Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Túl a városon
  • Hatalmi súlypontáthelyezés: a városoknak üzenhetett hadat új vidékfejlesztési politikájával az Orbán-kormány
Túl a városon 2021. február 17. 10:30

Hatalmi súlypontáthelyezés: a városoknak üzenhetett hadat új vidékfejlesztési politikájával az Orbán-kormány

Irgalmatlanul nagy összeget akar átcsoportosítani Orbán Viktor a vidékfejlesztésre, ami valószínűleg politikai és messze nem kizárólag gazdasági célokat szolgál. Az olyan városok, mint Szeged nagy vesztesei lehetnek a tervnek. A cél alighanem az is, hogy a megyei jogú városok rosszul járjanak.

Hirdetés

A Magyar Közlöny február 12-ei számából derült ki: Vidékfejlesztési Kormánybizottságot hoznak létre, aminek olyan egykori kormánytagok lesznek a tagjai, mint Navracsics Tibor volt igazságügy miniszter, volt EU-biztos, Stumpf István egykori kancelláriaminiszter és alkotmánybíró, valamint Lázár János szintén korábbi kancelláriaminiszter.

Bukottakból álló triumvirátus

Mindhármunkban közös, hogy korábban Orbán Viktor politikai kegyvesztettei közé kerültek, ám feltűnő, hogy most ezt a három, régebben komoly tekintéllyel rendelkező személyt szinte egyszerre reaktiválják. Bár a kijelentés annyiban pontosításra szorul, hogy kisebb pozíciók kapcsán (a Magyar Tenisz Szövetség elnöke, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok kormánybiztosa) ez Lázár esetében már megtörtént.

Ugyanez mondható el Stumpf Istvánról is – róla az elmúlt napokban többször írtunk –, aki a felsőoktatás alapítványi átszervezéséért felelős kormánybiztos lett néhány hete. Ez utóbbi nem tűnik kis feladatnak. Különösen, ha hozzátesszük, hogy az egyetemi fejlesztésekre az elkövetkező hét évben 1500 milliárd forintot lehet elkölteni az EU helyreállítási alapjából. A téma kapcsán hétfői cikkünkben a HVG értesülésére hivatkozva arról írtunk, hogy az egyetemeknek szánt gigantikus nagyságú fejlesztési pénz felosztásába Stumpf István aligha szólhat bele, ami jelentősen kisebbíti szerepét. Ez majd a NER-lovagok felségterülete lesz.

Ezzel szemben érdemi feladathoz juthat a Vidékfejlesztési Kormánybizottság tagjaként a három politikus, mert a hírek szerint – erről nemrégiben a Telex írt – közel 4265 milliárd forint fejlesztési keret felosztásában lehet meghatározó szerepük.

Pénzt a vidéknek számolatlanul?

A magyar mezőgazdaság fejlesztésére szánt pénzek felosztásában alapvető átrendeződés következhet be. Nem kizárólag azért, mert a keretösszeg 960 milliárdról ennek közel ötszörösére emelkedhet fel, hanem más miatt is. Eddig ugyanis az ágazat számára elérhető támogatások és pályázatok 85 százaléka Brüsszelből érkezett, és csak a fennmaradó 15 százalék a magyar költségvetésből.

Ez megfordul, mert ha hihetünk a híreknek, akkor a jövőben a mezőgazdaság és tágabban értelmezve a vidékfejlesztésre szánt összeg 80 százaléka a magyar költségvetésből érkezik, a további 20 százalék az EU-tól.

A Telex szerint Lázár János győzhette meg Orbán Viktort arról, hogy a korábbiaknál sokkal nagyobb összeggel kell támogatni a hazai mezőgazdaságot. Több ok miatt. 

Egyfelől, mert európai összehasonlításban agráriumunk elmaradott. Ebből következően kicsi az ágazatban a hozzáadott érték, alacsony a termelékenység. Másfelől azért, mert kiváló adottságai ellenére Magyarország nem önellátó. A borúlátó, de lehet, hogy nagyon is valóságon alapuló vélekedések szerint, ha nem érkezne a külföldről élelmiszer Magyarországra, három nap múlva már ellátási gondok lépnének fel a hazai piacon.

Közhely, de ettől még igaz, hogy a termőföld, a víz és a hazai mezőgazdasági tudás sokkal nagyobb érték, mint általában gondolni szoktunk rá. Az éghajlatváltozás körülményei között ezek a tényezők még inkább felértékelődnek.

Az agrárium gazdasági törpe

Ám arról már sokkal kevesebbet szokás beszélni, hogy a mezőgazdaság viszonylag keveset ad hozzá a nemzeti össztermékhez, mert a GDP 4 százaléka érkezik csupán az ágazatból, és az ott foglalkoztatottak száma sem magas. Ez utóbbiak árnyalják azt a tényt, hogy gazdasági értelemben valóban kitörési pont volna-e a hazai mezőgazdaság.

A vidék népességmegtartó-képessége azért is csekély, mert hazai nagy- és középbirtokokon alapvetően nagytáblás monokultúrás termelés (gabona, kukorica, napraforgó) folyik nagyfokú gépesítés mellett. Élőmunkára csekély az igény.

Az Európai Uniót az elmúlt évtizedekben sok kritika érte azért, hogy lehetőségeihez képest sokat költ(ött) az agrártámogatásokra. Bár, ebben történt némi visszalépés, de az olyan nagy, és az agrártámogatások lehívásában érdekelt tagállamok, mint Franciaország ellenállása miatt érdemi átrendeződés nem történt ezen a területen.

Azzal kapcsolatosan, hogy a Fidesz-kormány 960 milliárd forintról 4265 milliárdra akarja növelni hétéves bontásban a vidékfejlesztésre szánt összeget, számtalan kérdés merül fel. Vezetik-e, és ha igen, milyen politikai célok a jelenlegi kabinetet, amikor ilyen óriási pénzügyi átrendezésbe kíván kezdeni.

Nem tudni, hogyan hasznosulhat ez az összeg a fejlesztések során. Ahogyan azt sem tudni, igényel-e ekkora összeget az ágazat. 

Talán nem járunk messze az igazságtól, ha leírjuk: a hazai mezőgazdaság nagy nyertese volt és marad is az EU-s csatlakozásnak. Hadd utaljunk arra, hogy a földalapú támogatások nagyvonalúan biztosították, hogy a magyar gazdák nyereségesen termeljenek. Emellett a beruházási támogatásokra kiírt pályázatok sokasága segítette a hazai agráriumot.

Minden 2019. október 13-án kezdődött?

Könnyen lehet, hogy 2019. október 13-áig kell visszamenni ahhoz, hogy megértsük, milyen terv megvalósítására készülhet a kormány a Vidékfejlesztési Kormánybizottság megalakításával, valamint az ágazat fejlesztési forrásainak brutális megemelésével.

A legutóbbi önkormányzati választásokon meglepő és némileg váratlan vereséget szenvedett a Fidesz a fővárosban és a megyei jogú városok többségében. A fővárosi közgyűlésben az ellenzék kétharmados többségbe került, a kerületek többségében ellenzéki győzelem született. Kormányzati szempontból Budapest elesett. Elkezdődött a fővárosban a Tarlós István utáni korszak.

A baj a Fidesz szempontjából nem járt egyedül. Tíz megyei jogú városban is az ellenzék adott polgármestert ebben az önkormányzati ciklusban. Hidegzuhanyként érte a kormányt, hogy sok megyei jogú városban történt hatalomváltás. Ahogyan az is, hogy sok helyen – így Szegeden és Hódmezővásárhelyen – annak ellenére nem sikerült legyőzni az ellenzéki városvezetőket, hogy ennek érdekében szinte minden eszközt bevetettek.

Szeged, Érd, Salgótarján, Hódmezővásárhely, Eger, Szombathely, Pécs, Dunaújváros, Tatabánya, Miskolc ellenzéki vezetésű városok szövetséget kötöttek még 2019 decemberében. Budapesttel kiegészülve egyre látványosabbá vált, hogy a Fidesz szavazói a községi, nagyközségi és kisvárosi körzetekből verbuválódik, valamint a jellemzően iskolázatlanabb rétegekből.

A hatalom szempontjából rontja az önkormányzati összképet, hogy Szolnokon hiába fideszes a polgármester, vele szemben az ellenzék alkot többséget a közgyűlésben. A jászság fővárosában, az Electrolux és a Jász-Plasztik miatt is ipari nagyhatalomnak számító Jászberényben pedig a megismételt polgármester-választáson helyben soha nem látott vereséget szenvedett a Fidesz.

Mindennek ismeretében könnyen eljuthatunk ahhoz a következtetéshez, hogy a kormány gyors és némileg váratlan fordulata a vidékfejlesztés ügyében alapvetően politikai és csak másodsorban gazdasági és társadalmi indíttatású. Más megfogalmazásban: saját választói bázisát akarja azzal erősíteni, hogy rekord nagyságú fejlesztési pénzzel kívánja elárasztani a vidékfejlesztést.

Honnan lesz ennyi pénz?

Nagy kérdés, honnan képes előteremteni ezt a 4265 milliárd forintot a kormány. Ez ugyan hét év keretösszege, de évente megközelítőleg 610 milliárd forintot jelent, amit akkor sem egyszerű kigazdálkodni az állami költségvetésből, ha jelentős átcsoportosítások mellett nagyarányú bevétel-növekedéssel lehetne számolni az előttünk álló években. A gazdasági visszaesés miatt viszont ez utóbbira egy ideig nem számíthatunk.

Igencsak megnehezíti a kormány dolgát, hogy tavaly az államháztartási hiány 5548,6 milliárd forint volt, a tervezett 397 milliárd forinttal szemben. Magyarázhatnánk a rekordhiányt a gazdaságvédelmi intézkedések költségeivel, de ennek ellentmond, hogy kizárólag decemberben 2250 milliárdos lyuk keletkezett a központi büdzsében. Ennek a pénznek jelentős része a felelőtlen pénzszórás kategóriájába sorolható, gazdasági szempontokkal nem támasztható alá.

Front a városok ellen

Az ellenzéki vezetésű önkormányzatok elleni támadás nem sokkal az elvesztett helyhatósági választások után elkezdődött, és igazán a koronavírus-járvány elleni küzdelemben hágott a tetőfokára. Elvonták a súlyadót, megnyirbálták az települések iparűzési adóbevételeit, megtiltották az önkormányzatoknak az adó- és a szolgáltatási díjak emelését. Az állam kivonult a helyi tömegközlekedés támogatásából, és azzal is a városok kasszáját apasztották, hogy ingyenessé tették a parkolást.

A városok elleni újabb politikai front megnyitását is jelentheti a Vidékfejlesztési Kormánybizottság megalakulása. Nem kellene feltétlenül ezt jelentenie, mert a kistelepülések és a nagyvárosok mesterséges szembeállítása felelőtlen politikai játszma. A Fidesz hatalomgyakorlásától azonban nem idegen. A települések leplezetlen büntetése és jutalmazása bevett kormánypárti fogás.

Ezért okkal feltételezhetjük, hogy a vidékfejlesztés kormányzati újragondolása ennek a hatalmi technikának az egyik legújabb megnyilvánulása. Önmagában gyanút ébresztő, hogy olyan hatalmas mennyiségű pénzt kívánnak a mezőgazdaság és a vele vélhetően élelmiszeripar fejlesztésére költeni, mint amiről a hírek szólnak.

Nagyot mondásban persze eddig sem volt hiány. A Mezőhegyesi Ménesbirtok kormánybiztosává 2018 októberében kinevezett Lázár János azt ígérte, hogy öt éven belül az ország, tíz éven belül Európa egyik legjobb agárcége lesz az általa felügyelt ménesbirtok. Lázár azért is léphetett elő kvázi mezőgazdasági programalkotóvá, mert kormánybiztosként a ménesbirtokért felel.

Egyébként Lázár azt is elmondta Mezőhegyesi Ménesbirtok kapcsán, hogy a cég eredményei hatására megkezdődhet Békés megye gazdasági kilábalása. A bejelentést akkor kezelhetjük megfelelően a helyén, ha tudjuk, hogy a cég éves árbevétele nagyjából 5-6 milliárd forint. Ezzel a nagyságrenddel a gazdaságilag futottak még kategóriájába sorolt Viharsarokban is kiscégnek számít a mezőhegyei agrárcég. Hatása kizárólag azon a településen érzékelhető, ahol működik, de ez egy a közel hetven Békés megyei önkormányzat közül.

Vidékfejlesztés alulnézetből.

Bod Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Vidékfejlesztési Kormánybizottság agrárgazdaság agrárium állami támogatás Budapest ellenzék EU Európai Unió fejlesztés Fidesz helyreállítási alap Karácsony Gergely Lázár János megyei jogú város Megyei Jogú Városok Szövetsége mezőgazdaság Mezőhegyes mezőhegyesi ménesbirtok Navracsics Tibor önkormányzat önkormányzati választás önkormányzati választás 2019 önkormányzatiság Orbán Viktor Orbán-kormány Stumpf István támogatás uniós támogatás választás vidék vidékfejlesztés alapítványi egyetem Békés megye egyetem kormánybiztos modellváltás Viharsarok gazdaság gazdaságfejlesztés gazdasági válság GDP Magyar Közlöny

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés