Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Művház
  • A Bartók Tavaszra koreografálta új táncjátékát Juronics Tamás: megidézi a zeneszerző démonjait is
Művház 2021. március 3. 15:28

A Bartók Tavaszra koreografálta új táncjátékát Juronics Tamás: megidézi a zeneszerző démonjait is

Első alkalommal szervezi meg áprilisban a Müpa Bartók Tavasz néven azt a nemzetközi művészeti fesztivált, amelynek nyitó előadása a Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Filharmonikusok közös estje lesz. Juronics Tamást új darabjáról, Bartók démonjairól és arról kérdeztük, mit jelent számára a pantomim groteszk.

Hirdetés
Hirdetés

– Hogy kerül a szegedi társulat a budapesti Bartók Tavaszra?

– A Szegedi Kortárs Balett és Müpa kapcsolata hosszú időre nyúlik vissza: megnyitása óta folyamatosan jelen vagyunk az intézményben, közös jellemzőnk a kortárs művészetek iránti elkötelezettség. Mi voltunk az első táncegyüttes, amely megkapta a Müpában az évad legjobb társulata elismerést. A Nemzeti Filharmonikusokkal három nagy művet hoztunk létre korábban, egészen maradandó emléket hagyott bennünk a közös munka Kocsis Zoltánnal. Nagy öröm számunka, hogy pár év szünet után most, a Bartókról elnevezett nemzetközi művészeti hetek kapcsán újraéled ez a kapcsolat.

– A szegedi táncosok a nyitó előadáson lépnek fel. Miért esett éppen erre a Bartók műre a választás?

– A Müpa és a fesztivál felkérésére, kifejezetten erre alkalomra készül Bartók Béla Concerto című zeneművére egy koreográfia, amelyet a Nemzeti Filharmonikusokkal közösen mutatunk be április 2-án. Az előadás táncjáték és koncert is lesz egyben.

– Úgy tudni, formabontó produkcióra készülnek! A leírásban az szerepel, hogy az előadás egy pantomim groteszk. Ez mit jelent?

– Azért vettem át ezt a kifejezést, mert ez Bartók Csodálatos mandarinjának a szerző által meghatározott műfaja. Az a fajta szimbolista megközelítés, amelyet más műveiben, például a Kékszakállú herceg várában is használ, valahol ennek az előadásnak is az esszenciája lesz. Nem is lehetne más fontos feladatom ebben a helyzetben, mint az, hogy Bartók szellemiségét, alkotói gondolkodását, vízióit próbáljam meg a tánc nyelvén ábrázolni. Már csak azért is, mert Bartók Béla születésének 140. évfordulóját idén ünnepeljük.

Készül a táncjáték: Juronics Tamás rendez

– Korábban három Bartók művet is feldolgozott. Utoljára éppen tíz évvel ezelőtt koreografálta újra A fából faragott királyfit. A hosszú szünet után most miért éppen a Concertót vette elő?

– Bartók a magyar zeneirodalom egyik legnagyobb alakja. Alkotói korszakom első időszakában sokat foglalkoztatott a szerelem témája, a férfi és a nő viszonya, ezért is nyúltam az ő műveihez. 1999-ben megkoreografáltam A csodálatos mandarint, két évvel később A fából faragott királyfit, majd 2005-ben A Kék szakállú herceg várát rendeztem. 2011-ben újrakoreografáltam A fából faragott királyfit. Régóta vártam, hogy a Concertóval is foglalkozhassak, és az évforduló kiváló alkalmat kínált erre.

– Miről szól majd az előadás?

– A darab kiindulópontja egy valós élethelyzet, amelynek maga Bartók áll a középpontjában. Azt gondolom, ennek a műnek az egész mondanivalója, dinamikája mind abból a lelkiállapotból adódik, amelyben a zeneszerző a mű születésekor amerikai tartózkodása során volt. A Concerto megírása előtt állandó láz és kínzó honvágy gyötörte, és nyugtalanította a növekvő nácizmus. Három évig semmilyen zenét sem szerzett, a felkérés egy új műre a kórházban érte. A születendő zenébe minden fájdalmát, keserűségét beleírta, ugyanakkor nem tudott elszakadni optimizmusától és életszeretetétől sem, ezért érzelmileg rendkívül összetett zenei alapra kell koreográfiát készíteni.

– Maga Bartók Béla is megjelenik majd a színpadon?

– Igen, egyik volt táncosunk, Csetényi Vencel – aki kizárólag a szerep kedvéért tér most vissza a pályára – ölti magára a zeneszerző alakját. Igyekszünk úgy maszkírozni, hogy minél jobban hasonlítson Bartók Bélára, aki valóságos személyként jelenik meg a kórházi ágyon, de álmai és gondolatai fiktív alakot öltenek körülötte.  Feleségét, Pásztory Dittát Bocsi Petra táncolja: ő jelenti a zeneszerző számára a valóságot, mindenki más csak a lázálmok figurája. Ehhez a szituációhoz igyekszünk különleges képi világot teremteni, hogy ezt a groteszk kettőséget minél érzékelhetőbben tudjuk ábrázolni. Az est így nemcsak egy táncjáték, hanem egy erős vizuális installációi is lesz.

Juronics Tamás: Régóta vártam, hogy a Concertóval is foglalkozhassak! (fotó: Lakatos János)

– Ki tervezi a jelmezeket?

– Mojzes Dóra, akinek jelentős divattervezői és filmes munkái mellett ez az első színpadi felkérése. Az álomvilág képi feldolgozásában a jelmezek játsszák majd a főszerepet. Mivel nem lesznek valódi színpadi körülmények, így díszleteket sem tudunk használni, mert mögöttünk a színpadon a hatalmas zenekar foglal majd helyet. A bő félórás mű a zenekar előtt játszódik, és valójában nem igazi táncjáték lesz, ahogyan a társulattól megszokhatták a nézők, hanem sokkal inkább színpadi zenei installáció, vizuális látványjáték.

– Milyen furcsa allegorikus lényekkel, figurákkal találkozhatnak a darab nézői?

– A jelmezek készítése során kiemeltük Bartók egy különleges hobbiját, amely sok életrajzi dokumentumban szerepel: szenvedélyesen szeretett bogarakkal, rovarokkal foglalkozni. Katalogizálta, preparálta, vizsgálgatta azokat. Amerikai tartózkodása során is képes volt órákig nézegetni az ablakon berepülő rovarokat. Ezt a szenvedélyét emeljük ki, így válik a bogár motívum az allegorikus figurák megvalósításának eszközévé: egy kafkai világot idézve bogarak képében öltenek testet a jelmezek. Így lesz egyszer csak a zongorából pók, hogy körbefonja a szereplőt, míg a haza egy hatalmas, gyönyörű pillangó képében jelenik meg, és a nem éppen szép rovarokban a háború ölt testet. A szimbolizmusnak ez a fajta felfogása Bartók színpadi művészetének és magának a kornak egyik legjellemzőbb életérzése.

– Bartók Bélán kívül kik jelennek még meg a színpadon?

– A jelmeztervezői feladatok még egy csodálatos lehetősége, hogy az első tételben például Bartók múzsáit, az ő művészetének alakjait, teremtményeit is ábrázolni fogjuk. Azokat, akik őt alkotásra inspirálják. Mindhárom színpadi művének két-két fontos alakja jelenik meg: a mandarin és Mimi, a Kékszakállú herceg és Judit, a fából faragott királyfi és a királylány. Ők hatan szellemekként veszik körbe a zeneszerzőt.  

– Mit szeretne üzenni a mai nézőknek a darabbal?

– Elsősorban tisztelegni szeretnék Bartók Béla emléke előtt, az ő általa megírt zenét próbálom színpadi körülmények között, a tánc nyelvén ábrázolni. Szeretném megmutatni egy alkotó ember furcsa és nehéz küzdelmét saját démonaival.

– Egy hónap múlva lesz a darab bemutatója. Hol tartanak most a próbákkal?  

– Előrehaladott állapotban vagyunk, sokat próbáltunk, ezért a darab már szerkezetileg is kezd összeállni. Közben készülnek a kosztümök, és a karmesterrel szintén egyeztettünk: Nánási Henrik, rendkívül tehetséges, pécsi születésű fiatalember, a berlini Komische Oper igazgatója, az ő vezetésével a zenészek is elkezdték a felkészülést. Egyszóval, minden jól halad.

– Eltekintve attól, hogy aligha van remény arra, hogy élőben, nyilvánosan álljanak színpadra!

– A járványveszély miatt streemelt előadás lesz, úgy készülünk, hogy egy kicsit a kameráknak is táncolunk. Miközben nagy fájdalmunk, hogy nem lesz élő közönség a nézőtéren, emellett annak minden örömét élvezni fogjuk, hogy az előadást online a világ bármely pontján, így természetesen Szegeden is meg lehet majd tekinteni. Nagyon sok nézőre számítunk.

A járvány idején készültek el a a Blue és a The black paintings című darabok. Ezeket is online tervezik bemutatni. (fotó: Tarnavölgyi Zoltán)

– Lassan egy éve nem léptek fel közönség előtt! Hogy néz ki most a társulat egészségi és mentális állapota?

– Az egészségi állapota szerencsére mindenkinek jó. Az elmúlt hónapok sok munkája pedig mentálisan is karban tartotta a csapatot. Jókedvvel és kreativitással teltek a hónapjaink. Korábban már létrehoztunk egy két koreográfiából álló új táncestet: a Blue és a The black paintings című darabokat online tervezzük bemutatni. Sok kurzust szerveztünk a társulatnak, vendégtanárok tanítottak. Sikerült szellemileg és fizikailag egyaránt frissen tartani magunkat. Folynak a jövő évad szerződtetési tárgyalásai, rengeteg külföldi táncost nézünk meg online, nemrégiben pedig Olaszországban jártunk, hogy ottani táncosok közt is szétnézzünk. Nagyon készülünk, hogy a nyitás után azonnal tudjunk élőben táncolni a közönség előtt.

– A nyitás után Szegeden színpadon is látható lesz majd az új Bartók-produkció?

– Természetesen! Az előadást úgy terveztük, hogy Gyüdi Sándor vezényletével, a Szegedi Szimfonikus Zenekarral is előadható legyen a nagyszínházban. Hogy mikor, azt sajnos egyelőre senki sem tudja megmondani.

Rafai Gábor

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: balett Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek. bemutató Juronics Tamás Szegedi Kortárs Balett

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés