Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2021. február 12. 16:56

Egyetemi átalakulások: ez már nem hőemelkedés, hanem láz

Kitört az alapítványi láz a hazai egyetemeken. Nehéz másra következtetni abból, hogy sajtóértesülések szerint újabb két felsőoktatási intézmény kérte, hogy a jövőben alapítványi formában működhessen.

Hirdetés

Az alapítvány láz most a Budapesti Gazdasági Egyetem és az Óbudai Egyetem tört ki

– legalábbis így tudja a Jelen hetilap online változata. A hírek szerint mindkét fővárosi egyetem vezetői ezen a héten a felsőoktatást felügyelő Innovációs és Technológiai Minisztériumban tárgyaltak, éppen az alapítványi működés jövőbeni lehetőségeiről.

Alighanem nyitott kapukat döngetnek, mert a kormányzat és vele az ITM célja egyértelműen az, hogy a magyar felsőoktatás szereplőit áttereljék az állami fenntartásból a magánegyetemi modellbe, amely komolyan veszélyeztetheti az egyetemi autonómiát, vele az ott folyó oktató és kutató munka szabadságát – ahogyan erről az elmúlt hetekben többször írtunk.

A hírek szerint mindkét, az új működési modellhez csatlakozó egyetem azért fontolgatja a fenntartóváltást, mert a közeljövőben óriási uniós források nyílnak meg a hazai felsőoktatás fejlesztése előtt, amelyből részesülni szeretnének.

A miniszterelnök által emlegetett 1500 milliárd forint kapcsán szükséges megjegyezni, hogy ez az állami fenntartású egyetemek számára is elérhető forrás. Önmagában ez tény aligha indokolja, miért kellene alapítványi formában működnie a hazai egyetemeknek. 

Az alapítványi működés mindennapjaira világított rá Deák Dániel, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) kutatóprofesszora. Nemrégiben a Népszavának nyilatkozott a már ebben a formában működő egyetem oktatója, és elmondta: az intézményt vezető kuratórium ülései titkosak, ahogyan az arról készített jegyzőkönyvek is. „Az egész egyetem olyanná vált, mint Kafka kastélya” – fogalmazott az oktató a cikkben. 

A magángazdaság térnyerése még ezen a speciális képzést nyújtó egyetemen sem áttörő, a finanszírozás nagyrészt az államtól függ. Nem lazítottak semmit a közbeszerzés merevségét. Ez azért is figyelemre méltó, mert az alapítványi működés esetére a korábbiaknál sokkal rugalmasabb pénzügyi-gazdasági ügyintézést ígértek az alapítványi egyetemek számára.

Jelenleg kilenc egyetem működik hazákban alapítványi formában:  az Állatorvostudományi Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (Gödöllő), a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem (Kecskemét), a Soproni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem (Győr) és a Színház és Filmművészeti Egyetem.

Az alapítványi átalakulást készítik elő a pécsi, a szegedi, a debreceni egyetemen, a fővárosi Semmelweis Egyetemen és a Dunaújvárosban. Két nagy kimaradó van, még hozzá az ország két legnagyobb egyeteme, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME).

A két budapesti gigaegyetem kimaradás talányossá teszi a többi felsőoktatási intézmény átalakítását. Ha ez annyira kedvező, ahogyan azt pártolói állítják, vajon a két nagy fővárosi egyetem miért nem kezdeményezte a modellváltást?

Hamarosan választ kaphatunk erre a kérdésre is.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: alapítványi egyetem modellváltás
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés