Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Túl a városon
  • Lakosságarányosan soha sehol nem volt még olyan sok koronavírusos beteg kórházban, mint Magyarországon: a kormány kapacitásbővítéssel nyugtat, de az már csak emberéletek árán kivitelezhető
Túl a városon 2021. március 24. 07:18

Lakosságarányosan soha sehol nem volt még olyan sok koronavírusos beteg kórházban, mint Magyarországon: a kormány kapacitásbővítéssel nyugtat, de az már csak emberéletek árán kivitelezhető

A számokat nézve lényegében ott tartunk, mint egy éve ilyenkor Lombardia. De annyira azért mégsem rossz a helyzet, ez viszont nem a kormányzat helytállásának vagy helyzetfelismerő képességének köszönhető. A következő hetek brutálisak lesznek.

Hirdetés

Nagyjából egy hete nem telik el nap Magyarországon negatív járványrekord nélkül, és nem úgy tűnik, hogy a helyzet mérséklődne, sőt, éppen ellenkezőleg. A 444 összegezte azokat a rendelkezésre álló adatokat, amiket ismerni lehet, és próbált számolni azokkal is, amiket nem hoznak nyilvánosságra, de nagyjából kikövetzetethetők. Ennek eredményeként arra jutottak, hogy

a rendelkezésre álló adatok alapján lakosságarányosan soha egyetlen országban sem volt még annyi koronavírusos beteg kórházban, mint nálunk. 

A cikk által festett kép rémisztő, de talán még rémisztőbb az, hogy nyilvánvalóan látszik, a kormányzat nem akarja súlyának megfelelően elismerni a bajt.

„A járvány egyéves történetében, világszinten is példátlan terhelés hárul a magyar kórházakra. Jelenleg csak Bulgária mérhető hozzánk, ha pedig régiós adatokat is nézünk, már ott tartunk, ahol Lombardia tavaly tavasszal. Oltásban, tudásban, védőfelszerelésben jobban állunk, mint akkor, de a szakszemélyzet hiánya nagyon aggasztó. Egyre hangosabbak az egészségügyi dolgozók segélykiáltásai, de a kormány egyelőre álhírterjesztéssel, hazugsággal vádolja a rossz hírek hozóit”

– írja a 444.

Magyarországon egymillió főre vetítve most 1229 koronavírusos fertőzöttet ápolnak kórházban, tavaly Lombardiában a csúcs 1325 beteg volt.

A lap megjegyzi, hogy szerencsére azért jobb helyzetből indulunk, mint egy éve az olaszok: az egészségügyi dolgozóink jelentős része be van oltva, így jóval kisebb eséllyel kapják el a betegséget, ezért valószínűleg nem fognak kiesni az ellátásból. Tavaly óta sokkal többet tudunk a vírusról, az orvosok és ápolók azóta tapasztalatot gyűjtöttek, sztenderdeket dolgoztak ki az ellátásra, tudják, milyen gyógyszerekhez mikor érdemes használni. Jobban felismerik, ha valakinek romlik az állapota, és jobban meg tudják ítélni egy-egy beteg esélyeit. Védőfelszerelésből sincs hiány, nem kell hirtelen maszkokat és védőöltözetet teremteni a semmiből, mint egy éve Lombardiában, írja a 444.

Amiből viszont óriási hiány van Magyarországon az egészségügyben, azok maguk az emberek, a szakemberek.

Azt a kormányzati kommunikáció is rendre elismeri, sőt, hajtogatja, hogy óriási a terhelés, de ugyanilyen elánnal ismételget azt is, hogy van elég eszköz és ember. Csakhogy az orvosok és egészségügyi dolgozók egyre hangosabb segélykiálltásaiból éppen az rajzolódik ki, hogy nem, nagyon nincs elég ember, és bizony sok helyen még az eszközök sem feltétlenül állnak azonnal rendelkezésre. Ráadásul, tovább rontotta a helyzetet, hogy pont a harmadik hullám felfutásával egyszerre, márciusban esett ki több ezer egészségügyi dolgozó a rendszerből, akik írtál alá az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződést.

Amikor viszont az orvosok arról beszélnek, hogy nagy a baj és szakemberhiány van, akkor azt a kormányzat rendre hazugságnak, álhírnek titulálja, és azt mantrázza, hogy mindenből van elég. Emberből is.

Mindeközben azért az Országos Kórházi Főigazgatóság is önkénteseket toboroz, de persze úgy, hogy ők is hozzáteszik, „a magyar egészségügy eddig is képes volt mindenkinek az elérhető legmagasabb szintű ellátást biztosítani, a koronavírus-járvány kitörése óta mindenkinek jutott elegendő orvos, ápoló, kórházi ágy, lélegeztetőgép és gyógyszer, és ez így lesz a jövőben is.”

Ne szépítsük: ezeket a mondatokat csak az hiszi el, aki nem járt magyar egészségügyi intézményben az elmúlt legalább öt évben.

A 444 cikke tökéletesen rávilágít, mi a legnagyobb baj azzal, amivel a kormány folyamatosan próbálja nyugtatni a kedélyeket, vagyis, hogy képesek újabb és újabb ágyakat, gépeket bevonni az ellátásba. Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban arról beszélt, 1618 lélegeztetőgépes és több mint tízezer egyéb kórházi ágy van még szabadon. 

Arról viszont nem beszélt, hogy egy ponton túl csak a betegek túlélési esélyeinek rovására lehet bővíteni a kapcitásokat. Svéd Tamás, az orvosi kamara titkárának valóban érzékletes példájával illusztrálja a lap, miről is van szó valójában:

„Százan ülnek egy zuhanó repülőn, van húsz ejtőernyő. Széttéphetem és összevarrhatom őket másként, csinálhatok kisebbeket. Megoldhatom, hogy 30 ember kapjon ejtőernyőt, így ennyien élnek túl, de néhányan nagyon össze fogják törni magukat. Adhatok 40 embernek is ejtőernyőt, akkor 25-en fogják túlélni a becsapódást, de még mindig megmentettem plusz öt életet az eredeti 20-hoz képest, a 30-nál már öttel kevesebbet. Ha viszont 50 embert próbálok megmenteni ugyanígy, mindnyájan meg fognak halni. Ezt a határt nem szabad átlépni az intenzív ágyak bővítésekor.”

Megjegyzi a cikk azt is, hogy Daróczy-Gaál Ágnes, a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke is arról beszélt: ha feltöltenek egy 50 ágyas intenzív osztályt, ahol csak 15 betegre elég személyzet van, akkor mindenkinek csak 2-3 százalék lesz a túlélési esélye.

Köveztetésképpen a 444 megjegyzi: 

„Az intenzíves ágyak vég nélküli bővítése egy ideig alkalmas lehet arra, hogy elrejtse a kórházi katasztrófa valódi mértékét. Ha mindenkinek jut kórterem és ágy, az nem olyan látványos, mint a bergamói folyosókon fekvő betegek tömegei. De a halálozásban ugyanúgy meglehet, és már meg is van a harmadik hullám következménye: kedden rekordszámú halálesetet jelentettek, és az elmúlt időszak halálozási számaiban is világelső Magyarország.”

Nehéz ilyen helyzetben nem feltenni a kérdést, hogy de vajon miért jutottunk el a járványban idáig, pláne azok után, hogy tavaly, az első hullámban még eminenstanulók voltunk a védekezésben.

A 444 röviden erre is rávilágít:

a kormány egyszerűen túl későn intézkedett, pont úgy, ahogyan ősszel, a második hullám idején.

Orbán Viktor már február 25-én arról beszélt, hogy a járvány legnehezebb két hete jön, azóta viszont világosan kiderült, messze nem az volt a legnehezebb két hét, és az adatok alapján a lap szerint a kormánynak lett volna oka szigorítani. Végül mégis csak március 4-én jelentettek be szigorító intézkedéseket, de azok is 8-án léptek életbe. A 444 megjegyzi: aznap nyolcezer covidos feküdt kórházban, február 25-én még kevesebb mint ötezer. 

Hozzáteszik:

mire életbe léptek az Orbán-kormány intézkedései, kétszer annyi embert kellett ápolni, mint február 18-án, amikor Müller Cecília bejelentette, hogy itt a harmadik hullám.

A 444 szerint, amikor kérdést küldtek a kormányinfóra, azzal kapcsolatosan, hogy miért várt a kormányzat a szigorításokkal, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt mondta, ahogy meglátta, hogy a számok olyan mértékben növekednek, ami intézkedést kíván, rögtön szigorítottak, és ehhez még hozzátette, hogy felelősségteljes döntést hoztak.

A következő hetek járványstatisztikái (már, ami ezekből ismerhető) igazolni fogják, hogy valóban így van-e.

kmn

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: ápoló beteg betegellátás betegség covid-19 egészségügy egészségügyi ellátás egészségügyi szakdolgozó fertőzés járvány járványkezelés kórház koronavírus Magyar Orvosi Kamara Magyar Orvosok Szakszervezete orvos vírus Gulyás Gergely Müller Cecília Orbán Viktor Orbán-kormány statisztika lélegeztetőgép
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés