Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Tíz évig nem nyúltak a hazai egészségügyhöz, most egyszerre akarnak mindent megoldani, ami nem megy – ez áll az új szolgálati szerződésekről folyó vita mögött
Szegeden 2021. február 25. 17:55

Tíz évig nem nyúltak a hazai egészségügyhöz, most egyszerre akarnak mindent megoldani, ami nem megy – ez áll az új szolgálati szerződésekről folyó vita mögött

A magyar egészségügy egyik legnagyobb gondját, az orvoshiányt hozta felszínre az új szolgálati jogviszonyról szóló vita. Mellette lehet, hogy csak az ügyetlenség, de lehet, hogy nagyfokú szándékosság vezetett oda, hogy csupán néhány nap áll(t) az orvosok rendelkezésére, hogy elfogadják vagy elutasítsák most nekik kínált szerződést.

Hirdetés

Mindezt elöljáróban mondta el Kanka Andor, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Csongrád-Csanád megyei elnöke, aki szerint Fidesz kormányzása elmúlt tíz évében nem foglalkozott az egészségüggyel. Most pedig egyszerre akar mindent megoldani. Ez pedig láthatóan nem megy. Több ok miatt.

De alapvetően mi a gond? – tettük fel neki a kérdést. Az orvosok jelentős része elfogadhatónak tartja a nekik kínált új szolgálati szerződést, mert az jelentős béremelést tartalmaz, kevesebb túlmunkát, jobban szervezhető és tisztességesebb életet. Nem utolsó szempont, hogy a hálapénz kivezetése is az egyik elérendő cél.

A magyar orvos emigrált

A kamarai elnök elismeri, hogy ez így van, de az elmúlt napok az e témáról szóló híradásai pontosan felszínre hozzák, hol találhatóak a hazai egészségügy legnagyobb gondjai.

Fontos tudni, hogy több évtizede tart magyar orvosok elvándorlása. Mára kijelenthető, hogy egész generációk hiányoznak belőlük a hazai gyógyításban. Az alapvető gondok forrása ez. Ennek okai közismertek: a rendkívül alacsonyak az orvosbérek, a magyar egészségügyben uralkodó feudális viszonyok, és mellette a sok orvos számára is megalázó hálapénz jelenléte.

Nagyon sok orvos belefáradt abba, hogy másod- és harmadállás vállalásával tudta magának és családjának biztosítani a viszonylag tisztes megélhetést. Közülük sokan a lábukkal szavaztak, és külföldön vállaltak munkát. Német, osztrák, brit, svéd tapasztalataik többségüket arról győzte meg, hogy nem kell haza jönniük. Különösen akkor, ha az ágazat helyzete változatlan.

Akiket lasszóval fognak

A fenti okok miatt is piaci viszonyok alakultak ki a magyar egészségügyben. Hiányszakma lett az aneszteziológus, a traumatológus és a sürgősségi osztályokon dolgozó orvos. A hazai kórházak osztályait az orvoshiány ellenére működtetni kellett, ezért a biztosítani kellett a megfelelő szakemberek munkavégzését. Némi túlzással: lasszóval fogták az ilyen orvosokat.

A vázolt kényszerhelyzetben a hiányszakmákban tevékenykedő orvosoknak 5 és 12 ezer forintos nettó óradíjat adtak akár ügyeleti díjként, akár a velük kötött munkaszerződés alapján a szakemberekre vadászó kórházak. Ha nem fizetnek ilyen nagyvonalúan, akkor több osztályukat kénytelenek lettek volna bezárni – fogalmazott Kanka Andor.

A gondot az emberi erőforrásokért felelős miniszter, Kásler Miklós is elismerte azzal, hogy 2019 októberében többletfinanszírozást biztosított a traumatológiai ellátásokra.

Béremelés után csökkenő jövedelem

Itt érkezünk el a napokban folyó vita lényegéhez: a korábbinál lényegesen magasabb alapfizetéssel jár az orvosok számára az új szolgálati jogviszony, ám ugyanakkor veszélybe kerülnek a korábban kialkudott pótlékok és bérkiegészítések. Nyomatékosítani kell, hogy ebben nem az egész orvostársadalom érintett.

Ez pedig egyenesen odavezethet, hogy a hiányszakmákban dolgozó rezidenseknek és fiatal orvosoknak a március elsejével életbe lépő béremelést követően alacsonyabb lesz a jövedelmük, mint az megelőzően.

Több nagy dunántúli kórházból érkeznek ilyen hírek, és ezek ismeretében könnyebben érthető, hogy bizonyos területeken tevékenykedő orvosok miért nem lelkesednek az új szerződés aláírásáért.

Az általánosnak mondható orvoshiány itt kap jelentőséget. Ezt a hiányt az elmúlt évtizedekben elfedte az a tény, hogy jelentős túlmunkával, másod-, harmad- és negyedállások vállalásával ezt „eltüntették” a hazai orvosok. Most azonban alaposan fordulni látszik a kocka.

A jelentősen megemelt alapbér hatására bizonyára jelentősen csökkenni fog az önként vállalt túlmunka. Egy középkorú orvos bruttó 1-1,3 milliós havi bére mellett sokkal kevésbé lesz motivált, hogy ügyeletet és másodállás vállaljon, mint eddig. Nettó 800 ezer forintos havi jövedelem mellett kitől várható el, hogy a kifejezetten alacsonyan megállapított ügyeleti díjért menjen el dolgozni? Ráadásul ebben az esetben önként vállalt túlmunkáról beszélünk.

Veszélyben a kiskórházak

Ez pedig tömegével sodorhatja veszélybe a hazai, elsősorban a kisebb kórházakat. Az orvoshiány olyan mértékű Magyarországon, hogy az önként vállalt túlmunkát elmaradás miatt sok kórházat esetleg be kell zárni, ami azonban már nem is csak szakmai, hanem politikai kérdés.

Hogyan adná ki magát egy évvel a közelgő parlamenti választások előtt, vagy éppen a választás évében, ha elsősorban a hazai kis- és közepes nagyságú városokban be kellene zárni a kórházat?

Létre akarnak hozni egy egységesen merev rendszert, amelynek egyik lényege, hogy az orvosok a másodállásukban ne kereshessenek többet, mint a főállásukban. Ez odavezet, hogy a kisebb kórházak sürgősségi, traumatológiai és intenzív osztályait, ahol rész munkaidős orvosokat alkalmaztak eddig, nem lesznek üzemeltethetőek – fogalmazott a megyei kamarai elnök.

Folytathatatlanná válik az a mai gyakorlat, hogy Szegedről Makóra, Szentesre és Kiskunhalasra járjanak ügyelni az orvosok, mert nem kaphatnak annyit, mint korábban. Tény, hogy gondot okozott Szegeden is, hogy az itteni intézményekben dolgozó orvosok azért nem vállaltak ügyeletet saját kórházukba, mert Szentesen az itteni pénznek a háromszorosát kapták meg.

Ennek az első látásra is igazságtalan állapotnak a felszámolása akár jó cél is lehetne, ám odavezet, hogy nem fognak önként vállalt többletmunkát vállalni az orvosok, és akkor tisztán láthatóvá válik a hazai orvoshiány – tehetjük hozzá a gondolatmenethez.

Hátraarc a szerződések ügyében

Szorosan idetartozó adalék, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) honlapján kedden jelent meg az utasítás, amely az év végig engedélyezi a jelenleg érvényben lévő közreműködői szerződések meghosszabbítását.

Nem kevesebbet jelent ez, mint azt: az ügyeletekért vállalt eddigi fejedelminek számító tarifákhoz egyelőre nem nyúlnak hozzá. Hatalmas ellentmondás ez a kormány koncepciójához képest, amely éppen azt célozza, hogy jelentősen korlátozzák az alapjövedelem melletti pénzkereseti lehetőséget az orvosoknak.

Nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a realitások felismerését kell és lehet az OKFŐ rendelkezésének hátterére keresni. A hazai kórházak irányító szervezet belátta, hogy az önként vállalt túlmunka jelentős visszaesése mellett a magyar egészségügyi rendszer működésképtelenné válna és összeomlana.

Időpánik mesterségesen?

Talán csak ügyetlenséget, talán szándékosságot kell annak hátterében keresni – hívta fel a figyelmet Kanka Andor, hogy az orvosoknak egy hetük vagy néhány napjuk maradt eldönteni, hogy elfogadják és aláírják az új egészségügyi szolgálati szerződésüket.

Ha az utóbbiról lehet szó, akkor érdemes figyelembe venni, hogy a késlekedéssel alighanem azt akarta elkerülni a kormány és a szaktárca (EMMI), hogy az orvosokat a jelenleginél sokkal jobban megszervezhessék magukat, és saját érdekvédelmüket sokkal erőteljesebben legyenek képesek hangsúlyozni, mint abban a nyúlfarknyi időben, ami most jutott nekik.

Bod Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Kanka Andor Magyar Orvosi Kamara fizetés fizetésemelés szerződés
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés