Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Túl a városon
  • Több ezer milliárdos uniós fejlesztési forrásról nem akar egyeztetni az Orbán-kormány az önkormányzatokkal, Szegedet sem kérdezték meg
Túl a városon 2021. február 14. 08:05

Több ezer milliárdos uniós fejlesztési forrásról nem akar egyeztetni az Orbán-kormány az önkormányzatokkal, Szegedet sem kérdezték meg

Uniós ezermilliárdokat akar úgy felosztani a Fidesz vezette kormány, hogy annak ellenére nem tárgyal az önkormányzatokkal, hogy ezt Brüsszel kötelezővé tette. A helyreállítási alap Magyarországot megillető közel 16 milliárd eurója a tét. Szegedet sem kérdezték és Budapestet sem.

Hirdetés

Hogy a tét mennyire nem kicsi, jelzi az is, hogy középárfolyamon számolva az uniós helyreállítási alap Magyarországra jutó összege megközelítőleg 5379 milliárd forint. Csak összehasonlításként: Szeged utolsó „békeévében”, amikor imponálóan teljesített a gazdaság, a város költségvetése 90 milliárd forint volt, ennek közel fele volt a fejlesztési összeg. A számok alapján meglódulhat a képzelet, mi mindenre lenne elegendő az ebből a forrásból Szegedre és a Dél-Alföldre érkező pénz. De ne szaladjunk ennyire előre.

Új eszköz a gazdaság beindításához

Világosan kell látni, hogy a koronavírus-járvány utáni időszakra készülve új eszközhöz nyúlt Brüsszel. Azért, hogy a leghamarabb növekedési pályára állítsák a tagországok gazdaságát, külön helyreállítási alapot hoztak létre, 750 milliárd euró későbbi felhasználásával.

Alapigazság, hogy a gazdaság felpörgetéséhez pénz kell. Abban a helyzetben különösen, amikor az uniós tagállamok nemzeti összterméke (GDP) 2020-ban 5-9 százalék között romlott. Az új alapban szereplő összeg megdöbbentően nagy. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy ez független az uniós hétéves költségvetésétől, ami 2021 és 2027 között kis kerekítéssel 1075 milliárd eurót tesz ki. A huszonhét tagállam az előttünk álló hét évben összesen 1875 milliárd euróból gazdálkodhat, ami a korábbi költségvetési ciklushoz mérten 70–75 százalékos növekedés.

Orbán Viktor az EU tavaly decemberi csúcstalálkozóján, amikor költségvetési vétóval fenyegette a többi tagországot, azt kockáztatta, hogy az ország nem férhet hozzá a helyreállítási alapban összegyűjtött fejlesztési forrásokhoz. A veszély végül egy bonyolult politikai alkuval elhárult. Azzal, hogy a jogállami kritériumok ellenőrzése mégis része lesz a jövőben az uniós kifizetéseknek. Erről annak idején sokat és sokszor írtunk.

Kötelező egyeztetni az önkormányzatokkal

A helyreállítási alap esetében az Európai Unió arra kérte a tagállamokat, hogy állítsák össze nemzeti programjaikat. Ehhez két fő keretfeltételt szabtak. 

Egyfelől a kormány köteles egyeztetni fejlesztési programokról a települési és a területi önkormányzatokkal. A városok és községek, valamint a megyei önkormányzatok fejlesztési igényeit és terveit bele kell építeni a Brüsszelnek készülő dokumentumba. Másfelől nyilvánvalóvá tették, hogy elsősorban zöld- és digitális beruházásokat támogatnak a helyreállítási alapban rendelkezésre álló összegből. 

A dokumentum beadási határideje március, ám az ehhez szükséges önkormányzati egyeztetések még el sem kezdődtek. Legalábbis ebben az ügyben a kormány nem kereste meg sem a fővárosi önkormányzatot, sem azoknak a megyei jogú városoknak a helyhatóságait, amiket nem fideszes polgármesterek és közgyűlések vezetnek.

Ebből az alapból 6,3 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás. Ezzel párhuzamosan 10 milliárd eurós hitelkeretet nyitnak meg az országnak, aminek futamideje és kamatai lényegesen alacsonyabbak, mint a piacról megszerezhető hitelek esetében.

Uniós támogatáspolitikával foglalkozó szakembereket kérdeztünk arról, nem jelent-e gondot a beadandó program kapcsán az a tény, hogy Brüsszel megkerülhetetlen feltételként fogalmazta meg a helyi és a regionális önkormányzatokkal történő egyeztetést.

Minden lepapírozható

Kérdésünkre több fajta választ kaptunk. A cinikus megközelítés szerint él az a száz-kétszáz fideszes polgármester az országban, aki minden további nélkül aláír egy olyan nyilatkozatot, hogy az általa vezetett önkormányzattal egyeztetett a kormány a helyreállítási alap felhasználásáról. Ezzel összefüggésben arra is kitértek, hogy több, teljes mértékben a kormánypárt felügyelete alatt álló önkormányzati érdekvédelmi szervezet adott esetben dokumentumokkal támasztaná alá, hogy a Brüsszel által elvárt egyeztetésen átesett a helyreállítási alap társadalmi, szakmai vitája.

Létezik azonban egy ettől jelentős mértékben eltérő megközelítés is. Eszerint az egy hónap múlva beadandó program nem „szentírás”. Vagyis az bármikor változtatható és módosítható, és itt lépnek színre a politikai szempontok. Bár a helyreállítási csomag kapcsán gazdasági szempontból nagyon fontos volna, hogy élénkítő hatását minél hamarabb kifejtse, könnyen elképzelhető, hogy ez késedelmes lesz.

Mindennek kettős a magyarázata. A helyreállítási alap felhasználása körül ma még sok a bizonytalanság, így Brüsszel pusztán emiatt nem fogja feltétlenül sürgetni a pénzosztást. Idetartozik, hogy az unió új költségvetési ciklusának legelején járunk, ami azt is jelenti, hogy ebben az évben a fejlesztési pénzek csak nagyon kis része fog megérkezni a tagállamok kasszájába.

Nem sietnek, ám ennek oka van

De az uniós döntéshozókat állítólag más is motiválja abban, hogy nem sietnek a helyreállítási alapban szereplő összegek kiosztásával. 

Szakértőink életszerű gyakorlatnak nevezték, hogy az unió hétéves költségvetési ciklusába egy-egy tagállamnak akár több parlamenti választása (ciklusa) is belefér. Mindez azt jelenti, hogy Brüsszel szeretne szabad kezet hagyni, olyan, később hivatalba lépő kormányoknak, amik a helyreállítási alap kihirdetésekor még meg sem alakultak. Egyik szakértőnk ennek kapcsán Olaszországot emlegette, ahol némi túlzással évente váltják egymást a kormányok.

Jövőre országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon, és ebben a pillanatban reális esély mutatkozik az Orbán-kormány leváltására. Bár az uniós logika nem belpolitikai logika, mégis maradjunk a lehetséges magyar példánál.

A helyreállítási alapból érkező 6,3 milliárd eurós vissza nem térítendő, és a 10 milliárd eurós kedvezményes hitel elköltése kormányváltás esetén több kabinet feladata lehet. Az unió arra törekszik, hogy ebből a fejlesztési alapból adott esetben egy olyan kormány is képes legyen gazdálkodni és egyben fejlesztési célokat kijelölni, ami hivatali idejét később, vagyis 2021 után kezdi meg.

Mi újság lenne Szegeden?

Ennek kapcsán érdemes szétnézni saját házunk táján. E pótlólagos uniós fejlesztési forrásból alapvetően zöld- és digitális beruházásokat szeretne finanszírozni Brüsszel. Szeged Zöld város programja kitűnően illeszkedik ebbe a fejlesztési elképzelésbe.

A helyreállítási alap léte, és vele az, hogy a huszonhét tagországnak az uniós költségvetésén túl további 750 milliárd euró áll rendelkezésére, nagyon örömteli hír. Különösen, ha tudjuk, hogy EU hétéves költségvetésében közel 40 milliárd eurós fejlesztési összeg áll Magyarország rendelkezésére.

Ha nem volna az újonnan létrehozott fejlesztési alap, ebből a keretösszegből volnának kizárólag finanszírozhatóak mások mellett a szegedi fejlesztések. Talán nem tévedünk nagyot, ha úgy fogalmazunk: ebből is kellő nagyságrendben jutna mások mellett a helyi tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés továbbfejlesztésére és a károsanyag-kibocsátást mérséklő beruházásokra. A felsorolás messze nem teljes.

Az új fejlesztési alapból megsokszorozhatóvá válnának az előttünk álló hét évben a hazai uniós beruházások, ami az ország felzárkózása szempontjából döntő jelentőségű lehet. Szeged még a ma elképzeltnél is hamarabb válhatna okos, intelligens, zöld várossá.

Egyértelmű ezek után, hogy az önkormányzatokkal nem kizárólag azért kell a mindenkori magyar kormánynak tárgyalnia arról, hogy milyen zöld- és digitális beruházásokat terveznek, mert Brüsszel erre kötelezi. 

Sokkal inkább azért, mert az önkormányzatok fejlesztési tervek és elképzelések sokaságának megnevezésével tudná segíteni a kabinetet, hogy a helyreállítási alapnak készített program valódi tartalommal teljen meg.

Ez volna a feladat.

Bod Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: egyeztetés EU Európai Unió gazdaság gazdasági válság helyreállítási alap költségvetés önkormányzat önkormányzatiság Orbán Viktor Orbán-kormány Brüsszel fejlesztés uniós támogatás covid-19 járvány járványkezelés koronavírus
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés