Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Legjobb lenne, ha nem ismernék a nevem, mert akkor nem volna koronavírus – mondta magáról Karikó Katalin
Szegeden 2021. március 10. 11:54

Legjobb lenne, ha nem ismernék a nevem, mert akkor nem volna koronavírus – mondta magáról Karikó Katalin

Negyven évig töretlen erővel és hittel kutatott, és ez idő alatt semmilyen elismerést nem kapott. A vele folytatott beszélgetésből az is kiderült, hogy az Egyesült Államok nem kizárólag a lehetőségek hazája volt számára.

Hirdetés

A koronavírus elleni vakcina kifejlesztője, Karikó Katalin kedden este beszélt a sikerhez vezető útjáról a Dugonics Társaság online fórumán Csapó Benő, Csendes Tibor és Géczi János házigazdák társaságában.

Félreállították, nem kapott pénzt, és nem ismerték fel kutatásai jelentőségét. Ahogyan ő fogalmazott, saját egyetemén, a University of Pennsylvanián lefokozták – mondta el a szegedi Dugonics Társaság kedd esti két és fél órás online fórumán, amelyet a technika adta lehetőségek miatt egyszerre ötszázan tudtak követni, miközben több százan szerettek volna csatlakozni a fórumhoz.

A páratlan kitartást követelő kutatói pálya eredménye a szintetikus messenger RNS vakcina technológiájának kidolgozása lett, amelyet most a koronavírus elleni védőoltásban használnak. Kutatótársával, Drew Weissmannal szabadalmaztatták az eljárást.

Nem ismerték fel kutatásai fontosságát

Sajátos ellentmondása Karikó Katalin pályájának, hogy messenger RNS gyógyászatban való alkalmazásának fontosságát korán felismerte, de ennek fontosságáról a tudományos életet sokáig nem tudta meggyőzni.

Kitért arra, hogy a messenger RNS-t 1961-ben fedezték fel, de sokkal később vetődött fel annak lehetősége, hogy ezt bevigyék az emberi sejtekbe, és így gyógyászati célokra használják.

Az ezzel kapcsolatos hazai kutatások 1984-ben kezdődtek meg a Szegedi Biológiai Kutatóintézetben Duda Ernővel és Kondorosi Évával együtt. Mint Karikó Katalin visszaemlékezett: a sejtbe való bevitel nagyon nehéz feladat volt.

Az Egyesült Államokban, a Pennsylvaniai Egyetem előbb kardiológiai, utóbb idegsebészeti feladatokon dolgozott biokémikusként a magyar kutató, akinek a pályáját a holtpontról többször a véletlen és a szerencse mozdította ki.

Elmesélte, hogy amikor szakmailag nagyon nehéz helyzetbe került a kardiológiai részlegen, akkor egy rezidens győzte meg az agysebészet tanszékvezetőjét, hogy mindenképpen szükség lenne egy molekuláris laborra. Ezzel nyílt meg újból az út Karikó Katalin előtt, hogy a messenger RNS-eseket kutassa. Az akkori rezidens ma egy a Netflixen futó sorozat szereplője – tudtuk meg.

Jó magyar középiskola és egyetem

A kisújszállási születésű Karikó Katalin a kedd esti online beszélgetésben elmondta, élete egyik legfontosabb oktatója a helyi Móricz Zsigmond Gimnázium biológia tanára, Tóth Albert volt, aki szemléltető és gondolkodtató óráival nagy inspirációt adott tanítványának.

Egész kutatói szemlélete és mentalitása a középiskolába formálódott, óriási hatással voltak rá a tanára tanácsára elolvasott Sellye János-könyvek. A stresszkutatás világhírű szakembere korán megértette vele, hogy a szorongás rengeteg alkotói energiát vesz el az embertől. Sellyét olvasva értette meg életre szólóan, hogy a gondtalan élet nem vezet eredményekre. Ugyanakkor azt is, hogy nem minden kritikára kell figyelni.

A szegedi egyetemen rengeteget tanult, és ellentétben a külföldi iskolákkal itt holisztikus szemléletű volt az oktatás, ami a tudományos problémák megértését nagyban segítette és segíti ma is.

A félreállított kutató nem adta fel

Visszatérve az amerikai éveire, Karikó Katalin elmondta, hogy szinte minden idejét a laboratóriumban töltötte, és ott igyekezett áttörést elérni a megkezdett RNS-kutatásaiban. Sokkal kevesebbet publikált, mint elvárták volna tőle, de éppen a laborkutatásai vették el az időt a cikkek és a tanulmányok írásától.

Egyre nyilvánvalóbbé vált számára, hogy egyetemi vonalon nem tudja eredményesen folytatni kutatásit. Ezért céget alapított, és államtól kapott egymillió dollár felhasználásával folytatta kísérleteit. A pénzt arra kapta, hogy a gyógyászatban használható eljárás legyen a messenger RNS-re épülő.

Kutatásai jól haladtak, miközben az egyetemen félreállították, munkatársai közül többen vesztesnek tartották, ugyanakkor hirtelen sok állásajánlatot kapott. Ezek közül a németországi BioNTech hívását fogadta el 2013-ban. Férjét a tengerentúlon hagyva egy japán kollégájával érkezett meg ahhoz az európai céghez, amelynek akkor még honlapja sem volt – idézte vissza a daliás időket.

Két alapvető feladat megoldása várt rájuk. Ahhoz, hogy a messenger RNS-t bejuttassák a sejtbe, be kellet azt „csomagolni”. E mellett ki kellett találni, hogy a vakcinát, amit addig kizárólag laborban állítottak elő, hogyan lehet ipari méretekben előállítani.

És akkor jött a koronavírus

A Pfizertől 2018-ban kaptak felkérést, hogy készítsenek influenza elleni vakcinát, de nem sokkal később mindent felülírt a koronavírus. Akkor már az első számú feladat az új világjárvány elleni oltóanyag legyártása lett. Könnyen adaptálható volt a technológia – idézte fel a ma már Pfizer-BioNTech-vakcina előállításának történetét a magyar kutató.

A vele folytatott online beszélgetésben elmondta, hogy az Egyesült Államok egyetemi világában is gyakran tapasztalta, hogy a kutatók és az oktatók egymás ellen dolgoznak. Az iparban ezzel szemben mindenki egyfelé húzott. Óriási csapatmunka zajlott, több száz ember részvételével.

A cél egyértelmű volt: hatásos vakcinát kellett minél hamarabb előállítani. Mindent ennek rendeltek alá. A koronavírus elleni vakcina kifejlesztése azért tartott a vártnál sokkal rövidebb ideig, mert az alapjául szolgáló technológia lényegében készen volt.

Ez a magyarázata annak is, hogy a korábban jelzett két-három évnél sokkal hamarabb elkészült a vírus elleni oltóanyag, amely tavaly év végén már bevethető volt.

Kevés mellékhatás

A Dugonics Társaság szervezte online beszélgetésen nem meglepő módon rendkívül sok hallgatói kérdést kapott a kutató. A mellékhatásokról szólva elmondta, hogy Izraelben 4,7 millió embert oltottak be, és mindössze 158 mellékhatást regisztráltak. Ez azt jelenti, hogy minden 47 ezredik oltottnál jelentkezett ilyesmi.

Karikó Katalin nem győzte hangsúlyozni, hogy minden gyógyszernek van mellékhatása, így a koronavírus elleni vakcináknak is. Igaz, nagyon alacsony számú. Sok kérdés érkezett arról, hogy autoimmun betegségben szenvedők beolthatóak-e a vakcinával. Kiderült, hogy többségük igen.

A több mint két és félórás online fórumon élesen kritizálta a panaszkultúrát, a magyarokra nagyon is jellemző „magukon kívül mindenki hibás”-szemléletet. Mint jellemző esetet idézte fel, hogy egy túlsúlyos ember megkérdezte tőle, hogy pluszkiló miatt ő nem kaphat háromszor a vakcinából. Ám az meg sem fordult benne, hogy lefogyjon.

Jól esnek a tudományos elismerések, de nem azokért, hanem a tudomány előrehaladásért dolgozik – válaszolta egy kérdésre. Hozzátette: negyven évig nem kapott semmilyen elismerést, ám ez nem is hiányzott neki. Kutatói felismerése mozgatták és motiválták, ezért töltött minden időt a laboratóriumban.

Ha valaki pénzt akar keresni, ne menjen kutatónak – adott tanácsot több kérdésre.  Őt magát soha nem érdekelte és nem izgatta, hogy munkatársai és felettesei (lényegesen) többet kerestek nála. A férje humorosan úgy fogalmazott, hogy a rengeget laborban töltött idő miatt rosszabb az órabére, mintha a Mekiben lenni kiszolgáló. Karikó Katalin nem szállt vitába férjével, aki olyan hátteret biztosított neki, ami a kutató ember számára elengedhetetlen.

Csapó Benő azzal zárta a hosszú online fórumot, hogy az SZTE díszdoktori és az önkormányzat díszpolgári címe miatt remélik, hogy a közel jövőben kétszer is köszönthetik Karikó Katalint Szegeden. Így legyen.

Bod Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Dugonics Társaság Karikó Katalin online fórum
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés