Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2021. március 24. 16:01

Kicsit többen jelentkeztek idén a pedagógusszakokra, de ettől jó ideg még nem fog csökkeni a tanárhiány

A tavalyinál valamivel többen, közel 102 ezren jelentkeztek az idén szeptemberben induló egyetemi, főiskolai képzésekre. Tanárszakokra alig több mint tizedük, 13 ezren szeretnének bejutni, ráadásul nagy a lemorzsolódás is, így a magyar oktatásra háruló egyre nagyobb kihívás lesz a tanárhiány.

Hirdetés

A felvi.hu adatai szerint idén összesen 13 ezer 110-en adtak be jelentkezést valamilyen pedagógiai felsőoktatási szakra, közülük 9791-en első helyen jelölték meg a választott képzést.

Ez mintegy 15 százalékkal több jelentkező, mint tavaly, amikor alig több mint 11 ezren jelentkeztek valamilyen tanárszakra. Ez akkor 2019-hez képest 37 százalékos visszaesést jelentett, vagyis a mostani az elmúlt tíz év második legrosszabb jelentkezési aránya a pedagógusképzésben.

A csúcspont öt évvel ezelőtt, 2016-ban volt, akkor több mint 20 ezren jelentkeztek az év eleji felvételi időszakban pedagógusnak.

A korábbi, magasnak mondható jelentkezési arányok ellenére mégis évek óta a hazai oktatásügy egyik legnagyobb problémája a tanárhiány.

Elöregedett a magyar pedagóguskar és csak nagyon gyéren jön az utánpótlás

Egy 2017-es uniós jelentés szerint Magyarországon a tanárok 41 százaléka 50 éves vagy annál idősebb, és csak 6 százalékuk volt 30 év alatti.

A tanári alapképzés nem képes kielégíteni a tanárok iránti keresletet, legtöbbször még a nyugdíjba vonuló pedagógusok pótlását sem sikerült maradéktalanul megoldaniuk az iskoláknak.

Hiába növekszik lassan a pedagóguspálya iránt érdeklődő fiatalok aránya, a tanárszakokra jelentkezőknek valamivel több mint fele nyer csak felvételt, és még közülük is sokan lemorzsolódnak.

Az Oktatási Hivatal „Lemorzsolódási vizsgálatok a felsőoktatásban” című, tavaly kiadott tanulmánya szerint a pedagógusképzés területén átlagosan 23-28 százalékos a lemorzsolódás, azaz a felvettek több mint negyede nem jut el a diplomaszerzésig. Ráadásul azok közül, akik megszerzik az okleveleiket, végül sokan nem pedagógusként helyezkednek el.

Az Oktatási Hivatal szerint a 2018/2019-es tanévben például 8026-an szereztek pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget, de a pályára lépők száma 6039 volt. Néhány éven belül még közülük is jó páran elhagyták a pályát.

A hazai pedagógusok száma egyetlen év alatt háromezerrel csökkent

A „magyar modell”: egy általános iskolát végzett iskolaőr fizetésénél is kevesebbet visznek haza

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a Népszavának elmondta, a pedagógusok körében a korai pályaelhagyás is jelentős, sokan már az első egy-két évben, az első minősítő vizsga előtt meggondolják magukat. Az elmúlt években egyszer sem haladta meg a háromezret azoknak a pályakezdő tanároknak a száma, akik sikeres minősítő vizsgát tettek.

A főállású pedagógusok száma fél évtizede folyamatosan csökken: a jelenlegi tanévben közel 147 ezer köznevelésben és a szakképzésben dolgozó főállású pedagógust tart nyilván a KSH. A számuk egyetlen év alatt háromezerrel csökkent.

Húsz éve nem volt ilyen kevés főállású pedagógus a hazai oktatási rendszerben.  

A helyzet még ennél is rosszabb, mert az intézményekben legtöbbször úgy oldják meg a tanárhiányt, hogy a betöltetlen óraszámokat szétosztják a többi pedagógus között. A PSZ alelnöke úgy véli, ha az álláshelyeket a jogszabályban előírt kötelező heti 22 órával számolnák, a szakképzéssel együtt a tízezret is meghaladná a betöltetlen tanári álláshelyek száma.

És a kilátások sem túl biztatóak, bár az idén kétezerrel több fiatal szeretne felvételizni valamilyen tanárszakra, de a pedagóguspálya továbbra sem számít slágernek.

A 102 ezer felsőoktatásra jelentkező közül összesen 29 ezer 361-en tanulnának tovább valamilyen gazdaságtudományi képzésen, vagyis továbbra is ez maradt a legnépszerűbb képzési terület.

A második helyen a bölcsészettudományok állnak 17 ezer 593 jelentkezővel. A harmadik legnépszerűbb a műszaki képzés, ezekre a szakokra idén 13 ezer 986-an jelentkeztek, és csak ezt követi a pedagógusképzés 13 ezer 110 jelentkezővel.

Szegeden az angollal párosított tanárszakok most a legnépszerűbbek

A Szegedi Tudományegyetemre idén 14 ezer 151 középiskolás adta be a jelentkezését. Megnéztük a felvi.hu-n, közülük ki szeretne később tanári pályára lépni. A tíz és tizenegy féléves osztatlan tanárszakokra összesen 640-en adták be felvételi jelentkezésüket.

A legnépszerűbbnek az angollal pártosított tanárszakok számítanak. Legtöbben, 44-en angol-történelem tanárok szeretnének lenni, népszerű még a magyarral, a testneveléssel és matematikával párosított angoltanári szak is.

Továbbra is sokan, közel negyvenen választották a magyar-történelem párosítást, de viszonylag népszerűnek számít a biológia-kémia és biológia-környezettan szakok is.

Fizikát matematikával párosítva 11-en szeretnének tanulni, illetve később tanítani. Nem jelentkezett viszont idén senki földrajz-kémia és földrajz-matematika szakra, most jelentkezők híják nem indulhat majd el a magyar-ének szakpárosítás sem Szegeden.

A koronavírus-járvány tovább nehezítette a tanárhiányt, ha nem változik a helyzet, komoly gondok jönnek

A koronavírus-járvány tovább rontott a helyzeten: kénytelenek osztályokat  összevonni

A mélypont után az idén a tanárszakok iránti érdeklődésben némi javulás tapasztalható ugyan, de ennek ellenére a hazai oktatási rendszert még sokáig feszíteni fogja a tanárhiány.

Ha gyökeresen és gyorsan nem változik a helyzet, akkor hamarosan nagyon komoly problémák elé nézhet a magyar közoktatás.

Szakemberek szerint egyik legsürgetőbb lépés a pályakezdők bérének jelentős emelése lenne. Ma egy pályakezdő diplomás pedagógus nettó 140 ezer forintot visz haza, ami olykor egy általános iskolát végzett iskolaőr fizetésénél is alacsonyabb.

Mára egyértelművé vált, a 2013-ban bevezetett életpályamodell csődöt mondott, a nyolc évvel ezelőtti bérrendezés a garantált bérminimum folyamatos emelkedése miatt mostanra teljesen elolvadt, ezért egyre több a pályaelhagyó.

Átmeneti megoldást jelenthetne a nyugdíjas tanárok  visszahívása a pályára, de a kormány még mindig nem puhított a rájuk vonatkozó szabályokon: aki valamelyik állami iskolában tanít tovább, annak le kell mondania a nyugdíjáról. Ilyen feltételek mellett viszont senki sem vállalja, hogy egy időre visszatérjen a pályára.

A koronavírus-járvány csak tovább rontott a helyzeten, a betegség miatt hiányzók helyettesítését nagyon nehéz megoldani.

Van olyan iskola, ahol februárra már mindenki elérte a maximális 60 túlórát, ezért több helyen kénytelenek osztályokat  összevonni,  mert ha egy tanár a saját osztályával együtt további harminc gyereket tanít, az nem számít túlórának.

A pedagógusok Szakszervezetének számításai szerint tíz éven belül a jelenleg aktív tanárok, tanítók  fele nyugdíjba fog menni.
Az eduline.hu-n megjelent becslések szerint hat év múlva 7800-an mennek majd nyugdíjba, miközben tavaly mindössze hétezer hallgatót vettek fel pedagógusszakokra. Vagyis az elsőévesek még akkor sem pótolhatnák a hat év múlva nyugdíjba vonulókat, ha közülük mindenki eljutna a diplomaszerzésig, és el is helyezkedne valamelyik óvodában, iskolában.

Rafai Gábor

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: oktatás pályakezdő pedagógus pedagógus tanárhiány életpályamodell oktatásügy
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés