Hirdetés
Szegeden 2021. március 1. 16:57

Nagyon durvul a járványhelyzet: bezárnak-e az iskolák és az óvodák?

Drámaian emelkedik a fertőzöttek száma, ami könnyen jelentheti, hogy a jelenleginél is szigorúbb járványügyi intézkedésekre lehet szükség. Ezek sorába tartozik, hogy bezárhatnak az általános iskolákban és az óvodák.

Hirdetés
Hirdetés

A magyar járványhelyzet elszabadulását talán mindennél jobban jelzi, hogy hétfőn a 83 millió lakosú Németországban 4732 új fertőzöttről adott számot a Robert Koch Intézet, 60 a pandémia miatt elhunyt beteg mellett. Magyarországon az új fertőzöttek száma 4326, az elhunytaké pedig 84.

A számok annak ellenére mutatnak feltűnő hasonlóságot egymással, hogy Németországnak több mint nyolcszor akkor a lakossága, mint hazánknak. Emellett a tesztelések száma is jóval magasabb ott, mint idehaza. Ez nem kizárólag a népesség nagyságával függ össze.

A miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádiónak adott interjújában úgy fogalmazott: pokoli nehéz két hét elé nézünk. Már akkor felvetődött annak a lehetősége, hogy a járvány terjedésének mérséklése miatt a jelenlegieknél is szigorúbb korlátozó intézkedésekre lehet szükség.

Jelenleg online tanítás folyik a középiskolákban és a teljes hazai felsőoktatásban, így nagyon kézenfekvőnek tűnik, hogy a járványügyi szigorítások a jelenleg még hagyományos keretek között folyó általános iskolai oktatást és az óvodák munkáját érinthetik.

Az óvónőket könnyen lefertőzhetik a gyerekek anélkül, hogy ők „láthatóan” koronavírusosak lennének (illusztráció: Iványi Aurél)

Ezt a feltételezést erősítheti az a tény is, hogy a friss kutatások szerint a gyerekek még annál is inkább fertőzőbbek, mint eddig feltételezni lehetett. Ez a téma egy hete szóba került, amikor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) egyik vezetőjével, Komjáthy Annával beszélgettünk.

A PDSZ Országos Választmányának elnöke értetlenkedésének adott hangot, mert a pedagógusok nem kerültek fel arra az oltási listára, amely a legveszélyeztetettebbek foglalkozási ágakat összesíti. A kormány és a szaktárca, az EMMI nem is reagált a szakszervezet kérésére.

A vita alapvetően arról folyik: fertőzési gócpontnak számítanak-e az iskolák vagy sem. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma kitart korábbi álláspontja mellett, ami szerint nem. Ez egyben a magyarázata, hogy miért nem oltják soron kívül a tanárokat, legalább az általános iskolaiakat és az óvópedagógusokat.

Innen nézve logikus volna az a szigorító lépés, amely határozott időre, két hétre vagy egy hónapra az általános iskolák és az óvodák bezárásáról rendelkezne.

Közben a kisgyerekes szülők aggódva figyelik ezekben a napokban a szigorító intézkedésekről érkező híreket. Valós a veszélye annak, hogy visszatérhet az a tavaszi időszak, amikor valamennyi oktatási intézményt bezártak. Így az óvodások, valamint az általános iskolások napközbeni ellátásáról a szülőknek kellett gondoskodni.

Bár az év elején tartunk, de a szülők aligha szeretnék kivenni 2021-es szabadságkeretük egy részét. Még akkor sem, ha sok esetben nem volna megoldható gyermekeik felügyelete arra az esetre, ha bezárnák az óvodákat és az általános iskolákat. Előfordulhat, hogy a nyári szünetre nem, vagy alig maradna szabadsága az ilyen korú gyerekeket nevelő szülők sokaságának.

  • Miért nem segít ebben a helyzetben egy újabb rendelettel a kormány?
  • Miért nem döntenek úgy, hogy a kényszerű járványügyi intézkedések miatt kivett szabadság ideje nem csökkenti a szülők esetében az éves szabadságkeretet?

A hagyományos oktatás felfüggesztésére készülve a kormány utasíthatta volna a tankerületeket, hogy mérjék fel az általános és a középiskolások esetében, kinél adottak a digitális oktatás otthoni feltételei és kinél nem.

Ez elvégezhető lett volna a járvány második hullámát megelőző nyári hónapokban is. Figyelembe véve, hogy a tankerületek nem kis munkaszervezettel dolgoznak, és ebben az esetben az iskolák adatszolgáltatása bizonyára példamutató lett volna – ahogyan más esetekben is.

A koronavírus-járvány elleni védekezés több ezermilliárd forintos tételei között szerepelhetett volna, hogy a rászoruló családok gyerekei egy-egy laptopot kapjanak. Ennek hiányában a kisdiákok nem tudnak bekapcsolódni az oktatásba. Ennek ezerszer több értelme lett volna, mint 300 milliárd forintért 16 ezer lélegeztetőgépet venni.

Ha arra volt forrás, akkor egy magára valamit is adó kormány a gyerekek hordozható számítógéphez juttatására is talált volna. Ez ilyen helyzetben alapvetően szándék és elhatározás kérdése – lett volna.

A lehetséges szigorító intézkedések között emlegetik a plázák bezárását. Nem volna kellemes ez sem, de jelentőségében eltörpülne az oktatási intézmények felmerülő bezárása mellett.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: járvány koronavírus pandémia világjárvány

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés