Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Közel ezer méter mély Anna kútja: Patzauer Dezső komoly értéket teremtett az elfolyó meleg vízből
Szegeden 2021. február 21. 14:17 Forrás: Szegedi Tükör

Közel ezer méter mély Anna kútja: Patzauer Dezső komoly értéket teremtett az elfolyó meleg vízből


Hirdetés
Hirdetés

Szegeden 1925-ben kezdtek el hévízforrás után kutatni, két év múlva találtak rá az 51 fokos gyógyvízre. Az Anna-kút fúrását 1927-ben fejezték be, 944 méter mélységgel.

1936-ban az Anna-kútnál öblítették ki a tejeskannákat. Háttérben a Bruckner-ház (fotó: Fortepan/Ebner)

Maga a technológiai művelet egyedülállónak számított abban az időben, mert kézi fúrással addig még nem hatoltak le közel ezer méter mélyre.

Patzauer Dezső 1938-ra ivócsarnokot épített az Anna-kúton. Háttérben a Jerney-ház (fotó: Fortepan/Plesovszki Ákos)

A vizet bevezették a gőzfürdőbe, ahol ezáltal a korábbi harmadára csökkent a szénfogyasztás – a kút üzembe helyezésével ugyanis többé nem volt szükség arra a gőzkazánra, amellyel addig a fürdő vizét melegítették. Az új forrás rendkívül bővizű volt (percenként 600 liter volt a hozama), ezért a fürdőben föl nem használt vizet – a falon kialakított közkifolyón keresztül – a szegediek rendelkezésére bocsátották. A korabeli tudósítások szerint 1937-ben a város pénzügyi és jogügyi bizottsága a meleg vizű artézi kút vizének forgalomba hozataláról s ezzel kapcsolatosan a tér rendezéséről és ivócsarnok építéséről tárgyalt, amelyre Patzauer Dezső vállalkozó tett ajánlatot. Itt elhangzott, hogy „a pavilon felépítése és a tér rendezése után ne lehessen a tejesköcsögöket kimosni, a tejeskannákat öblögetni az Anna-kútnál.”

Az Anna kúti gyógyvízpavilon épülete 1950-ben (fotó: MKVM/Liebmann Béla)

„Meskó Zoltán városatya újból felszólalt a tejeskannák öblögetése ügyében.

– Öblögessék – szólt közbe Pásztor József képviselő –, de ne a pavilon oldalába.

– Nem okvetlenül muszáj ott öblögetni – mondotta Meskó, de apellál Pálfy József polgármesterre, akinek a felfogása szociális és higiénikus.”

A gyógyvízpavilon épülete más szemszögből az ötvenes években (fotó: Móra Ferenc Múzeum)

Patzauer Dezső szénsavval dúsított gyógyvizet hozott forgalomba, s ő nevezte el a vizet Anna leányáról. Patzauer komoly értéket teremtett az elfolyó meleg vízből, és hasznos szolgálatot tett Szeged városának. A kutat a 2006-ban befejeződött felújítás óta négy díszpad és egy kör alakú pergola veszi körül. Gyakran hosszú sorok kígyóznak az Anna-kútnál: sokan érkeznek kannákkal és palackokkal fölszerelkezve, hogy hazavihessenek pár litert a gyógyító vízből. Az Anna-forrás Szeged egyik nevezetességévé vált az idők során.

A hatvanas években elbontották az Anna-kúti pavilont, amelynek helyén kis parktükröt alakítottak ki, csobogóval. Képünk 1969-ben készült (fotó: Fortepan/Uvaterv)
Piros szívek világítanak az Anna-kúton azoknak, akik a koronavírus-járvány alatti nehéz időkben is helytállnak (fotó: Iványi Aurél)

Sz. C. Sz.

Nyitóképünkön: az Anna-kút 1990-ben Csáky József Táncoslány című alkotásával (fotó: Fortepan/Urbán Tamás)

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Anna kút helytörténet Szegedi Tükör

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés