Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2021. február 18. 22:06

Videón a közvetítés, ahogy leszállt a Perseverance a Marsra

A Svábhegyi Csillagvizsgáló csapata is élő adásban követte a NASA online közvetítését, méghozzá szakértők segítségével.

Hirdetés

A közvetítés magyar idő szerint este 9 órakor kezdődött. Ebből kiderült, hogy a NASA mérnökei mérföldkőhöz érkeztek a Perseverance marsjáró eljuttatásával a vörös bolygóhoz. A marsjárót szállító szonda Atlas–5 hordozórakétával 2020. július 30-án indult el a Földről, azóta volt úton.

A küldetés legnagyobb nehézségét az adta, hogy a 7 percig tartó landolást semmilyen eszközzel nem tudták befolyásolni a mérnökök, mert a szonda és a földi irányítás közötti bármilyen jelmozgás (jelküldés és jel fogadása) 11–11 percig tart, így a kommunikáció 22 percbe telik a nagy távolság miatt. Emiatt, a tíz év befektetett munka, és a 2,7 milliárd dolláros (800 milliárd forintos) költségek miatt el is nevezték 7 perc terrornak azt a 410 másodpercet, azaz szűk 7 percet, amíg a szonda letette a Marsra a Perseverance-t.

A Perseverance magyar idő szerint csütörtökön, 22 óra előtt néhány perccel leszállt a Marsra, a Jezero kráterbe. A NASA küldetése azért nagyon fontos, mert ezt tekintik a nulladik lépésnek, hogy embert küldhessenek a vörös bolygóra 2030-as évek elején. Esetleg hamarabb.

A marsjáró robot a következő években méréseket végez, élet nyomait keresi, fotókat küld, és kőzetmintákat is gyűjt majd a Marson, ezeket egy leszállóegység segítségével juttatják vissza a Földre, de maga a Perseverance ottmarad a Marson. A Perseverance atomreaktorában egyébként 14 évre elegendő plutónium van, de csak 680 napig üzemel majd a tervek szerint, ennyi ugyanis egy marsi év. Érdemes megjegyezni, hogy egy korábbi rover, az Opportunity a tervezett 90 nap helyett 15 évig működött, így a Perseverance is „megélheti” akár a 14 évet.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló magyar nyelvű szakmai kommentárokkal fűszerezett közvetítése itt érhető el.

Az első kép, amit a Perseverance a Földre küldött:

A Jezero kráter neve magyarul tavat jelent. Nem véletlen, ugyanis a tudósok azt gyanítják, hogy a kráter egy egykori marsi folyó torkolatánál található, és valószínűleg egy 250 méter mély tó lehetett egykor. A kutatók szerint ez a legideálisabb hely a bolygón az élet nyomainak megtalálására.

A NASA képén tökéletesen látszik az egykori marsi folyó deltatorkolata és a Jezero kráter

A Perseverance egyméteres átmérőjű rotorral felszerelt helikoptert is vitt a Marsra. A helikopter az első felszálló légi jármű lesz a bolygón az emberiség történetében. A tervek szerint májusban jöhet az első repülés.

Így működik majd a helikopter a Marson:

 

Ezekkel a műszerekkel szerelték föl a Perseverance-t. A kütyük között van egy olyan radar, ami 10 méter mélységig lát a marsi felszín alá.

Mastcam-Z egy hatalmas felbontású kamera, amivel a jármű navigálni tud. Száz méterről képes lenne rázoomolni egy légyre, ha élne légy a Marson. A kamera színes és 3D-s is.

A Rimfax egy pásztázóradar, ez az, ami 10 méterre is belelát a talajba. Vizet keres majd többek között.

A Moxie olyan, mint egy növény, a légkörből szén-dioxidot szív magába, és oxigént termelne. Ha ez az eszköz működik majd, akkor az emberiség akár kolonizálhatja is a Marsot.

A PixL egy röntgen-spektrométer, ami a kőzetek morfológiai elváltozásait vizsgálja, ami mikrobiológiai szintig keresi az élet jeleit.

A Sherlock ultraibolyás nyomkereső. Szerves anyagot keres a Watson névre keresztelt kamerája segítségével.

Meda egy meteorológiai állomás.

A Supercam egy lézeres eszköz, ami kémiai jeleket keres olyan kőzetmintákon, ahova a gyakran csak roverként emlegetett marsjáró robot nem képes odagurulni.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Mars NASA űrkutatás Amerikai Űrkutatási Hivatal marsjáró Perseverance
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés