatt az eddigieknél többet költöttünk. Csakhogy ennek az emelkedésnek a nagy részét azok az egyszeri eszközbeszerzések teszik ki, amelyekről még mindig nagyon keveset tudunk. Tavaly, a kormány 16 ezer lélegeztetőgépet vásárolt összesen 300 milliárd forintért, vélhetően túlárazva – pedig a szűk keresztmetszetet elsősorban nem a gépek, hanem a kezelésükre kiképzett személyzet száma jelenti.

A becslések szerint a járvány első évében végül összesen negyedével, legfeljebb harmadával növekdhettek az egészségügyi kiadások. De ahogyan azt a hvg megjegyzi, a kormány annyira átláthatatlanul kezeli a költségvetést, hogy kívülről szinte lehetetlen követni a pénzek átcsoportosítását. A Pénzügyminisztérium szerint mindenesetre tavaly 3000 milliárdot költöttünk az egészségügyre.

A többletkiadások kapcsán a legtöbbeknek valószínűleg az orvosok 2021-es béremelése jut eszébe – ez mintegy 200 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek.

Elmaradt azonban a szakdolgozók fizetésének fejlesztése, pedig belőlük is hiány van, amit az új szolgálati jogviszonyról szóló törvény és a bevezetését követő tömeges felmondások tovább súlyosbítottak.

Miközben pedig egészségügyi kiadások tekintetében a sor végén kullogunk, addig a lista élén végzünk a sportra elköltött források szempontjából:

Az Európai Unió tagállamai átlagosan a GDP 0,4 százalékát költik el erre a célra, Magyarország ennek közel háromszorosát, 1,1 százalékot.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: ápolóhiány egészségügy egészségügyi szakdolgozó egészségügyi szolgálati jogviszony járványkezelés költségvetés koronavírus lélegeztetőgép orvosbér orvoshiány
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés